Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Scheuer Gyula: A bükkszéki és mátraderecskei karsztos hévízkutak vízkő kiválásai és hatásuk a vízminőségre makro- és nyomelem vizsgálatok alapján
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 3.. SZ. hanem mikroelemekben is. Miután évtizedek óta tanulmányoztam és vizsgáltam a helyszínen a hazai és nagyszámú külföldi édesvízi mészkő előfordulást és ezekhez kapcsolódó szakirodalmat megállapítható volt, hogy a mészképződés igen változatos összetételű és hőmérsékletű ásványvizekhez kapcsolódnak a világban. De ezen belül a hazai mészkövek is e- gyediséget képviselnek, mert rendszerdinamikailag visz- szatükrözik azokat a földtörténeti esemény sorozatokat, amelyen belül a Kárpát-medence kialakult. Természetesen ebben a lemeztektonikával összefüggésben a paleo- génben és neogénben, de még a negyedidőszakban lezajlott események (pl. tektonika, medence- és hegységképződés, üledékképződés, vulkánosság) és folyamatok döntő jelentőségűek voltak. A mészképző paleohévforrások makro- és mikroelem összetevőinek vizsgálata során felvetődött az a gondolat, hogy a kémiai alkotókon belül a mészképződésben mely elemek vesznek részt és melyek maradnak oldatban tovább menve. így az édesvízi mészkövek kémiai vizsgálatából nem lehet teljesen visszakövetkeztetni az adott rendszerből fakadó hévizek jellemző vízminőségére. Ezért fordult érdeklődésem egyes hévízkutaknál fellépő vízköképzödés felé, mert ezeknél együttesen vizsgálhatók a makroösszetevők és a nyomelemek a vízkőkiválás után és magának a vízkönek makro- és nyomelemei. E vizsgálatok eredményeinek összehasonlításából állapítható meg, hogy mely elemek vesznek részt a kiválási folyamatban és melyek maradnak oldatban tovább menve és befolyva a befogadó felszíni vizekbe, vagy egyéb víztartókba (pl. talajvíz) gazdagítva így makro- és nyomelem adottságaikat. Azért esett választásom az északi-középhegységi ismert vízképző karsztos hévízkutakra, mert ezekről már rendelkezésemre álltak azok a vizsgálati eredmények és a szakirodalomban is meghatározó jelentőségű anyagok, amelyek segítséget nyújtottak a kitűzött cél elérése érdekében. Természetesen, a jelen anyag összeállítója tisztában van azzal, hogy a mészképző paleohévforrások makro- és mikroelemekre vonatkozó összeállítása csak kezdeti lépések ebben a tárgykörben. A tanulmányozott és vizsgált bükkszéki és mátrade- recskei vízkőképző hévízkutak helyeit az 1. ábrán tüntettem fel. 1. ábra. Áttekintő helyszín rajz a tanulmányozott bükkszéki és mátraderecskei karsztos hévízkutakról A jelen anyagban nem indokolt a vizsgált kutak környezeti adottságainak és ezen belül a térség vízföldtani viszonyainak ismertetése, mert az utóbbi esztendőkben számos szakcikk jelent meg e tárgykörrel kapcsolatban, amelyeket az irodalomjegyzék tartalmaz. De ezek nem é- rintik az általam vizsgált nyomelem adottságokat. így ez az anyag lényegében hozzájárulás a térség ismert hidro- geológiájához. 2. A termelt hévizek makro- és mikroösszetevőinek vizsgálata és összehasonlítás a vízkő kémiai adottsá- . gaival A szakmai körökben közismert, hogy hazánkban jelentős számú hévízkútnál vízköképzödés folyamata zajlik le a béléscsövekre kirakódva, amelyek megnehezítik az üzemeltetést és jelzik azt, hogy a vízadó kőzetből származó hévíz makro- és nyomelemekben szegényedik (Balog A. 1982). Ezért vizsgálataim fő célja volt a jelen anyagban főleg nyomelemek szempontjából, hogy a kiválásban milyen adott elemek vesznek részt, miután a felszínen vett vízminta már nem tükrözi vissza a vízadóból származó víz eredeti összetételét. Továbbá még azt, hogy mely elemek maradnak részlegesen, vagy változatlanul az oldatban. Ezeknek a megismerése érdekében mintavétel történt a termelt vízből. így első lépésben makro- és mikroelemek meghatározására került sor, a- mely eredmények azt mutatják és rögzítik, hogy a vízkőkiválás után milyen makro- és nyomelem összetétel alakult ki. Ezekből az eredményekből már előzetesen látható volt, hogy a termelt víz főleg földfémekben jelentősen szegényedett, így kalciumban és stronciumban egyaránt. De arra, hogy ténylegesen főleg milyen nyomelemek vesznek részt még a kiválásban, csak a vízkő vizsgálatából volt várható. így vízkőminta vételére és analízisére is sor került. Ezekből a vizsgálatokból és összehasonlító elemzésekből már következtetni lehetett a vízadó kőzetből származó víz teljesebb makro- és mikro- összetételére amely fő célom volt, mert ezekből az eredményekből vissza lehet következtetni az egyes kutak vízkörforgalmára és á- ramlási pályáik menti ásványosodási feltételekreTovábbá felvetődött még az is, hogy a régebbi és az újabb vízkémiai vizsgálatok összehasonlítása lehetőséget nyújt arra is, hogy az eltelt évtizedek során a víztermelés hatására nem zajlott-e le a vízadó rendszerben olyan folyamat, amely kihatott a víz minőségére megváltoztatva annak kisebb nagyobb mértékben a korábbi összetételét. Ezért az 1. táblázatban közlöm Papp Sz. (1957) 1950- ben történt és közölt bükkszéki és a 3. táblázatban pedig a mátraderecskei szintén Papp Sz. (1968) által végzett analízisének eredményeit. így ezekből a vizsgálatokból már kimutathatók olyan minőségi változások, amelyek utalhatnak a vízadó rendszerekben lezajlott koncentrációban és az összetevőkben történő fordulatra, mert e- zek az eredmények jeleznék, hogy a vízkörforgalomban milyen típusú vizek kapcsolódtak be. A következőkben első lépésben tárgyalom a bükkszéki karsztos hévízzel kapcsolatos vizsgálatokat, majd a mátraderecskei adottságokat.
