Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Terlaky Fanni: A szivattyús energiatározók szerepe az energiatermelésben és a magyarországi alkalmazás lehetőségei
59 11. ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe [23] Klíma A Mátra éghajlata nagymértékben eltér az országos átlagtól domborzati és földrajzi adottságaiból kifolyólag. A területére a mérsékelt égövi-hegyvidéki éghajlat a jellemző a viszonylag nagy szintkülönbségeknek (400-900 m) köszönhetően. A hőmérséklet a tengerszint feletti magasság növekedésével folyamatosan csökken, átlagosan 100 méterenként 0,3°C-kal, így a magasság növekedésével egyre kiegyenlítettebb. [16] Az évi középhőmérséklete 6- 8°C körüli, az évi csapadékmennyisége a nagy szintkülönbségek miatt nagyon változó, de általánosságban 700-900 mm körül mozog. A csúcsok és a körülöttük lévő völgyek éghajlati viszonyai között nagy különbségek vannak, ami leginkább a téli hónapokban jelentős. Például a Kékes napsütéses óráinak a száma a téli hónapok alatt, közel duplája a budapestinek. Ezért is jelentős téli klimatikus üdülőhely a Mátra. [18] 12. ábra: Átlagos éves csapadékösszeg az 1971-2000 közötti időszak alapján 117] Vízrajz A Mátrát Nyugatról a Zagyva, Keletről pedig a Tárná határolja. Előbbinek 62, utóbbinak 46 mellékága ered a Mátrában. Ezek a kisvízfolyások nagyon szeszélyesek. Csapadékosabb időszakokban nagymennyiségű vizet szállítanak, míg a szárazabb hónapokban akár ki is száradhatnak. Hídromorfológiájukra a nagy esések jellemzőek, ahogy azt az Ilona-völgyi vízesés 8 méteres magassága is jól szemlélteti. [16] A szeszélyes viselkedés a Mátra közel 360 forrására is jellemző. Vízhozamukat nagymértékben befolyásolja a csapadékmennyiség. A források közül az egyik legkülönlegesebb a Disznó-kút, ami a legmagasabban fakadó forrás a maga 960 m tengerszint feletti magasságával. A Mátra leg- bővizűbb forrása a Nagy-forrás, aminek vízhozama 20 liter/ perc. [16] A területen nagyobb természetes állóvíz nem található, csupán néhány mocsarasabb terület, például a Nagy-Sás-tó. [18] A hegység, illetve környéke lakóinak az ivóvízellátását több mesterséges ivóvíztározó létrehozásával oldották meg. így jött létre a Csór-réti-víztározó a Nagy-völgy csúcsánál, Köszörű-völgyi-víztározó Parádsasvár fölött, illetve a Hasznosi-víztározó. [16] Természetes élővilág A Mátra mind a növény-, mind az állatvilágát tekintve nagyon gazdag. Növényföldrajzi szempontból az Északi középhegység Ősmátra flóraterületéhez tartozik. A kárpáti jelleg a hűvösebb csúcsoknál, az északi területeken és a szurdokvölgyekben, míg a pannon növénytakaró a melegebb déli lejtőknél és az alacsonyabb völgyekben jellemző. A hegység háromnegyede erdővel borított. Az alacsonyabb, déli lejtőkön a gyertyánnal kevert tölgyesekkel, míg a magasabb, északi területeken bükkösökkel találkozhatunk. A tölgyesekben előfordulhatnak más lombhullató fajok is, mint például szil, nyír, kőris, juhar, hárs, vadcseresznye, vadkörte stb.. A lombkoronaszint alatt dús cserje és gyepszint található, ami tavasszal, amikor még gyér a lombkorona és nem zárja el szinte teljesen a napfény útját, erdei virágokkal díszített. [18] A Mátra, mint más középhegység is, sokszínű állatvilágnak ad otthont. Az erdei nagyvadak mellett, több védett emlős is megtalálható a hegység erdeiben, mint például a vadmacska és a hiúz, de számos védett denevérfaj is otthonra lelt a területen. Az emlősök mellett a madárvilág is jelentős. Számos védett faj is, mint például a parlagi sas, a császármadár, a fekete gólya és a vízi rigó fészkel a Mátra erdeiben. [16] Védett területek A Mátra gazdag állat- és növényvilága, illetve az egyedülálló természeti és tájkép kincseinek védelme érdekében 1986-ban létrehozták a Mátra Tájvédelmi Körzetet, 12 141 hektáron. A terület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik, így ők ügyelnek arra, hogy ne történjenek olyan beavatkozások, amelyek káros hatással lennének a természet és a tájkép jelenlegi állapotára. [16] A hegységben Natura 2000-es területek is találhatóak, amiknek két fő csoportja van: SCI vagy KTT: különleges természet-megőrzési terület az élőhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt kiemelt jelentőségű és különleges természet-megőrzési területek
