Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Scheuer Gyula: A bükkszéki és mátraderecskei karsztos hévízkutak vízkő kiválásai és hatásuk a vízminőségre makro- és nyomelem vizsgálatok alapján
46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014 94. ÉVF. 3.. SZ. makroelemek összetételét befolyásolta, hanem kihatott a mikroelemek mennyiségi alakulására is. Ebből levonható még az a következtetés is, hogy a 2010-es mikroelem összetétel már a rendszer hígulási folyamatának adott időpontját rögzítette. 2.2. Mátraderecskei hévízkút vízkő összetevőinek és a víz makro- és mikroelemeinek vizsgálati eredményei A mátraderecskei hévízkút a község nyugati peremi részén mélyült 1967-ben. A kútról és annak készítéséről Pálfy J. (1975) részletes leírást és tájékoztatót adott a Hidrológiai Tájékoztatóban megemlítve, hogy a fúrást a recski eocén amfíbol-andezit összlet (Recski Andezit Formáció) északi részén tűzték ki. A közölt rétegsor szerint a fúrás során 551,1 m-ig paleogén vulkáni kőzeteket tártak fel, amelynek során andezitet, andezittufa összletet harántoltak. A feltárt kőzetrepedések mentén bitumenes olajnyomokat, hidrotermális kőzetelváltozásokat, ková- sodást, pirít és markazit ereket és fészkeket és számos kalcittelért harántoltak. Megjegyzem, hogy a kutatások szerint a Recski Andezit Formáció kőzeteit már több tagozatra tagolják (Zelenka T. 2010), amelyek a Mátra é- szakkeleti részén több mint 100 km2-t meghaladóan fordulnak elő a felszínen és a felszínközeiben. Ezek 4-5 ciklusban benyomuló mészalkáli andezites-dácitos összetételű magmából származtathatók. A mezozóos mészkövet tártak fel 559,1 m-töl a fúrás talpáig 1010,4 m-ig. így a fúrással feltárt mészkő vastagsága 451,3 m-t ért el. Pálfy J. leírja, hogy a vízadó mészkő hidrotermás hatásra erősen kalcitosodott sok kalciteret, sőt 936,9-938,1 m között pedig hófehér kalcittelért tartalmazott. A mészkő még helyenként breccsás szerkezetű volt és kovásodott. Pálfy J. (1975) a hévízkút munkálatairól és adatairól részletes beszámolót készített és ebben közli a feltárt hévíz vízösszetételét, amelyet Papp Sz. állapított meg. Az analízis eredményei alapján a feltárt hévíz magas oldott sótartalmú alkáli hidrogén-karbonátos és kloridos típusú, melynek fluor tartalma jelentős. E vizsgálati eredményeket tájékoztatás és összehasonlítás érdekében közlöm a 3. táblázatban a 2010-ben készült analízissel együtt. E táblázat tartalmazza még a 2010. évi 32 nyomelemre kiterjedő vizsgálati eredményeket is. A hévíz kémiai elemzéseit az alábbiakban fejezetekre bontva ismertetem és értékelem a megszerkesztett táblázatok és ábrák alapján. 4. táblázat- A mátraderecskei vízkőminta makro- és mikroelemeinek mennyiségi eloszlása Hely Észak Mátra Mátraderecske-i hévízkút °C 39,5 40 nyomelemek pg/1 pH7,16 Li 5930 Se 7,5 Ti 0,35 Ossz. só 10 258 mg/1 9520 mg/1 Be 0,5 Rb 401 Pb 8,38 mg/1 eé % mg/1 eé % B 39 802 Sr 979 Bi 0,5 Na+K 2299,5 71,6 2649,6 87,8 AI 23,7 Mo 0,5 Th 0,5 Ca 426 13,9 65,9 2,5 V 13,2 Ag 0,2 U 0,5 Mg 228,9 13,5 147 9,4 Cr 2,65 Cd 0,2 Br 10 605 Cl 1700 34,5 1620 35,0 Mn 42,0 Sn 0,5 1 396 so4 631 9,5 577 9,2 Co 0,5 Sb 0,2 F 1500 HCO, 4764,1 55,7 4420 55,7 Ni 2,33 Cs 199 össz. 32 db. C02 sok sok Cu 2,72 Ba 16,1 Br 11 500’ Víztípus szénsavas nátrium- hidrogén-karbonátos kloridos szénsavas nátrium-hidrogén- karbonátos kloridos Zn 5,71 La 0,5 I 887' As 16,7 w 0,41 F 4000' Vizsgálta, ideje Papp Sz. OKI 1968 MÁFI 2010 nyomelemek összege: 59 958 2.2.1. Makroelem összetevők elemzése és összehasonlítása A feltárt hévízből a befejező műszaki munkálatok u- tán készült az első vizsgálat (Papp Sz.) a termelt vízből. Ez a következő eredményeket szolgáltatta: A víz 39 °C volt, és összes sótartalma a meghatározott négy nyomelemmel együtt 10 258 nig/1 volt. Ezen belül a kationok közül a nátrium a domináns 2299,5 mg/I-rel és 71,7 egyenérték %-kal. A földfémek közül a kalcium meny- nyiségét 426,0 mg/l-ben határozták meg 13,9 egyenérték %-ot képviselve. A magnézium pedig 228,9 mg/1 volt, amely 13,5 egyenérték %-ot jelent. így a két földfém együttesen 27,4 egyenérték %-ot képviselt a hévízben. A kimutatott jelentős mennyiségű földfém azt valószínűsíti, hogy a vízkőkiválás dinamikája még korlátozott volt. Az anionok közül a klór 1700 mg/l-t képvisel a vízben, amely így 34,5 egyenérték %-ot jelent. A hévízben a domináns összetevő a hidrogén-karbonát 4764,1 mg/l-rel és 55,7 egyenérték százalékkal. A szulfátot a hévízben 631 mg/l-ben mutatták ki 9,5 egyenérték %-ot érve el. A szulfát érték alapján ez az összetevő színesítő eleme a vizsgált víznek. A vízben jelentős C02t mutattak ki. Az elemzés alapján megállapítható, hogy ezek az eredmények még a hidrodinamikai rendszer kezdeti és eredeti állapotát tükrözik vissza, amely kialakult a karsztos víztartóban az idők folyamán. A 2010-es vizsgálatok a következő makro eredményeket szolgáltatták és ezt a 3. táblázatban közlöm, és a két elemzés között 42 év telt el. A víz hőmérsékletében nem történt változás. A víz pH -ját 7,16 állapították meg és az összes oldott sótartalmat 9520 mg/l-ben határozták meg. A kationok közül a nátrium a domináns 2560 mg/l- rel és 86,1 egyenérték százalékkal, ehhez még társul a kálium 89,6 mg/l-rel és 1,78 egyenérték %-kal. A kalciumot 65,9 mg/l-ben határozták meg és ez 2,55 egyenérték %-ot mutat. A magnézium mennyisége 147 mg/1 és 9,4 egyenérték százalékot képvisel. Ebből látható, hogy a magnézium mennyisége jelentősen meghaladja a kalciumét és ez már jelzi azt, hogy a vízkőkiválás miatt a tényleges rendszerbeli koncentrációja jelentősen lecsökkent, miközben a magnézium egy része oldatban marad, és csak alárendelten vesz részt a kicsapódásban. Az anionok közül a klór mennyisége számottevő
