Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Türk Gábor - Balázs Boglárka - Harangi Sándor - Fehérné Baranyai Edina - Gyulai István - Szabó Szilárd: A vízminőség vizsgálata egy Felső-Tisza menti holtmedren
42 lés (feliszapolódás) egyaránt okolható (Dévai et al. 1999, Gyulai et al. 2012, Lövei-Antal, 2010). A terhelés fő oka egyrészt a közelben található mezőgazdasági területek, valamint a település és a Lónyay-főcsatoma közelsége. Vizsgálati területünk víztipológiai szempontból a fertő kategóriába tartozik. Átlagos mélysége alig haladja meg az 1,2 m-t. A két mélyebb területet összekötő csatornaszakasz a szárazabb időszakban kiszárad, vízzel borított időszakban pedig a mederfenéken gyökerező mocsári- és helyenként lápi növényzettel borított. A folyószabályozás következtében megszűnt a kapcsolata a Tiszával, utánpótlást csak áradások alkalmával kap. Ennek következtében a mederfenék jelentősen feliszapolódott, szerves anyag tekintetében eutróf állapotot mutat. Mivel a holtmeder fizikai-kémiai paramétereinek a változásait az időjárás módosíthatja, ezért ezeknek a komponenseknek az értékelésénél ezt is figyelembe kell venni. A vizsgálatunk időpontjában az időjárás nem mutatott változékonyságot, frontmentes, szélcsendes, 23°C körüli napi átlaghőmérsékletet tapasztaltunk. A holtmeder vizsgálatát 2012 márciusa óta - a téli je- gesedés kivételével - havi rendszerességgel végezzük. A vizsgált időszakban az időjárási körülmények miatt 2 szélsőséget figyelhettünk meg. Az igen száraz 2012. évi nyár következtében a holtmeder két nagyobb kiterjedésű területét összekötő csatornaszakasz kiszáradt, a vízszint jelentősen lecsökkent, valamint 2013 tavaszán egy áradás következtében ismét vízzel telítődött. Emiatt a két i- dőszak mérési eredményei között észrevehető eltéréseket tapasztaltunk. 2013. augusztus 18-19-én 3 órás időközönként egy 24 órás méréssorozatot végeztünk. Ennek a mérésnek az volt a célja, hogy képet kapjunk a holtmeder oxigénviszonyairól, az esetlegesen fellépő pH, vezetőképesség, valamint a makro- és mikroelemek változásairól. Rétegzett mintavevő segítségével 6 pontról 25 cm-ként vettünk mintákat (1. ábra). A vizsgált mintaterületen az 1-3 mintavételi pontokon a vízfelületet sűrű növényzet borította, míg a többi mintavételi ponton nyílt vízfelület volt. Pontos helyzetünket GARM1N MAP 62 GPS készülékkel a mélységet pedig HUMM1NB1RD típusú halradar segítségével állapítottuk meg. A vizsgálat során nem sikerült a holtmeder teljes területét felmérni, mivel a csatornaszakasz alacsony vízszintje megakadályozta a nagyobb kiterjedésű területek közötti átjutást. A vizsgálat eredményei alapján csak valószínűsíteni tudjuk, hogy hasonló folyamatok zajlanak a szemközti oldalon. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 2. SZ. 1. ábra. A választott holtmeder elhelyezkedése és a mintavételi pontok A fajlagos elektromos vezetőképességet, a kémhatást és az oxigénviszonyokat a helyszínen WTW Multi 3400i típusú készülékkel vizsgáltuk. A növényi tápanyagforgalom elemeit fotometriásan (MSZ 12750-17:1974, MSZ 12750-18:1974, MSZ 260-9:1988), a kloridot argento- metriásan (MSZ260-6T977), p,- m lúgosságot az MSZ 260-5:1971 szabványnak megfelelően a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék laboratóriumában mértük. A makro- (Na, K, Mg, Ca) és mikroelemek (Al, Ba, Cu, Fe, Mn, Pb, Sr) vizsgálatát a Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszéken mikrohullámú plazma atom emissziós spektrométerrel (Agilent, MP-A- ES 4100) végeztük. A mérési adatok kiértékeléséhez az SPSS 19 for WINDOWS és Microsoft Excel 2007 szoftvereket használtuk. Eredmények és értékelésük Általános vízkémiai eredmények Az általános vízkémiai eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban az ammonium és a nitrát (2. ábra) esetében kiugró értékeket tapasztaltunk. A kationok közül a nátrium 2012. május és 2013. március közötti időszakban mutatott magas értékeket a többi makró- elemhez viszonyítva (3. ábra). Ezeknek a magas mérési eredményeknek több oka is lehet. Az eddigi mérések, illetve a rendszeres mintavételek során megfigyeltük, hogy a 2012. év csapadékhiánya miatt a holtmeder csatornaszakasza kiszáradt, ami magyarázza a nátrium és az ammonium magas értékeit. Az alacsony vízállás következtében a megnövekszik a sótartalom, vele együtt a nátrium mennyisége is, az ammonium pedig a megnöveke-
