Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 3. szám - Bardóczy Lajos - Bardóczyné Székely Emőke: A vízszállítás módszerei és azok homokhátsági lehetőségei, tekintettel a Duna-Tisza csatorna változatokra

BARDOCZY L. - BARDOCZYNE SZÉKELY E.: A vízszállítás módszerei... 55 lábhoz érkezve a fentről lefelé áramló vízfolyások miatt elkeskenyedik és megmagasodik. A fentiek szerinti szempontok vizsgálatának igénye, a fennálló körülmé­nyek miatt azonban a „Homokhátság”-on vetődik csak fel. Erre való tekintettel, a legtöbb nyomvonal keresés ezt a területet teszi vizsgálat tárgyává. Ettől eltérően az északi térségben újabban vizsgálat tárgyává tett Jolánkai egy ott kialakítandó nyomvonalat is, a magasabban fek­vő vízválasztó vonal ellenére (Vízügyi Közlemények 1957/1-2). Említést tesz erről Alföldi László és Kapolyi László is (Hidrológiai Közlöny 2011/1). Az utóbbiakban felvetett nyomvonalról elmondható az, hogy a két folyó összekötését úgy oldja meg, hogy rövidebb, de magasabb nyomvonalon hágja meg a vízvá­lasztó szintet egy tiszai mellékágba a Galga folyóba tör­ténő összeköttetéssel úgy, hogy a megfelelő helyeken lé­tesülő energiatermelő lépcsőzéssel a gazdaságosságot szolgálhatná. A fentiekben sorolt megoldásokat és azokkal elérhető csatorna változatokat az alábbiak szerint osztályozhat­juk: I. Gravitációs csatorna. II. Hagyományos zsilipezett vízszállító csatorna. III. Gépi emelésű magasan vezetett csatorna. IV. Szivattyúzásos nyomóvezeték (Jolánkai változat). Ezek mindegyike alkalmas a hajózás és a Tiszába tör­ténő vízszállítás megoldására, de bármely esetben a ho­mokhátság vízellátása csak szivattyúzással oldható meg. A III. változat célszerűen egy jelentős energia termelési lehetőséget is biztosít a fentieken túl. Irodalom 1. Alföldi,L, Kapolyi,L.,(2011): Szükséges-e a Tisza térség vízhiányá­nak pótlására, vagy a hajózó útvonal lerövidítésére Duna Tisza csa­tornát építeni, ha igen, és ha nem, miért? 2. Bardóczy.L.- Bné Székely E., (2011).Gondolatok és egy variáció a Duna-Tisza csatorna tervezéséhez a mérnöki gondolkodás tükrében (in: Hidrológiai Közlöny, 91 évfolyam 5. szám p.:24-28 3. Bardóczy.,L.(1971):Marseille város ívóvízellátása (in: Vízügyi köz­lemények, 53. évfolyam. I. sz. p.: 102-111 4. Cheong, E., (201 l):New Huaren Federation 16. February 2011 5. Csatári, II, (2009): Duna-Tisza csatorna, víziók és valóság. Kutatás fejlesztési megbízásos munka vezetői összefoglalója. Témavezető: Dr. Csatári Bálint, tudományos főmunkatárs, MTA RKK Alföldi Tu­dományos Intézet, Kecskemét 6. Jolánkai, Gy.,(l957): A Tisza völgy északi része vízhiányának pótlá­sa a Dunából átvezetett víz, dombvidéki tározással, (in: Vízügyi Közlemények, 1957,1-11.) 7. Kákonyi, A., (2009): A csatorna ügye. Víziók és valóság. Előadása­nyag. Kiskunsági Nemzeti park, Természet Háza, 2009. 12. 01. 8. Kelemen, E.,(2008): Természetvédelem, gazdálkodás és jövőbeli ki­látások a Duna-Tisza közi Homokhátságon .Esettanulmány a ,, Ter­mészetvédelmi területek ökonómiája „ c. tárgyhoz, SZIE, KTI kézirat 9. Lampl H. -Hollossy F. (szerk.) (1947): A Duna-Tisza csatorna. Bu­dapest 10. Pálfai.i, (2009): Belvizek és aszályok Magyarországon, KVM Köz­lekedési és Dokumentációs Kft, Magyarország aszályossági térké­pe, 1:5000 H. WIKIPEDIA (2010):Erőmüvek, Falkirk A kézirat beérkezett: 2014. május I9-én BARDÓCZY LAJOS egyetemi doktor, ny. oki vízépítőmérnök, vízgazdálkodási szakértő, vízi létesítmény vezető tervező. BNÉ SZÉKELY EMŐKE: oki. vízépítő mérnök, környezetvédelmi szakmérnök, vízi létesítmény vezető tervező, PhD doktor, Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Természetvédelem és Tájökológia Tanszék, egyetemi docens. Engineering thoughts and a variation on the design of the Danube-Tisza channel Bardóczy, L. - Bardóczyné Székely, E. Abstract: The article is presenting ideas about the practical implementation of the Danube-Tisza channel. It does not aim to deter­mine if building of the channel is necessary or not. As a solution it proposes a high (above ground) driven channel. To o- vercome the geodesical height difference the paper proposes to consider the 'Falkirk Wheel1 as an example for such a so­lution. In the meantime instead of using a lever it suggests to use an elevator like construction. It emphasizes that materi­al and energy management possibilities lie also in part solutions depending on the priorities of the designed channel. Keywords: Danube-Tisza channel, high driven channel, elevator lifting construction, part implementations connected, schedulability

Next

/
Thumbnails
Contents