Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Lovász György: A Duna és a Tisza nyári vízhőmérséklete, különös tekintettel a fürdő-turizmusra
12 keit), mint az ÉNy-i kapuban.(Dunaremete). Ez utóbbi térségben a mérsékeltebb negatív trend összefüggésbe hozható azoknak a légtömegeknek hatásával, amelyek az Atlanti óceán középső, és D-i medencéjéből származnak (Péczely 1979). Augusztusban a megváltozott ciklonális tevékenység következtében mindkét kapu, de különösen az ÉNy-i térségében emelkedő trend mutatható ki. (Dunaremete 1,46 °C/50 év). Az analízis során kapóit havi trend-értékek tehát jelzik, hogy a Felső-Tiszavidék (Tiszabecs) nyári vízhőmérsékleti tendenciáit az Atlanti-óceán 10-60° szélessége között keletkezett mérsékelt övi tengeri, a Felső-Dunavi- dék (Dunaremete) tendenciáit pedig az Atlanti-óceán kb. 25-40° szélességéből érkező szubtrópusi tengeri eredetű légtömegek alakítják (6. táblázat). 7. táblázat A Duna és a Tisza nyári havi közepes vízhőfokának szekuláris változása 1951-2000 között r VI VII VIII I__________________ v _ r" °C/50 év Y1 I °C/50 év Y1 °C/50 v ! Duna í Dunaremete-0,0034-0.17-0,0036 i -0,18 0,0293 1,46 { Mohács 0,0 Ix 0.5 0,0073 0,36 0,0325 1,62 J Tisza J Tiszabecs-0,0087-0,43-0,0288 | -1,44 0,0011 0,05 j Szeged 0,0111 0,55 L_ 0,0026 0,13 0,0027 0,13 a változás irányát jelző regressziós egyenlet együtthatój A 7. táblázat °C/50 év paramétereinek értékkülönbségei egyértelműen igazolják, hogy az 1951-2000 időszakban a két folyó vízhőmérséklete a nyár három hónapjában különböző mértékben emelkedett (8. táblázat). 8. táblázat A Duna és a Tisza havi közép-vízhőmérsékletének emelkedése (“C/50 év) hazánkban 1951-2000 között VI VII VIII átlag Dunaremete - Mohács 0,67 0,54 0,16 0,42 Tiszabecs - Szeged 0,98 1,57 0,08 0,88 A Tisza melegedése a Dunához viszonyítva több, mint kétszeres. (0,88°C/50 év). A Duna havonként egyre mérsékeltebben melegedett, a Tisza hőfok változása szélsőségesnek nevezhető, amennyiben a júliusi jelentős emelkedést augusztusban gyakorlatilag stagnálás követte. 2. A fürdőszezon paraméterei A két folyó határainkon kívüli vízgyűjtőjének nyári hőmérséklete, valamint jelentősen különböző vízszállításuk, és a hazánkban megtett útjuk determinálja a fürdő- szezonnal kapcsolatos paramétereket is (9. táblázat) 9. táblázat A fürdőszezon néhány paramétere a Dunán és a Tiszán, 1951-2000 Duna Dunaremete Átlagos kezdete Július 24 Átlagos vége Augusztus 9 Átlagos tartama 17 nap 20 °C < napok átlagos száma 8 Mohács Átlagos kezdete Június 21 Átlagos vége Augusztus 20 Átlagos tartama 69 nap 20 °C < napok átlagos száma 49 Tisza HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. EVF. 3..SZ. Átlagos kezdete Június 20 Átlagos vége Augusztus 23 Átlagos tartama 64 nap 20 °C < napok átlagos száma 39 Szeged Átlagos kezdete Június 1 Átlagos vége Szeptember 12 Átlagos tartama 102 nap 20°C < napok átlagos száma 90 A Dunaremete feletti vízgyűjtő hűvös nyarainak hatása tükröződik abban, hogy a hazánkba lépő Dunán kezdődik legkésőbb (július 24.) a fürdőszezon, és itt a legrövidebb (17 nap ). A Felső-Tisza-i szezonkezdet korábbi dátuma (június 20.) a felmelegedett szárazföldi légtömegek hatására utal. A szezon hosszát (69 nap ) pedig már hazánk nyarai befolyásolják A Kárpát-medence legmélyebb alföldi jellegű területén, azaz a hazánkban uralkodó nyári hőmérsékleti viszonyok tükröződnek nemcsak az Alsó-Tisza vidék (Szeged) legkorábbi (június 1.) szezon-kezdetében, de leghosszabb átlagos tartamában (102 nap) is. 2.a A fürdőszezon mobilitása A trend-analízis egyértelműen utal a szezon kezdetének, és végének jelentős mobilitására (10. táblázat), A negatív paraméter igazolja, hogy a szezon kezdet, és vége az egész országban egyre korábban kezdődik, és fejeződik, jelezvén, a fürdésre már alkalmas időszak egyre korábbi kialakulását. A hazánkba lépő Dunán (Dunaremete) a fürdöszezon átlagos kezdete (VII. 24.) gyakorlatilag nem változik említésre méltóan, amennyiben mindössze -0,8 nap/50 év trend számítható. Az alsó Duna-szakaszon azonban a kezdet a tavasz felé tendál (-5,7 nap/50 év ) a Kárpát-medencei nyarak hőmérsékletének emelkedésére utalva. A Felső-Tiszán a trend (-1,7 nap/50 év) jelzi, hogy a Kárpát-medence K-i térsége koranyáron nagyobb mértékben melegedik, mint a hazánk Ny-i szomszédsága, a- hol a kitavaszodás lassúbb. Erre utalnak Dunaremete (- 0,8 nap/50 év) s Tiszabecs (-1,7 nap/50 év) trend értékei. 10. táblázat A fürdőszezon kezdetének és végének szekuláris ____________változása, 1951-2000____________ kéz d e t e V égé Y1 trend nap/50 év Y1 trend nap/50 év Duna Dunaremete-0,0159-0,8-0,0036-0,2 Mohács-0,1149-5,7-0,1088-5,4 Tisza Tiszabecs-0,0338-1,7-0,431-21,5 Szeged-0,1471-7,3-0,0002-0,01 Y1: a változás irányát jelző regresszió egyenlet együtthatója A Mohácsnál -5,4 nap/50 év tendenciával egyre ko- ábban végződő szezon, a Duna vízhőmérsékletének az o- ceáni kiima alatti hatására utal, .szemben az Alsó-Tisza vidékének gyakorlatilag nem kimutatható stagnálása a hazai hosszú nyarak következménye. A Felső-Tisza vidékén a -21,5 nap/50 év jelzi, hogy az északias irányból áramló légtömegek egyre korábban éreztetik hűtő hatásukat 2.b A 20 °C < napok szánta, és változás tendenciája Tiszabecs
