Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Türk Gábor - Balázs Boglárka - Harangi Sándor - Fehérné Baranyai Edina - Gyulai István - Szabó Szilárd: A vízminőség vizsgálata egy Felső-Tisza menti holtmedren
45 TÜWC^jhuiiunkatársai^^^íz^ Az 1-4. mintavételi pontokon 50 cm-nél, az 5. 6. pontok esetében a 150 cm-nél mélyebb rétegek oxigénviszonyai a tó termelékenységével vannak összefüggésben. Mivel eutrofikus tóról van szó az erőteljes szervesanyag- termelés, az élénk állati élet sok szerves törmeléket és intenzív mikrobiális lebontást eredményez (Kerepeczki et al. 2005). Ehhez még hozzájárul, hogy a 4-5-6 mintavételi pontok közelében intenzív horgászat folyik, aminek következtében tovább növekszik a szerves törmelék mennyisége. Ennek hatására az 02 változása mélység felé haladva fokozatosan közelít az oxigénhiányt jelentő 0 % felé. Ez a jelenség más kémiai tulajdonságok megváltozását is okozza, aminek következtében biológiai okok miatt kémiai rétegzettség keletkezik. Az átvilágított fedőréteg és a kevésbé megvilágított alsó réteg biológiai aktivitásának függvényében bizonyos mélységen alul kevesebb az oxigén. Ilyen esetben a fenéken, illetve annak környezetében élénk a vas, a mangán és a foszfor felszabadulása, a szerves nitrogénvegyületekből és a nitrátból sok ammonium a szulfátból kénhidrogén keletkezik. Ezt a jelenséget figyeltük meg az 5. mintavételi ponton (6. ábra). A mederfenék közeléből vett vízmintában kiugró értéket mutatott az ammonium (5,91mg/l) és az ortofoszfát (1,75 mg/1) a többi komponenssel szemben (Felfóldy, 1974, 1981, 1987) illetve a szervesanyag-tartalom alacsonyabb értéket mutatott, mint az 1-3. mintavételi pontokon. A mikroelem-vizsgálatok (7. ábra) tekintetében megállapítható, hogy legnagyobb koncentrációban a stronci- um volt jelen. A növényi tápanyagforgalomhoz hasonlóan ebben az esetben is két kiugró értéket tapasztalhatunk. A 2. mintavételi helyen az alsó rétegben a vas (0,38 mg/ 1), az 5. helyen pedig a stroncium (0,81 mg/1) mutatott eltérést, amely bizonyítja a fenti megállapítást. 7. ábra. Az egyes mintavételi helyek mikroelem vizsgálatának eredménye Következtetés A felmérésből kiderült, hogy a holtmeder a hullámtér nyújtotta előnyöket és hátrányokat egyaránt élvezi. A Tisza közelsége miatt a holtmeder az árvizek idején friss vízzel töltődik fel. Erre jó példa nemcsak a 2013. áprilisi mintavétel (Türk et al. 2013), hanem az eddigi méréssorozat. Ebből látszik, hogy a kiszáradást követő feltöltő- dés nem csak szemmel látható változást eredményez, hanem a mért komponensek esetében is eltérést tapasztaltunk. Csökkent a vezetőképesség, valamint a makroele- mek koncentrációja, azonban a nitrát tartalom esetében emelkedés figyelhető meg. A hátrányos adottságok mellett egyrészt ki kell emelni, hogy a hullámtéri területen intenzív mezőgazdasági művelést végeznek, aminek következtében műtrágya kerülhet a holtmederbe, növelve a szennyezettséget. Másrészt viszont egy-egy áradás során a holtmeder hordalékkal terhelődik, aminek következtében elindul a feltöltődés útján, elősegítve a mederfenéken gyökerező növényzet elszaporodást. A vízi növényzettel benőtt mintavételi pontok (1-3.) és a növényzetmentes (4-6.) pontok között oxigéntelítettség szempontjából nem találtunk szignifikáns különbséget. Mivel e- gyes helyeken bizonyos napszakokban az oxigén telítettsége jelentős csökkenést eredményezett, ennek következtében mind a makroelemek mind pedig a növényi tápanyagforgalom elemeinek vizsgálata során kiugró értéke6. ábra. Az egyes mintavételi helyek általános vízkémiai vizsgálatának eredménye
