Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 4. szám - Mentes Anikó - Keresztes Zsolt Gyula - Hegyi Anna - Márialigeti Károly - Máthé István - Somogyi Boglárka - Vörös Lajos - Felföldi Tamás: Tengeri pikocianobaktériumok Erdély sós tavaiban

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 4. SZ. mentas) endonukleázok felhasználásával a DNS-t 3 órán keresztül 37°C-on inkubáltuk. Ezt 80 perces elektroforé- zis követte 80 V-on 2 (m/V) %-os agaróz gélben. A re­strikciós mintázatok alapján kiválasztott kiónok szekve- nálását M13 (Sambrook és Russell, 2001) és 340 (/. áb­ra', Laloui és mtsai, 2002) primerekkel végeztük el. A szekvenáló reakciót és a kapilláris elektroforézist a Bio­mi Kft. (Gödöllő, Magyarország) és az LGC Genomics (Berlin, Németország) végezte. A kromatogramokon a Chromas program (Technelysium) segítségével az auto­matikus leolvasás hibáit manuálisan korrigáltuk. A 0 szekvenciákat a BLAST program segítségével (Altschul és mtsai, 1997) a GenBank DNS adatbázissal hasonlítot­tuk össze. A filogenetikai analízist a MEGA 5 szoftver­rel (Tamura és mtsai, 2011) végeztük. Eredmények és értékelésük Összesen 131 16S rRNS és 175 ITS klón restrikciós emésztési mintázata alapján 12 illetve 16 klón szekven­cia analízisét végeztük el. Mindhárom tó esetében a leg­több klón a Synechococcus sp. RS9909 és RS9918 izolá- tumokkal mutatott legnagyobb hasonlóságot (2. és 3. áb­ra). Ezeket először az Akabai-öbölből írták le, és a nyílt tengerekben és óceánokban előforduló Synechococcus pikocianobaktériumok VIII. kládjába sorolták mindkettőt (Fuller és mtsai, 2003; Zwirglmaier és mtsai, 2008). Nem sok adat áll rendelkezésre erről a két izolátumról, a- zonban a VIII. klád más képviselőiről néhány tanul­mányban szó esik. A Synechococcusok VIII. tengeri klá­djába sorolt RS9917 izolátum szintén az Akabai-öbölből származik és a teljes genomjának szekvenciája rendelke­zésre áll, genomjának mérete 2,58 Mbp, GC tartalma 64,8 mol% (Duffesne és mtsai, 2008). Egy másik, a Sy­nechococcusok óceáni előfordulását vizsgáló kutatás so­rán a VIII. klád tagjait kizárólag hiperszalin lagúnákban mutatták ki (Huang és mtsai, 2012). Valamennyi VIII. kládba tartozó izolátum fikocianin pigment-dominanciá­val rendelkezik (Fuller és mtsai, 2003), ami jól egyezik a mikroszkópos megfigyelésekkel, hiszen a vizsgált tavak­ban kizárólag ilyen típusú pikocianobaktériumok fordul­tak elő (Keresztes, 2012). A Cabdic-tó (16S-D kiónok) planktonikus Synecho­coccus közösségének 16S rRNS gén alapján történő részletesebb vizsgálata kizárólag a VIII. klád jelenlétét mutatta (2. ábra), a Tarzan-tóból (16S-Z kiónok) viszont ezen túl egy új, 16S rRNS gén alapú filogenetikai cso­portot sikerült kimutatni. A Tarzan-tó esetében az ITS szekvencia analízis alapján is (ITS-Z kiónok) találtunk e- gyéb Synechococcus csoportokat a VIII. klád tagjai mel­lett (3. ábra). Ezeknek a kiónoknak a legközelebbi roko­nai egy lengyelországi tóból és japán sós tóból izolált törzsek voltak (Jasser és mtsai, 2011). Ezzel szemben a Medve-tóból (ITS-S kiónok) az ITS szekvencia alapján kizárólag a tengeri VIII. kládot mutattunk ki. A kiónok vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy Erdély sós tavaiban elsősorban nem a kontinentális vi­zekben általánosan előforduló pikocianobaktériumok do­minálnak, hiszen mindhárom tó planktonikus Synecho­coccus közösségét főként (>92% az összes vizsgált klón arányában) tengeri és óceáni környezetekből leírt fílotí- pusok alkották. loo i-------Prochloroc.occus marinus NATL1A Prochlortxxtccus sp. MIT9107 - Synechococcus sp. WH8020 (1. klád) j— Synechococcus WH8103 (III. klád) i Synechococcus sp. UW69 (XV. klád) [j Synechococcus sp. UWI06 (XV. klád) — |_j Synechococcus sp. RS99II (II. klád) íoo Synechococcus sp. WH8012 (II. klád) Kwr Synechococcus sp. WII8018(VI. klád) _P Synechococcus sp. WH80I7 (VI. klád) 75|_r Synechococcus sp. UW179 (CRDl) J Synechococcus sp. RS9920 (VII. klád) mo i Synechococcus sp. UWI40 (XVI. klád) Synechococcus sp. UW105 (XVI. klád) Í * 16S-Z28 ) I6S-D9 Synechococcus sp. RS9909 (Vili. klád) Synechococcus sp. RS99I8 (Vili. klád) • 16S-Z36 'O 16S-D74 O 16S-D22 :|T« 16S-Z19 rO I6S-D5I 16S-Z4 • 16S-Z29 I6S-D5 _ • I6S-Z17 — Synechococcus sp. PCC6307 — Synechococcus sp. Wh5701 -----Synechococcus donga tus PCC6301 J: 0.005 2. ábra. A 16S rRNS gén alapján létrehozott Synecho­coccus klánok filogenetikai helyzetét bemutató neigh­bor-joining módszerrel szerkesztett dendrogram (minták jelölése, Id. 1. táblkázat) 3. ábra. Az ITS szekvencia szakasz alapján létrehozott Synechococcus klánok filogenetikai helyzetét bemutató maximum likelihood módszerrel szerkesztett dend-ro- gram (minták jelölése, Id. 1. táblkázat) Következtetések A kontinentális vizekben jelen levő tengeri cianobak- tériumok megléte a szél (anemochoria) vagy az állatok általi (zoochoria) terjedéssel is magyarázható. A Kárpát­medence a Kárpátok kiemelkedésével és a pliocén-kori Pannon-tenger kiszáradásával jött létre (Antal, 1985), így felmerülhet az a lehetőség is, hogy ősi tengeri sótöm-

Next

/
Thumbnails
Contents