Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Megemlékezés: Szántó Miklós 1929-2014
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 1. SZ. Nekrológ_________________________________________ Szántó Miklós Szekszárd, 1929. július 28. — Budapest, 2014. március 31. 1929-ben születtem Szekszárdon. Itt jártam gimnáziumba, itt érettségiztem 1947-ben. A Műegyetem Mérnök Karán 1951-ben szereztem meg a mérnöki oklevelet. Szakmérnöki diplomám kelte: 1965. december 21.). Rövid tanársegédi pályafutás után, 1952-ben az akkori Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Terv- és Műszaki Főosztályára helyeztek át, ahol a mélyépítés referense lettem. Itt ismertem meg azokat a közgazdasági, műszaki - gazdasági elemzési, értékelési módszereket, amelyekre e- gész pályafutásom alatt támaszkodhattam. Közben másodállásban az UVATERV-nél vasbeton hidak, kötélpályák tervezésén dolgoztam. 1957-ben a Betonútépítő vállalat építésvezetője lettem. Az oroszlányi erőmű, külszíni szénfejtés, aknaüzemek, az új város útjainak, csatornáinak építését, majd a mai 100-as út tatabányai átkelési szakaszának munkáit vezettem. A tervezési munkát ez idő alatt is folytattam. Kes- kenynyomtávú vasútállomás, szalaghidak, utak és számos egyéb létesítmény tervein dolgoztam. 1960-tól a Dunai Cement- és Mészmü Építési Irodájának osztályvezetője lettem. Feladatom a beruházás generáltervezési feladatainak ellátása, a kivitelező vállalatok munkájának koordinálása, szervezése. Ez volt az első nagy- beruházás, amelynek megvalósításában részt vettem. Itt szereztem az első tapasztalatokat a külkereskedelem, a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló létesítmények tervezése, szervezése területén. Ez időben, 1962-ben lettem az OMFB külső munkatársa és három éven át módomban volt megismerni, nemcsak a haza, hanem a külföldi műszaki fejlődés eredményeit, irányzatait, és áttekintést nyerhettem az építőipar, építőanyag-ipar, közlekedés és vízgazdálkodás közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeiről, elgondolásairól. 1963-ban léptem a vízügyi szolgálatába, és 1990-ig nyugállományba vonulásomig itt dolgoztam. A vízügyi nagyberuházások előkészítésére és megvalósításának irányítására alapított DUNABER beruházási főmérnökeként, majd az egész ország vízgazdálkodási beruházásainak szervezésére, lebonyolítására létrehozott OVIBER igazgatóhelyettese, vezérigazgató-helyettese, majd vezérigazgatójaként részese lehettem közel 30 éven keresztül a hazai vízgazdálkodás csaknem valamennyi jelentős beruházása előkészítésének tervezésének, megvalósításának. Részt vettem a Dunai Vízlépcsőrendszer beruházásának előkészítésében, vezettem a megvalósítást irányító operatív szervezet magyar tagozatát, miniszteri biztosként előkészítettem a Dráva hasznosítására irányuló nemzetközi megállapodásokat, irányítottam a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei beruházásának megvalósítását, a regionális vízellátó rendszerek koncepciójának kialakítását és megvalósítását, a regionális szennyvíz elvezető és tisztító rendszerek beruházásait, a Felső-Duna, Felső-Tisza, Szamos árvízvédelmi fejlesztéseit, a dunaújvárosi partomlás helyreállítási munkáit. Ennek sokrétű, széleskörű ismereteket igénylő munkában a szakma kiváló mérnökeinek tudására támaszkodhattam, akiktől sokat tanultam, akik nagyra becsült munkatársaim voltak. Kivettem a részemet a nagy kihívást jelentő, és nagy tanulságokkal járó olyan külföldi vállalkozásokból, mint a pozsonyi ferde kábelhíd tervezése, a líbiai kútfúrási projektek kivitelezése és irányításommal készült el Nigériában a Niger folyó alsó 560 km-es szakaszának szabályozási koncepciója, a Sokoto folyón épült Gusaui Duzzasztómű és számos egyéb létesítmény terveinek kidolgozása, megvalósításának megszervezése. Szakértőként 1971-72-ben részt vettem az UTIBER megszervezésében és a magyar autópálya hálózat koncepciójának kidolgozásában. Az 1980-as évek közepén egyik kidolgozója, majd aláírója voltam az osztrák DONAUKRAFTWERKE AG-vel, a Dunai Vízlépcsőrendszer részeként tervezett Nagymarosi Vízlépcső megvalósításáról szóló szerződésnek. A beruházás, méltatlan politikai csatározás áldozatává vált. Felfüggesztése, majd önkényes, észérvekkel azóta sem igazolt leállítása, szinte felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozott az országnak. 1990-ben nyugdíjba vonultam és mérnökként dolgozom. 1991-1993 között részt vettem a Fertő-tó szabályozási rendszerének, a körmendi bútorgyár kivitelezésében, majd 1993-2003 között a K+K Kft. keretében alakított beruházás szervező és lebonyolító irodát vezettem. Ennek keretében, többek között három kistérségi szennyvíz elvezető rendszer beruházásának, a Kiskörei Vízlépcső, Kvassy-zsilip és a Tassi-zsilip rekonstrukciójának előkészítését, megvalósításának, közbeszerzési eljárásának szervezését és műszaki ellenőrzését végeztem, közben egy osztrák tervező cég konzulenseként dolgoztam. 2004-ben felkértek, hogy szervezzek és vezessek egy szakértő csoportot a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése előkészítő tervezési munkáinak koordinálására. 2009 végéig többek között ezt a munkát végeztem. 2008-tól szakértőként közreműködtem a vízügyi nagy projektek EU pályázatainak előkészítésében és szakértőként a megvalósítás szervezésében. 2006-tól részt vettem a Csepeli Szennyvíztisztító telep és létesítményei terveinek bírálatában az integrált próbaüzem terveinek kidolgozásában és az üzembe helyezés előkészítésében. 2011-2012 között szakértőként részt vettem az ELI Lézerkutató Központ előkészítő tervezési munkáiban. Ezeken kívül közreműködtem számos beruházás közbeszerzési eljárásának előkészítésében. Jelenleg többek között a 2014 - 2020 időszak EU pályázatainak előkészítésén dolgozom, és szakértőként koordinálom a Felső-Tisza árvízvédelmi rendszernek tervezési munkáit. A Magyar Mérnöki Kamarának tagja vagyok Tervezői jogosultságok VZ/T, szakértői jogosultságok W-V-l-2-3-4- 5-6-7-8-9 kódjelek szerint, valamint SZB Beruházás szakértő, VZ/A felelős műszaki vezető és VZ/I műszaki ellenőr jogosultsággal rendelkezem. * Elhunyt pályatársunk 2013. április 5-én keltezett fenti önéletrajza talán a legpontosabban jelzi tartalmas munkásságát. Emléke éltet és éltetni fog! V.I.
