Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Právetz Tamás - Sipos György: Mederanyag egyenleg változásának vizsgálata hidromorfológiai felmérések segítségével a Maros síksági szakaszán
39 P^AVETZT^SIPOS^GY^^^ederanvag^eg^enleg^áltozásának^izsgálata^ 8. ábra. A Maros medrének domborzata az apátfalvi mintaterületen az 1 (A). 2. (B) 3. (C) és 4. (D) mérés időpontjában. Az apátfalvi mintaterületen a mederanyag mennyiségének változásában pulzáló tendencia figyelhető meg. Nagyvíztől kisvízig terjedő időszakban nettó csökkenés, azaz e- rózió, míg kisvíztől nagyvízig nettó növekedés, azaz akkumuláció tapasztalható. Az első és a második mérés között kismértékű nettó eróziójellemezte a folyószakaszt, melynek értéke 2000 m3/fkm volt (9. ábra). Az elhordódás oka a terület jobb partjánál kialakult mélyedés. A harmadik felmérés idejére továbbra is folyamatos volt a zátonyok előrehaladása, míg magasságuk kis mértékben nőtt. A terület jobb oldalán addig megtalálható mélyedést a folyó teljesen feltöltötte, így 37 000 m3/fkm értékű nettó akkumuláció volt kimutatható. Az utolsó felmérés időpontjára a terület legfelső szakaszán, a jobb part Mederanyag mennyiségi változása az apátfalvi mintaterülete 10000 20000 ■30000 40000 menti mélyedés szinte teljesen feltöltődött. A terület legalsó részén szintén az akkumuláció került túlsúlyba, létrehozva egy új zátonyt a jobb part mellett. A jelentős akkumuláció mellett, kisebb erózió is jelentkezett a terület középső szakaszán. A mederanyag mennyiségének változásában, ebben az időszakban szintén nettó akkumuláció mutatható ki, melynek értéke 7400 m3/fkm volt. A négy mérés alapján összességében nettó akkumuláció mutatható ki, melynek értéke 42 400 m3/fkm. A mintaterületen a mederanyag mennyiségének abszolút változása 47 000-73 000 m3/fkm nagyságrend között mozog az egyes felmérési időpontok között, míg a három mérési időszak alatt átlagosan 58 800 m3/fkm értékre tehető az észlelt anyagmozgatás. 2011.06-2011.09 2011.09-2012.06 2012.06-2012.10 9. abra. (A) Mederanyag mennyiségének változása Apátfalvánál, (B) Sziget és oldalzátony az apátfalvi mintaterületen. Következtetések Az intenzív kavics- és homokkitermeléstől folyásirányban felfelé elhelyezkedő lippai mintaterületen megfigyelt 1 fkm-re normalizált mederanyag-áthalmozás a többi vizsgálati területen tapasztalt értékhez viszonyítva kismértékű (10. ábra). Ennek e- gyik lehetséges oka a mederanyag kavicsos összetétele, ami hátráltatja a nagyobb mértékű átrendeződést, másrészt valószínűsíthető, hogy egyébként is kevesebb hordalék haladt át a mintaterületen a vizsgált időszakban. Jelentősebb változások nagyobb árvizek idején várhatóak, azonban az aktuális felmérések során csak kisebb árhullámok vonultak le a folyón. Az aradi és pécskai mintaterület már a legjelentősebb bányászati tevékenység által érintett folyószakasz alatt helyezkedik el. Mindkét területen dinamikusabb változások adódtak (10. ábra), mely illeszkedik Kondolf (1997) elvi modelljéhez, miszerint a kavics-, illetve homokkitermelés alatt nő a folyó munkavégző-képessége, ezáltal csökken a meder stabilitása. Az aradi mintaterületen, amit eróziós felszínek és folyamatos zavaró hatás jellemez, a mederanyag-áthalmozódás mértéke valamivel nagyobb, mint Pécskánál, holott ez utóbbi szakaszon a mederanyag szemcseösszetétele már inkább homokos, azaz könnyebben átdolgozható. Azt, hogy a pécskai mintaterületen alacsonyabb értéket mértünk, valószínűleg annak köszönhető, hogy a rendelkezésre álló, áthalmozható mederanyag mennyisége alig növekszik folyásirányban, azaz a bevágódás sok helyütt már előrehaladott, az oldalazó erózió pedig a partbiztosítások miatt nem jelentős. Ennek a feltételezésnek az igazolása azonban további vizsgálatokat igényel.
