Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei, összehasonlítva néhány külföldi előfordulással
38 mos-bóros sósvizek nyomelem tartományába sorolható, amelyet színesítenek még nagy mennyiségükkel a jód, a stroncium, a lítium, a fluor, a rubidium és a cézium. Ebből az összeállításból látható, hogy a rábasöm- jéni víz nyomelemek esetében változatosabb kifej lődésű nemcsak makroösszetétel szempontjából (5. táblázat). d. A felvidéki Csíz-i víz rendelkezésre álló nyomelemek alapján a brómos-jódos nyomelem tartományba sorolható. E két halogén elem mellett jelentős a bőr, a stroncium és a lítium. A sósvíz érdekessége még a jelentős cink tartalom is (1190 pg/1). Ezekből a vizsgálati adatokból megállapítható a korábbi szakirodalmi leírásokkal megegyezően, hogy a sóshartyáni vízhez hasonló összetételű, mert a két fődomináns halogén elem mellett a bór, a stroncium és a lítium is megegyező feldúsulást mutat kisebb-nagyobb mennyiségi eltérésekkel, azaz e- gyedi jellemvonásokkal. e. Az olaszországi Acqua Borra-i sósvíz nemcsak makroelemekben tér el az eddig tárgyaltaktól, hanem nyomelem összetétel szempontjából is. E víznél a bróm és a jód már alárendelt szerepet játszik, de ezen belül még a bróm relatíve jelentős mennyiséget képvisel. A vízben a vizsgálatok kiugróan nagy bór tartalmat mutattak ki a többi elemhez viszonyítva. Ezért az Acqua Borra-i a boros sósvizek nyomelem tartományába sorolható, amelyek mellett a stroncium, a lítium, a bróm és a fluor fordul elő nagyobb mennyiségben, de meg kell említeni a rubidium és a cézium feldúsulását is, mint típusjellemzőt hasonlóan hazai rábasömjéni vízhez. f. A németországi Bad Bentheim-i sótelepből származó víz igen nagy mennyiségben tartalmaz brómot (267 100 pg/1). Ezzel ellentétben relatíve kicsi a jódtartalma (2320 pg/l). Ebből eredően ez a víz a brómos sósvizek nyomelem tartományba sorolható. Ezen túlmenően nagy a stroncium és a bór tartalma is. Típusjellemző még a kisebb lítium és a fluor koncentráció és még a bárium kisebb mértékű feldúsulása. g. A másik németországi sótelep vize a Bad Wimp- fen-i lényegileg megegyezik a többi vizsgált sósvíz vezető nyomelemek összetételével azzal a különbséggel, hogy igen nagy a stroncium tartalma (104 000 pg/1). Ezért e víz a stronciumos sósvizek nyomelem tartományába tartozik, amelyet színesít a 10 000 pg/l-t kissé meghaladó bór és bróm koncentráció. h. Az Etiópiában a Dallol-i sós hidroterma vizsgálatából sajnos a sósvizek két jellemző nyomelemének a brómnak és a jódnak meghatározása hiányzik. Ezért e vízre vonatkozóan csak az állapítható meg, hogy igen gazdag nyomelemekben és ezen belül legnagyobb feldúsulást mutat az alumínium (562 000 pg/1). Ezt követi a bór, a stroncium, a cink, a réz és a lítium. A fel-soroltakon túlmenően az egyéb fémek mennyisége is igen jelentős. Összegezve megállapítható a vizsgált sósvizekkel kapcsolatban, hogy az általános, mindegyikre egyaránt vonatkozó adottságokon túlmenően a helyi tényezők és körülmények hatására és eredményeként egyedi jellemzőkkel rendelkeznek mind makro-, mind pedig mikroelemek szempontjából. Hálásan mondunk köszönetét Bogár Sándornak, Szentirmai Évának, Szentirmai Alexandernek a vízminták begyűjtésében nyújtott segítségéért. Továbbá a Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet könyvtár és vegyészeti osztály munkatársainak a szakirodalmi anyagok begyűjtésében nyújtott támogatásért és a vízminták vizsgálataiért. Valamint Lengyel Ilonának az elkészült a- nyag szakszerű gépeléséért, Pentelényi Antalnak az ábrák elkészítéséért és a térképi anyagok biztosításáért és Vágás Istvánnak a Hidrológiai Közlöny főszerkesztőjének a jelen összeállítás megjelentetésében nyújtott támogatásáért. Irodalom Angyalffy Gy.-Budai L. 1990: A sárvári sós gyógyhévízből bepárolt gyógyhatású termálkristály. - Vizkutatás 2, 4-7 Bartkó L. 1947: Beszámoló 1946 évben Sóshartyán-Szécsény környékén végzett kutatásokról. - Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi munkálatairól 1946,34-63. Bender F. 1968: Geologie von Jordanien. - Beiträge zur Regionalen Geologie der Erde. Band 7. Berlin-Stuttgart, 230 p Budai L.-Zs. Egervári K.-Szpiriev B. 1968: Sárvár hidrogeológiája és vízkutató mélyfúrásai. - Vasi Szemle 1, 57-68 Dobos I. 1971: A rábasömjéni kutatási terület értékelése és további hé- vizfeltárási lehetőségek - Kézirat, Budapest, 18 p Dobos I. 1973: Sárvár távlati földtani-vízföldtani fúrása (Földtani Terv). - Kézirat, Budapest, 8 p. Dobos I. 1979: A sárvári Rás-2. sz. hévízkút gyógyvízzé nyilvánításának hidrogeológiai indokolása. - Kézirat, Budapest, 4 p. Dobos I. 2013: A sóshartyáni Jodaqua gyógyvíz kutatástörténete. - Kézirat, Budapest, 19 p Dobos I.-Scheuer Gy. 2013: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határmenti hévízkutak makro és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata. - Hidrológiai Közlöny, 93.3. 33-56. Franco O. et al. 1975: Tvorba a klasifikácia mineralnych vöd Zapod- nych Kárpát. - Bratislava 123. Frank M. (szerk.) 1949: Magyarország ásványvizei. - Balneológiái Könyvtár 2. sz. Országos Fürdőügyi Igazgatóság, 72 p. Haas J. 1987: A Duna - Tisza-közi felső-kréta bácsalmási alapszelvény. - MÁFI Évi Jel. 1985-ről, 137-164. Horváth A.-Takács I‘. 1974: A sárvár-rábasömjéni termálvíz ásványi alkotóinak komplex hasznosítása. Földtani Kutatás, 17/1-2,91-96. Husovská L.-Takátsová J. 2002: Slowakei Kurorte. Príroda, Bratisl Juhász Á.-Kőháti A. 1966: Mezozóos rétegek a Kisalföld medencealjzatában. - Földtani Közlöny, 96/1, 66-74. Käss, W.-Käss, H. 2008. Deutsches Bäderbuch. Zweite Auflage. - Vereinigung für Bäder - und Klimakunde e.V., Stuttgart, 1230 p. Kisgyörgy Z.-Kriskó A. 1978: Románia ásványvizei. - Tudományos és Enciklopédiái Könyvkiadó, Bukarest, 65-68. Kőrössy L. 1958: Adatok a Kisalföld mélyföldtanához. - Földtani Közlöny, 88/3, 291-298. Lorberer A. 1998: A büki termálkarsztvíz eredete és utánpótlódása. - Vasi Szemle 52/2, 225-244 Marton L. 2009: Alkalmazott hidrogeológia. - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 626 p. Marton L. 2013: Gondolatok a karsztos hévízrendszerek nyomelemtartalmának eredetéről. - Földtani Közlöny, 143/3, 289-294. Matyasovszky M.-Csermely M.-Kocsis F. 1990: Összehasonlító vizsgálatok a sárvári „Termál Kristállyal”. - Balneológia-Gyógyfürdő- ügy-Gyógyidegenforgalom 2, 69-75 Nagy M. 1969: Geofizikai szakvélemény vízfúrás telepítéséhez (Sárvár). - Kézirat, ELG1, Adattár Nagy Z. 2004: A Felvidék fürdőinek lexikona. Révkomárom - Könyv és Lapkiadó, 144 p. Papp Sz. 1957: Az ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele, (ln: Schulhof Ö. (szerk.): Magyarország ásvány és gyógyvizei.) - Akadémiai Kiadó, Budapest, 337-584. Petz R. et al. 1990: Vízföldtani megfigyelések Görögországban. - Hidrológiai Közlöny, 70.1. 36-44 Prakfalvi P. 1993: A sóshartyáni Jódaqua kutatástörténete és földtana. - Kiadó: Polár Stúdió, 49 p Pricajan A. 1973: Apele minerale si termale din Romania. - Editura Tehnica, Bucure$t Sághy Gy.-Vándor B.-Varga I. 1967: Akisalföldi refrakciós mérések földtani eredményei. - Földtani Közlöny, 97/2, 160-166. Sárvári Termálkristály Kft. honlapja: http://www.termalkristalv.hU/ 6 H1DROLÓGIA1 KÖZLÖNY 2014. 94 ÉVF. 3. SZ.
