Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 3. szám - Németh Attila - Szakál Pál: Gondolatok Magyaróvár történelmi szerepéről a hazai vízgazdálkodás tudományában

4

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 3. SZ.

gyaróvári, mintegy 90 ezer hektárnyi birtoknak csupán egy része hasznosult jobbágyi szolgáltatások révén, sok volt a műveletlen, mocsaras terület, ahol ősztől tavaszig a víz volt az úr” - írja Walleshausen Gyula a Lajta mellett fekvő, illetve a hansági ingoványos földekről (ld. 4. ábra). Wittmann feladata elsőként e hatalmas és kihívásokkal teli birtok rendezése volt, amelyet a későbbiekben sikerrel meg is oldott.

Wittmann azonban hamar felismerte, hogy a rengeteg munka elvégzéséhez

zánkból ekkor hiányzott a széleskörűen képzett, modern ismeretekkel és szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkező vezetői réteg, akiknek tudására és munkájára támaszkodva hatványozott mértékben tudta volna fejleszteni a rábízott hatalmas birtokot. Ekkor döntött úgy, hogy a herceg elé terjeszti régóta dédelgetett tervétjóváhagyását és pénzügyi támogatását kérve a Magyaróvári Felsőbb Gazdasági Magántanintézet megalapításához, a- hol a birtokok irányításához megfelelő szakembereket tud képeztetni.

__________________________

A Hanság lecsapolási tervei az 1820-as években

■........ Wittmann ideális tervezete

Wittmann reális tervezete

......... Wittmann egyéb elképzelései

—— Beszédes József tervezete «*•*•*< A magyaróvári uradalom áltat végül megépített csatornák A hg. Esterházy uradalom által épített csatorna

** '* A későbbi Hanság főcsatorna

4. abra A H an sag lecsapolási tervei az 1820-as években

(Forrás: Horváth

Az Alma Mater megalapítását követően az általa addig megszerzett tudást, a munkája során megalkotott új fejlesztéseket elméleti és gyakorlati szinten is sikerült megismertetni az intézmény hallgatóival, akik közül a későbbiekben többen is munkatársává váltak. Az intézet első hivatalos tantervében már ott szerepelt a „Mezőgazdasági vízépítés, költségvetési tervezettel" heti 2-4 elméleti és gyakorlati óraszámban a második évfolyam diákjai számára. Wittmann segítségére volt a tantárgy oktatásában és a gyakorlati fogások megismertetésében Kait Péter, aki az uradalmi építészi teendői ellátása mellett professzorként oktatott az intézményben. A főhercegi birtokon a hallgatók „testközelben”, kivitelezésük és működésűk közben ismerhették meg azokat a mérnöki alkotásokat, amelyekről az előadásokon szó esett. A tantárgy fontossága okán már 1819-ben tovább erősítették az előadói kart Kanyó Mihály mérnök-professzorral, aki korának egyik legnevesebb gyakorlati szakembere volt.

Wittmann e téren kifejtett oktatói-kutatói és gyakorlati munkásságáról oldalakat lehetne írni - tevékenysége a mai napig a kutatók célkeresztjében áll, elég csak dr. habil. Horváth Gergely Krisztián (ELTE Történeti SzocioGergely Krisztián)

lógiai Tanszék vezetője) kutatásaira gondolnunk, aki a közelmúltban több szakcikkben, tanulmánykötetben és könyvben számolt be Wittmann magyarországi ez irányú eredményeiről (területek lecsapolása; csatornák, gátak é- pítése; vizek szabályozása; birtokrendezés és tagosítás; új gazdaságok és majorok létesítése a területek művelhe- tővé tétele és haszonnövelő képessége érdekében).

A szomszédos, és nyugat-európai országokban alkalmazott vízgazdálkodási eljárások sokáig ismeretlenek voltak Magyarországon, Wittmann külföldi tanulmány- útjai és tapasztalatai alapján ezeket próbálta továbbfejleszteni és - a hazai viszonyokhoz történő adoptálás után - alkalmazni. Ennek egy jó példáját említi A Pallas nagy lexikona is: „Nagy hirt szerzett a márialigeti öntözőrét, az első öntözéssel egybekapcsolt müréttelep hazánkban, leginkább hátas szerkezettel, mely manapság is létezik. ” Ezt, az előtte mostoha körülmények között lévő - Hegyeshalomhoz közeli - kb. 1300-1400 holdas területet sikerült Wittmannak virágzó gazdasággá varázsolnia. Az elkövetkezendőekben utazók sora - köztük nyugatról érkezettek - keresték fel Ovárt és a birtokot, hogy tanulmányozzák az itteni eredményeket (a Lajta-csatomán lé-