Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Szántó Miklós: Megemlékezés Kiskörén, 2013. május 14-én, a Tisza-tó napja Konferencián
I 20 Megemlékezés Kiskörén, 2013. május 14-én, a Tisza-tó Napja Konferencián Szántó Miklós Tisztelettel köszöntőm a Tisza-tó Napja Konferencia szervezőit, a szakmai szervezetek előadóit, vendégeinket, és valamenynyi, a Tisza-tó múltját, jelenét és jövőjét megismerni akaró résztvevőt. Köszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy megemlékezhetek a- zokról akik részt vettek a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei beruházás előkészítésében, tervezésében, a megvalósítás szervezésében, kivitelezésében és a létesítmények üzemeltetésében. Ez a beruházás „a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer” egyik meghatározó eleme, amelynek fő feladata a térség általános fejlesztésének megalapozása, a folyó nyújtotta lehetőségek komplex kihasználása. Tisztelettel emlékezem azokról, akik már nem lehetnek közöttünk:- a beruházás előkészítését, a megvalósítás feltételeinek megteremtését lehetővé tevő Dégen Imre államtitkárra, az Orsz. Vízügyi Hivatal elnökére és helyetteseire dr. Breinich Miklósra és Szászhelyi Pálra,- a Koncepciót kidolgozó dr. Mosonyi Emil professzorra. Mátrai Istvánra, dr. Kertai Edére.,- A tervezést irányító Viziterv létesítményi főmérnökére, Dóra Tiborra, a tervezésben részt vevő dr. Mistéth Endrére, liléi Vilmosra, Kollár Ferencre, Dobó Istvánra, A modellkísérleteket végző Vituki Hidraulikai Intézetének vezetőjére, dr. Starosolszky Ödönre,- a beruházás szervezésével megbízott Oviber beruházási főmérnökeire, Jurcsek Viktorra, Puskás Csabára, Kovács Gézára, és létesítményi főmérnökeire, Izsák Bélára, Koháry Szabó Nándorra,- az energetikai beruházást irányító Tiszai Eró'mü főmérnökére, Dénes Sándorra,- a Vízlépcsőt kivitelező Vízügyi Építő' Vállalat főépítés-ve- zetőire, Teleki Lászlóra, Fábián Józsefre,- az üzemeltetést megszervező KözépTisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőire, dr. Hegedűs Lajosra, dr. Nagy Illésre,- a Kiskörei Szakaszmérnökség vezetőjére, Tiszay Józsefre.- és mindazokra - közöttük az egyre fogyó, még élő munkatársainkra - akik részt vettek a mű megvalósításában. Amikor 50 évvel ezelőtt a beruházás megvalósításának irányításával megbízott szervezet beruházási főmérnökeként több napos helyszíni bejárás keretében Kiskörén kitűztük az akkor hazánkban elsőként alkalmazott réselési technika kísérleti helyét, kiválasztottuk a tározó töltés terveinek kidolgozásához szükséges kísérlet helyét a folyó bal partján, az aranyosi gátszakaszon, majd elkészítettük a beruházási programot, még úgy gondoltuk, hogy a beruházás egy ütemben megvalósítható. Az ehhez szüksége anyagi források azonban nem álltak rendelkezésre, és el kellett fogadnunk, hogy a beruházás 3 ü- temben valósul meg.- Első ütemben megépült a vízlépcső és a tározótöltés, a Nagykunsági főcsatorna és a Jászsági főcsatorna 18-18 km-es szakasza. Valamennyi létesítmény a végleges 90,5 m-es duz- zasztási szintnek megfelelő paraméterekkel, de a tározó-töltés csak az első ütemű 87,5 m-es duzzasztással érintett szakaszon. Az első ütem a vízgazdálkodási létesítményei 1973-ban, kerültek átadásra. Az vízerőmű üzembe helyezésére pedig 1975- ben került sor.- Második ütemben tovább épült a tározótöltés és a 89,00 m- es duzzasztási szinttel érintett szakaszon és elkészült a Nagykunsági főcsatorna keleti és nyugati ága, lehetővé téve a Körösvölgy vízpótlását.- Harmadik ütemben ki kellett volna építeni a 90,5 m-es duzzasztási szinttel érintett szakaszon a tározó töltését, és be kellett volna fejezni a Jászsági-főcsatorna építését. Ezek a munkák azonban csak részben készültek el, s a tározó töltései csak 89,25 m-es szintre való feltöltés feltételeit biztosították, a Jászsági-főcsatorna építése nem folytatódott. A beruházás 1981-ben befejezetlen maradt, és a tervezett 300 millió köbméter tározó kapacitás helyett 124 millió köbméter víz tározásával üzemel. Bár az elmúlt évtizedekben folytatódott az anyagi lehetőségektől függően a tározótöltés 90,50-es duzzasztási szintet lehetővé tevő kiépítése, mindezidáig nem készültek el azok a részletes vizsgálatok és elemzések, amelyek alapján körültekintő és megalapozott döntést lehet hozni a duzzasztási szint emelésére és további 176 millió köbméter víz tározás i lehetőségének megteremtésére. Ha figyelembe vesszük a tározási szint megemelésének hatását az árvizek levezetésére, s ezzel az árvízvédelmi biztonság javítására, az eddig is hatékonyan működő vízpótlás továbbfejlesztésére, a villamosenergia termelés 15-20 %-os növelésére a térségfejlesztésre, a turizmusra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, az eutrofizáció mérséklésére, továbbá a klímaváltozás hatásaira való felkészülésre, úgy gondolom, érdemes a 2014-2020 közötti időszakban ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése után a duzzasztási szint 90,5 m-re történő felemelését célul tűzni. Végezetül engedjék meg, hogy néhány kérdésre felhívjam szíves figyelmüket. A vízügyi szolgálat szervezetei hatalmas nemzeti vagyon fenntartásáért, üzemeltetéséért, rendeltetésszerű használatának biztosításáért felelnek. Az elmúlt másfél évtizedben módomban volt részt venni a kiskörei vízlépcső rekonstrukciójának tervezésében, megvalósításában, és a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer koncepciójának kidolgozásában. Tapasztalatom szerint - elismerve az üzemeltetés fenntartása érdekében tett erőfeszítéseket - nem látom biztosítottnak, hogy rendelkezésre állnak azok a feltételek és források, melyek szükségesek a hosszabb távon fenntartható biztonságot nyújtó üzemeltetéshez. Elkerülhetetlen többek között a vízlépcső beton korrózió- védelmének megoldása, a tározó töltés menti szivárgócsatornák és a megcsapoló-kutak felújítása, a tározó feliszapo- lódott részeinek kotrása, a belső vízforgalom újragondolása és fejlesztése. Sok évtizedes tapasztalatom szerint hazánkban aszály idején az öntözési lehetőséget hiányoljuk, belvizes időszakban a vízelvezetés rendezetlenségén kesergünk, árvíz idején pedig hősiesen védekezünk. Tudomásul kell vennünk végre, hogy hazánkban a Kárpátmedence mindenkori hidrometeorológiai viszonyaihoz kell alkalmazkodnunk, ezekkel kell számolnunk és az üzemeltetés hétköznapjain, ezek hatásaira és következményeire fel lehet és fel kell készülnünk! Ezek nem kiszámíthatatlan, véletlenszerű katasztrófák, hanem előre megismerhető események, ezekre tudatos szakszerű munkával fel lehet készülni, káros következményeit meg lehet előzni. Árvízlevezető sávok rendeltetés-szerű használatához szükséges feltételek prioritásának biztosítása, a védvonalaknak a mértékadó árvízhozamok levezetését biztosító kiépítése, az előrejelzés továbbfejlesztése mind hozzájárul a térség védelmi képességének fenntartásához, a vízgyűjtő területen bekövetkező változások megismeréséhez, következményének felméréséhez. Szükségesnek tartom e kérdés alapos vizsgálatát és a biztonságos üzemietetés feltételeinek hosszú távú megteremtéséhez szükséges források biztosítását. Még egyszer köszönöm, hogy lehetőséget kaptam a vízlépcső üzembe helyezésének 40. évfordulóján a megemlékezésre. Kívánom, hogy létesítményeket üzemeltetők kapják meg a rájuk háruló feladatok ellátásához szükséges támogatást.
