Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Németh Attila - Szakál Pál: Gondolatok Magyaróvár történelmi szerepéről a hazai vízgazdálkodás tudományában
Gondolatok Magyaróvár történelmi szerepéről a hazai vízgazdálkodás tudományában Németh Attila, Szakái Pál Mosonmagyaróvár Bevezetés Az ember a maga történelme során örökös harcot vívott az elemekkel, így a vízzel is. Történelmi adatok bizonyítják, hogy a vizek kártételei elleni védekezés már az ókor emberének is sok gondot okozott, ezért mindenkor igyekezett szervezetten, közös erővel fellépni az árvízi katasztrófák kivédésére, a kártételek mérséklésére. Másrészt, már ebben a korszakban kialakult az emberiség azon törekvése, hogy a környezetében található vizeket a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítsa, azok szabályozásával, öntözési rendszerek kialakításával addig terméketlen területeket fordítson termőre. Mosonmagyaróvár környékére, illetve a mai Kisalföld területének túlnyomó többségére ez hatványozottan igaz volt: a folyók, a vadvizek medervándolásai akadályozták a tartós letelepedést, a biztonságos termelést, hatalmas területeken a víz, a láp, vagy éppen a mocsár volt az úr. A számottevő gazdasági jelentőséggel bíró ármentesítési munkákról az egyik első hivatalos irat még II. Lajos felesége, Mária (1505-1558) idejéből származik, amelyben a királyné a magyaróvári (Moson vármegye) uradalmának megvédése érdekében Pozsonyból Gönyű felé e- gyenes irányban új „Dunát” akart ásatni, hogy a magas árvizeket Mosontól távol tartsa. (A középkori helységnevek, mint Vájás, Ásvány, Ásott, Árok, stb. mind mesterséges csatornákra, átvágásokra emlékeztetnek.) A kezdetleges munkálatok és elképzelések — egyrészt kellő szaktudás és ismeretek hiányában - sajnos legfeljebb átmeneti megoldásokkal szolgálhattak. A döntő változásokra az 1800-as évekig várni kellett. Ebből az időszakból a hazai vízügyi szakma két úttörőjének nevét kell kiemelnünk: denglázi Wittmann Antal lovag (1770- 1842), a Nyugat-Magyarország-i Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara jogelődjének alapítójáét, aki Közép-Európában élenjárója volt a vízgazdálkodás tudományterületének. Másikuk kvassói és brogyáni Kvassay Jenő (1850-1919) - intézményünk egykori hallgatója, a vízmérnöki és talajjavítási feladatokkal foglalkozó Országos Kultúrmérnöki Hivatal megszervezője és első vezetője akinek javaslata és szervezőmunkája a- lapján 130 évvel ezelőtt megszületett az a törvény (1883: I. te. 10. §), amely Magyaróvárait elindította a műegyetemi végzettséggel rendelkező mérnökök számára az első hazai kultúr- és folyammérnöki posztgraduális képzést, amelynek legfontosabb feladata volt szilárd elméleti tudás mellett használható gyakorlati ismeretekkel felvértezni a mérnököket a vízkárok elleni küzdelemre, és a víznek a termelés szolgálatába állítására. A MAGYARÓVÁRI AGRÁRFELSŐOKTATÁS KEZDETEI ÉS DENGLÁZI WITTMANN ANTAL (1771-1842) ÚTTÖRŐ MUNKÁSSÁGA A VÍZGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN A vízgazdálkodás tudományának magas szintű művelése Magyaróváron tehát már a kezdetek, az 1818-as alapítás óta jelen volt, elég csak az említett első igazgatónak, Wittmann Antalnak ez irányú munkásságára gondolnunk. Wittmann eredetileg ügyvédi pályára készült, a jogi végzettséget meg is szerezte, azonban csak 5 évig praktizált, akkor is inkább a gazdálkodással kapcsolatos ügyek érdekelték. Felhagyva eredeti szakmájával, szenvedéllyel kezdett el gazdálkodni kisebb birtokán, ahol lelkesen gyarapította a mezőgazdaság alapjául szolgáló természettudományi, továbbá műszaki ismereteit. Életének későbbi alakulásáról Pintér János így ír: „ nemsokára egy osztrák báró morvaországi birtokainak lett irányítója, és mellette több birtok felügyelője." Az említett főnemes Peter von Braun volt, a korabeli osztrák tartományok egyik leggazdagabb embere, akinek 1801- től állt alkalmazásában Wittmann Antal. A báró választása nem hiába esett a későbbi főkormányzóra: Wittmann az Enzesfeld község területén lévő gazdaságában véghezvitt mintaszerű birtokrendezéssel komoly eredményt „tett le az asztalra”, illetve rendelkezett a szükséges tapasztalatoknak egy nagyobb uradalom kezeléséhez. Braun báró joslowitzi (ma: Jaroslavice, Csehország) uradalmának irányítását (és átalakítását), a schönaui (ma: Schönau an der Triesting, Ausztria), az enzesfeldi (ma:
