Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 3. szám - Bardóczy Lajos - Bardóczyné Székely Emőke: A vízszállítás módszerei és azok homokhátsági lehetőségei, tekintettel a Duna-Tisza csatorna változatokra

52 lyozott terhelésével az aktuális szállítás kiegyensúlyo­zással, vagy akár gravitációs úton is létrejön. Az energiatakarékos gépi megoldás igen frappáns to­vábbi esete a Skóciai „Falkirk” városában látható, a- melyröl az alábbiakban rövid tájékoztatót is adunk. En­nek lényege, hogy ott egy nagy méretű két karú emelő szerkezet két végére ültetett egyenlő súlyú gondola egyik karja a személyszállítást az alacsonyabb szintű csatorná­ból a felsőbbre szállítja, ugyanakkor a másik karon nyugvó gondola a felsőbb szintről az alsóbb szintre kerül a szerkezet 180 fokos elfordítása útján. Az emelő beren­dezés két oldalán található egyenlő súlyra való tekintettel a szerkezet elforgatása, illetve a személy, vagy áru szállí­tása is igen csekély energia felhasználással jár. Az alábbi ábrán szemléltetjük a „Falkirki” emelő (zsilipelő) beren­dezést emelés közben. A berendezés főbb műszaki adatai: Emelő magasság: 24 m Az emelő „kerék” átmérője: 35 m A kerék (emelőkar) két végén a terhelés: 300-300 t. Az emelő motor energiája: 22,5 kW A gigászi szerkezet 180 fokos átforgatást ideje: 4 perc A felhasznált energia: 1,5 kW A teljes átforgatási művelet 15 percet vesz igénybe. A berendezés forgalomba állítási ideje: 2002. május 24. volt. Arra való tekintettel, hogy az emelési magasságtól függően az „emelőkar” meglehetősen erős és változóan igen nagy súlyú és költségesen előállítható alkatrészt képviselhet, felvetésünk szerint célszerűbb lenne egy fel­vonó jellegű szerkezettel megoldani a problémát, ami i- gazi „hungarikum”-ot képviselhetne éppen egy homok­hátsági megoldásként. Erre vonatkozólag a Hidrológiai Közlöny 2011 évi 5. számában az ilyen megoldás már felvetésre került. 1. ábra: Falkirki zsilip, emelés közben 4. Megoldás magas vezetésű (terepszint feletti) csa­tornával A terepszinten vezetett csatorna helyett felvetésre ke­rült a magas vezetésű csatorna alkalmazásának lehetősé­ge, melynek alkalmazásával a már ismertetett emelőgép segítségével igen kis energiafelhasználással, a szállítan­dó személyek vagy anyagok szállíthatóvá válnának. A magas vezetésű csatorna nem más, mint vasbeton pillére­ken nyugvó ugyancsak vasbeton csatorna szelvény. Ez azt jelenti, hogy a csatorna a Homokhátság fölött halad és a megfelelő magasság megválasztásával a térség szer­ves átmenetét biztosítani tudná, így a fentiekben felsorolt hátrányok kevésbé állnának elő. Természetesen ennek megépítése sem egyszerű dolog, hiszen a Homokhátság esetében ez mintegy 80 km-es változó magasságú vasbe­ton pilléreken nyugvó csatorna létrehozását igényelné. Kétségtelen, hogy fel fog vetődni a tájképi megjelenés kérdése, és sok látványterv segíthet ahhoz, hogy az ötlet elfogadható, vagy elvetendő legyen. Ez azonban nem is­meretlen és megvalósíthatatlan szerkezet, hiszen hason­lítható az ilyen módon létező magas vezetésű autópálya szakaszokhQz, vagy például a japán vagy más magas ve­zetésű gyorsforgalmi vasúti pályákhoz is. Érdekes példa a 2006-ban elkészült, Peking-Lhassa (Tibet) vasútvonal, amely a Kunlun hegység 5000 m magasságú „csodála­tos” vidékén halad. Az építéskor nagyon vigyáztak a nö­vény- és állatvilágra, így a vonatból csodálhatja az utazó. (Cheong, 2011) Az ókori „aquaduc” is gyakran terep fe­lett vezetett vízszállítást jelentett. Ismeretesek a Római Birodalom területén fellelhető, és ilyen a franciaországi, híres „Pont du Gard”, melynek alsó szintjét még az 1950 -es években a személygépkocsik közúti hídként is hasz­nálhatták. Napjainkban üzemben van még Marseille víz­ellátását szolgáló, 9 falazott szerkezetű aquaduct, melyek közül 83 m magasságával az ún roqfavouri kb. 400 m hosszon keresztezi a l’Arc folyó völgyét. A magas veze­tésű csatorna lehetne akár hasonló, de a megvalósítás fo­lyamatában mindez magas fokú hidraulikus, hidrológus, geodéta, szeizmológus, építész, hajózási szakember, sta­tikus, gépész, elektromérnök, gépész stb. - vagyis, kom­plex szakgárda jelenlétét igényli. ___________________ HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014 94. ÉVF. 3. SZ. 3. ábra: Aquaduct, Törökország 2. ábra: Mauas vezetésű vasút Lltassa felé 3

Next

/
Thumbnails
Contents