Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Scheuer Gyula: A bükkszéki és mátraderecskei karsztos hévízkutak vízkő kiválásai és hatásuk a vízminőségre makro- és nyomelem vizsgálatok alapján
50 Horvátországban, az Adriánál Görögországban és Olaszországban, de délkelet Ázsiában is, például Thaiföldön (Krabi) és Vietnamban is (pl. Ha Long-öböl). A későbbi korokban karszt hosszú ideig zárt rendszerré vált a felette felhalmozódott vízzáró nagy vastagságú oligocén képződmények miatt, és csak akkor kezdődött meg a rendszerben tárolt sós víz kiöblítése, amikor félig nyitott rendszerre alakult át, mert a rendszernek egy része felszínre kerülve megindulhatott a csapadék beszivárgás megújuló utánpótlódással, vízkörforgalommal és áramlási pályákkal. így nem kizárt, hogy a rendszer paleo sós vizének reliktum^i napjainkig is még megmaradtak. Ezt valószínűsítik a két hévízkút halogén elemek jelentős mennyisége. Természetesen a szerző is tisztában van azzal, hogy a zárt sós víz rendszert számos befolyásoló hatások érték, így többek között lemeztektonikai folyamatok, hidroter- más hatások, továbbá hogy Pálfy J. (1975) nem említett leírásában oldási üregeket, barlangokat a feltárt több mint 400 m-t meghaladó mezozóos rétegsorban amely arra utal, hogy a karsztrendszer áramlási pályáiban döntően a tektonikával összefüggő törések, törés rendszerek a meghatározóak. A térségben lezajló és tapasztalható dinamikus és erőteljes meg-megújuló tektonizáltság és ezen belül a vetők a karsztrendszert kisebb-nagyobb kőzettestekre tagolták, amelyek miatt egymáshoz viszonyítva különböző mélységbe kerültek, így vízvezetői kapcsolatukban is lényegi eltérések lazább és szorosabb vízvezetői kapcsolatok alakultak ki. Ebből eredően az egyes kőzettesteknek-blok- koknak átöblítési adottságaiban is jelentős eltérések feltételezhetők. Továbbá hogy ezeknek a kőzettesteknek fejlődésüknek a térségben lezajló egyéb folyamatok pl. a vulkáni-szubvulkáni tevékenységhez kapcsolódó hidro- termás tevékenység és egyéb események különböző, illetve eltérő mértékben értek. Tehát magában a rendszeren belül az egyes kőzettestek fejlődésében az általános, a térségre jellemző folyamatokon túlmenően egyedi a- dottságok is érvényesültek, amelyek miatt a karsztrend- szeren belül egyedi vízhőmérséklet mennyiségi adottságok és minőségi feltételek jöttek létre. Már Telegdy Roth K. (1951) felhívta a figyelmet a bükkszéki víz mennyiségi korlátozottságára. Ezt lényegében igazolták azok a vízvizsgálatok, amelyek 2010 -ben történtek, mert ezek a kémiai összetevők csökkenését igazolták. A rendszer vize feltárás és termelés előtt o- lyan egyensúlyi helyzetben volt mind mennyiségileg, mind vízkémiailag, amely közelített a statikus állapothoz. A rendszer megnyitásával és termelésével kialakult egy olyan lassú folyamat, amely a magas oldott sótartalmú hévíz helyébe a szomszédos tároló rendszerekből megindulhatott az átáramlás. E vizek koncentrációjuk tekintetében hígabbak, ezért az eredeti vízösszetétel lassan eltolódik a bekapcsolódott rendszerek irányába. Ez a hí- gulási és vízminőségi változási folyamat még a mátrade- recskei rendszernél kevésbé tapasztalható. Irodalom Alföldi L.-Böcker T.-Lorberer Á. 1977: Magyarország karbonátos repedezett hévíztárolóinak hidrogeológiai jellemzői. In: Magyarország hévizkútjai (1973-1976) III. köt. - VITIJKI kiadvány, 17-25. Balog A. 1982: Néhány magyarországi hévíz szilárd kiválási termékének ásványtani és geokémiai vizsgálata. - Hidrológiai Közlöny, 62. 7. 312-318 Cornides I. 1993: Magmatic carbon dioxide at the crust's in the Carpathian Basin. - Geochemical Journal, 27. 241-249. Csiky G. 1961: Az észak-magyarországi szénhidrogén kutatások kö- olajföldtani eredményei. - Földtani Közlöny, 91.2. 95-120 Dobos I. et al. 2012: A Dunántúli-középhegység északkeleti szárnyán kialakult karsztos hévízrendszer nyomelem adottságai. - Magánkiadvány, 3-84. Dobos I.-Scheuer Gy. 2014: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei összehasonlítva néhány külföldi előfordulással. (Hidrológiai Közlöny sajtó alatt) Gasztonyi E. 2010: A Mátra hegység ércesedése. In: Baráz Cs. et al. szerk: A Mátra Tájvédelmi Körzet -B.N.P.I. Kiadvány, Eger 53-63. Haás J. 2004: Magyarország geológiája. Triász. - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 139-192. Haás J.-Budai T.-Csontos L.-Konrád Gy. 2010: Magyarország pre- kainozoós földtani térképe. M=l:500.000. Magyarország földtani térképsorozata. - MÁFI kiadvány. Papp Sz. 1957: Az ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. In: Schulhof Ö. szerk: Magyarország ásvány és gyógyvizei. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 337-627 Papp Sz. 1968: A mátraderecskei hévíz vízkémiai vizsgálata. OKI szakvélemény. Pálfy J. 1975: A mátraderecskei hévíz földtani viszonyai. - Hidrológiai Tájékoztató, 77-79 Pelikán P. 2010: A Mátra és közvetlen környezetének földtana. In: Baráz Cs. et al. szerk: A Mátra Tájvédelmi Körzet. - B.N.P.I. Kiadvány, Eger. Sarudi I. et al. 2003: Magyarországi ivóvizek és ásványvizek fluortartalmáról. - Alkoholmentes Italok 2. füzet. Scheuer Gy. 2011: A Mátra hegység körüli ásványvizek nyomelem vizsgálata. - Hidrológiai Tájékoztató, 90-94. Scheuer Gy. 2012: A hazai karsztos hévizek nyomelemei. - Válogatott cikkgyűjtemény 1. Budapest, Önálló kiadvány. 3-74. Somody A.-Lénárt L. 2004: A recski mélyszinti bányaüzem vízföldtani viszonya és annak kapcsolata a bükki karsztrendszerrel. In: A Kárpát-medence ásványvizei. - Tudományos Konferencia Kiadványa, Csíkszereda. Szilágyi G. 2000: A recski mélyszinti ércelőfordulás víz és gázföldtani körülményei. - Földtani Kutatás, 39/2. 21-27 Telegdy R. K. 1950: A magyarországi és erdélyi ásványolaj és földgáz- kutató, illetve termelő mélyfúrásokból fakasztott vizek. - Földtani Közlöny, 80.1. 17-98. Telegdy R. K. 1951: Abükkszéki ásványolajkutatás és termelés földtani tanulságai. - MÁFI Évkönyv, 40. köt. 2 f. 3-21. Varga Gy.-Csillagné Teplánszky E. 1974: Mátra hegység földtani térképe. M=l:50.000. - MÁFI kiadvány. Vető I.-Horváth I.-Tóth Gy. 2004: A magyarországi termálvizek geokémiájának vázlata. - Magyar Kémiai Folyóirat, Összefoglaló Közlemények, 109-110. éf. 4. 199-203. Vitális Gy.-Hegyi I.-né 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához - Hidrológiai Közlöny, 62.2. 73-84 Zelenka T. 2010: A Mátra hegység paleogén és neogén vulkanizmusa. In: Baráz Cs. et al. szerk: A Mátra Tájvédelmi Körzet. - B.N.P.I. Kiadvány, Eger HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 3.. SZ.
