Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Ligetvári Ferenc - Juhász Endre - Bardóczyné Székely Emőke: Velünk élő történelem: Szennyvíz- és szennyvíziszap-hasznosítás
8 kentik - jó esetben kiváltják - a hálózati energiát. Az összegyűjtött iszapot - szolár szárító közbeiktatásával - hő hasznosítás céljából elégetik. Gyakori téma a szennyvíziszap tüzelő anyaggá való átalakításának kérdése. Valójában megfelelő égethető a- nyagmennyiség hozzáadásával hő nyerés céljára, erőművekben áramfejlesztésre, stb. pelletté, briketté való préselés után felhasználható. Fütőértékük átlagosan 8-12 MJ /kg szárazanyag, mely a gyengébb minőségű barnaszénének felel meg. Azonban figyelembe kell venni a környezeti előírásokat. Először is igazolni szükséges, hogy nem tartalmaz sem az iszap, sem a salak mérgező anyagot, azaz nem minősíthető veszélyes hulladéknak. (Ezt termékké történő minősítéssel lehet feloldani.) Kisebb települések esetén pl. a helyi tanintézmények kazánjaiban való egyszerű és gazdaságos elégetés esetén is speciális kéményt kell kialakítani. A maradék salak szállítása, elhelyezése szintén ellenőrzött tevékenység, mivel előállhat a veszélyes anyaggá alakulás. A hasznosítás érdekében mezőgazdasági hulladékkal együtt préselt termék a 3. ábrán láthatók. FÜTÖäNYäS termékek fÜTÖ HASÁBOK BRIKETT PELLET 3. ábra. A szennyvíziszap hőtermelésre alkalmas, préselés útján előállított termékei (Foto:Ligetvári F. 2012) A szennyvíztelepek saját hatáskörükben - non profit jelleggel - csak ilyen megoldással tudják az iszapot elhelyezni, csökkentve a lakosság által fizetendő szolgáltatási díjat, amelyet az igen költséges szállítási és fogadási díjak lényegesen növelhetnek. A szennyvíziszap hasznosítása terén hazai körülmények között változatlanul a mezőgazdaság által nyújtott lehetőségek dominálnak. Ám a termőföld védelme e területen is egyre több gátat szab. A hazai szabályozás a kockázati tényezők gazdag országok által bevezetett példákat kívánja másolni s pl. a nehézfémekre vonatkozó normákat (kibocsátási határértékeket) az EU normákat meghaladóan tovább kívánja szigorítani, holott egyelőre lerabolt iparunk sajnos nem is okoz kibocsátási határértéken felüli szennyezettséget. A szakigazgatás által pótcselekvésnek tekinthető tervezete kevésbé látszik hatékonynak. Ha már a sokkalta fejlettebb országok előírásiból kívánnak szigorítási példát meríteni, akkor eredményesebb lehet a hektáronkénti, é- vente (kg/ha/a) kijuttatható mérgezőanyagok fajlagos értékeit csökkenteni. Németországban az iszap termőfoldi kihelyezését egyre inkább meg kívánják szüntetni, helyette a — száHIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014 94. ÉVF.4, SZ. munkra egyelőre túlzottan költséges - égetést helyezik e- lőtérbe (Lehrmann, F. 2012). Az égetési maradékban, azaz a salakban lévő különböző haszonanyagok kivonását kutatják. Eredmények mutatkoznak - világ foszforkincsei jelentős mértékű apadásának kiváltását szolgáló - „P” tartalmú anyagainak (kalcium foszfát, magnézium foszfát, stb..) kivonási lehetőségére. Az eddigi eredmények azt jelzik, hogy a foszfor tartalmú anyagok a salak 2-5 súly %-ban vannak jelen. (Mellékesen megjegyezhető, hogy az állati tetemek elégetéséből származó „lisztben” ez az arány 5-8 % és hasonló mennyiség található a növényi anyagok elégetéséből származó hamuban is.). A szennyvíziszap többlépcsős hasznosításának általános modelljét a 4. ábra jól szemlélteti. Hangsúlyozni szükséges, hogy az iszapoknak mezőgazdasági területen történő elhelyezése valójában indirekt módon szintén e- nergiahasznosítást testesít meg. Egyrészt a talaj szerkezet javító hatása nem megkérdőjelezett, másrészt a mesterséges anyagok (műtrágya) előállításához szükséges jelentős energia hányadot vált ki. Települési szennyvíz és a szennyvíziszap többlépcsős energia hasznosítása Települési szennyvíz m*. 4. ábra. Települési szennyvíz és szennyvíziszap energia hasznosítása (Juhász, E. 2008) A szennyvíziszappal való gazdálkodás szűk kereszt- metszete nem a technológiai eljárásokban, hanem a gazdaságos elhelyezési lehetőségek megtalálásában keresendő. Az elhelyezési kényszer által kialakuló környezet sérelmére elkövetett — állampolgári engedetlenség helyett használható - „környezetvédelmi engedetlenség" mindaddig fenn fog állni, ameddig nem talál szervezett formában gazdát az évente keletkező többszázezer tonnát kitevő hasznosítható iszap. A Vízgazdálkodási Társulatok - összekapcsolva a közfoglalkoztatási politika lehetőségeivel - jelenlegi szervezeti formáját és szükséges kondícióit megalapozva, ill. tovább fejlesztve, alkalmassá tehetők ennek az általános vajúdó kérdésnek a feloldására. Irodalom:
