Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 2. szám - Schweitzer Ferenc: A Pannon medencebeli folyóhálózat kialakulása

26

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. EVF. 2. SZ

riorí), valamint antilopfélék fordulnak elő (KORMOS T. 1911; KRETZOI M. 1962; KORDOS L. 1992) (10. ábra).

A szárazzá vált Kárpát-medencében nagy homoktömegek felhalmozása mellett szezonálisan ingadozó vízhozamú vízfolyások jelentek meg galériaerdőkkel övezve (MOTTL M. 1941). A medence nagy részét ekkor sivatagi és félsivatagi területek uralták és környezetükben meszes-dolomitos gipszes képződmények találhatók (SCHWEITZER F. 1993; SCHWEITZER, F.-SZÖŐR, GY. 1997). A meleg-száraz klímán a kőzetek aprózódtak, emiatt nagyon sok homok képződött. Ezek változó (50-200 m közötti) vastagságban maradtak meg és a Pannon-tó agyagos-iszapos rétegeire települtek. A vizsgálatok alapján a szezonális folyami üledékszállítás a Kisalföldön keresztül eleinte D felé a Szlavón-medence irányába történt, majd az üledék feltöltötte az egész kisalföldi medencét (SzÁDECZKY K.E. 1939; Sümeghy J. 1953). A szilíciumos fénymázas sivatagi kérgek kialakulása alapján ekkor a nagyon kevés (éves átlagban 150-250 mm) csapadékmennyiség lehetett, s emiatt folyóvizek és folyóvízi teraszok nem képződhettek, csak vádi jellegű időszakos vízfolyások alakulhattak ki (SCHWEITZER, F.-SZÖÖR, GY. 1997).

A korábban az alsópannonban (eppelshemium) a globális klímaváltozás hatására magas földrajzi szélességekre is kiterjedő trópusi őserdő felszakadozva visszaszorult az E- gyenlítő környékére, hogy a Csamótánumban (4-3 millió év között) a Földön újra kialakuló meleg-nedves vörösagyag- képző globális méretű környezetváltozás hatására megint visszatérjen, és a kialakuló folyóhálózat - főként a Duna, és az egész Kárpát-medencebeli vízhálózat - formálódása — a- mely a meleg-száraz (Bérbaltavárium-Messinium) időszakokban kialakult hegylábfelszíneket felszabdalja - és jelenkorig tartó fejlődése elkezdődjön (KRETZOI, M.-PÉCSI, M. 1979; Scheuer GY.—Schweitzer F. 1988; Schweitzer F. 1993) (11. ábra.).

Irodalom

BACSÁK Gy. 1940. A diluvium utolsó szakaszának kronológiája. Barlangvilág. 10/3-4. pp. 31-43.

BULLA B. 1941. A Magyar medence pliocén és pleisztocén terraszai.

Földrajzi Közlemények. 69/4. pp. 199-230.

Bulla B. 1956. A magyar föld domborzata fejlődésének ritmusa az újharmadkor óta a korszerű geomorfológiai szemlélet megvilágításában. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei. 7/4. 281-296.

CHOLNOKY J. 1915. Budapest földrajzi helyzete. Földrajzi Közlemények. 43/5, pp. 193-225.

CHOLNOKY J. 1929. Magyarország földrajza. Pécs, Danubia. 167 p. Cvijic, J. 1908. Entwicklungsgeschichte des Eisernen Tores. Petermanns Geographische Mitteilungen, Ergänzungsheft. 160 pp 1-64. Cvijic, J. 1910. The evolution of Lake Eordean during the Diluvium age (in Serbian). Glasnik srpske Kraljevske Akademije. Belgrade. 81. pp. 1-84.

ERDÉLYI M. 1955. A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló ü- ledékei. Hidrológiai Közlöny. 35/5-6. pp. 159-169.

Fink, J. 1961. Der östliche Teil des nördlichen Alpenvorlandes. Mitteilungen der Österreichischen Bodenkundlichen Gesellschaft 6. pp 25-51.

FINK, J. 1967. Die Paläogeographie der Donau. In: Liepolt, R. (ed.) Limnologie der Donau : eine monographische Darstellung. Stuttgart, Schweizerbart. pp. 1-50.

Fink, J. - MAJDAN, H. 1954. Zur Gliederung der pleistozanen Terrassen des Wiener Raumes. Jahrbuch der geologischen Bundesanstalt. 97/2. pp. 211-249.

FUNDER, S. - ABRAHAMSEN, N. - BENNIKE, D. - FEYLING-HANSEN, R. W. 1985. Foresterd Arctica: evidence from North Greenland Geology. 13. pp. 542-546.

GÁBRIS Gy. 1997. Gondolatok a folyóteraszokról. Földrajzi Közlemények. 45/1-2. pp. 3-16.

Gábris Gy. 2006. A magyarországi folyóteraszok kialakulásának és korbeosztásának magyarázata az oxigénizotóp-sztratigráfia tükrében. Földrajzi Közlemények. 54/3-4. pp. 123-133.

HABLY, L. - SCHWEITZER, F. - SzeberÉnyi, I 2010. The hot spring deposits near Magyarkút and their paleobotanical analysis (Börzsöny Mountains, Hungary). Hungarian Geographical Bulletin 59/1.3-16.

Halaváts Gy. 1898. A Budapest vidéki kavicsok kora. Földtani Közlöny. 28/10-11. pp. 291-299.

Haq, B. U. - HARDENBOL, J. - Vail, P. R. 1987. Chronology of fluctuating sea levels since the triassic. Science. 235. 1 156-1167.

JÁMBOR Á. 1980. Szigethegységeink és környezetük pannóniai képződményeinek fáciestípusai és ősföldrajzi jelentőségük. Földtani Közlöny. 110/3-4. pp, 498-511.

Jámbor Á. - Balázs E. - Balogh K. - Bérczi i. - bóna J. - HORVÁTH F. - GAJDOS I. - GEIGER J. - HAJÓS M. - KORDOS L. - KORECZ A. - KORECZNÉ-LAKY I. - KORPÁS-HÓDI M. - KÖVÁRY J. - MÉSZÁROS L. - NAGY E. - NÉMETH G. - NUSSZER A. - PAP S. - POGÁCSÁS GY. - RÉVÉSZ I. - RUMPLER J. - SÜTÖ-SZÁNTAI M. - SZALAY Á. - SZENTGYÖRGYI K. - SZÉLES M - VÖLGYI L 1987. General characteristics of Pannonian s.l. deposits in Hungary. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve. 70. pp. 155-167.

JÁNOSSY D. 1979. A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Budapest, Akadémiai Kiadó. 206 p.

KÁDÁR L. 1955. A folyókanyarulatok elmélete és a hegységek áttörésében való szerepe. Pécs, Dunántúli Tudományos Intézet. 32 p. (Dunántúli tudományos gyűjtemény ; 5.)

KÁDÁR L. 1980. A mi változó bolygónk, a Föld. I. rész. Hérodotosz földrajzi adatainak megbízhatósága és ősföldrajzi jelentőségük különös tekintettel Észak-Afrikára és Délkelet-Európára = Our changing planet the Earth. Part. 1. Reliability of Herodotus’ geographical data and their paleogeographical significance with special reference to North Africa and the South-Eastern Europe. Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina. 14-15. 110-257.

KÉZ A. 1934. A Duna győr-budapesti szakaszának kialakulásáról. Földrajzi Közlemények. 62/10-12. pp. 175-193.

KÉZ A. 1956. Az Ősduna és vízterülete. Földrajzi Közlemények. 4/4. pp. 403-408.

KORDOS L. 1979. A magyarországi paleoklimatológiai kutatások módszerei és eredményei. Budapest, OMSZ. 167 p. (Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos kiadványai : 50.)

KORDOS L. 1988. A Spalax nemzetség (Rodentia) európai megjelenése és a plio-pleisztocén határkérdés. A Magyar Állami Földtani Intézel Évi Jelentése az 1986. évről. pp. 469-491.

KORDOS L. 1991. Polgárdi, késő-miocén ösgerinces lelőhelyek. Magyarország geológiai alapszelvényei pp. 1-6.

KORDOS L. 1992. Magyarország harmad- és negyedidőszaki emlősfaunájának fejlődése és biokronológiája. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, MÁFI. 104 p.

KORMOS T. 1911. A polgárdi pliocén csontlelet. Földtani Közlöny. 41/ 1-2. pp. 48-64.

KRETZOI M. 1962. A csarnótai fauna és faunaszint. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1959. évről. 297-395.

KRETZOI M. 1969. Megjegyzések a főemlősök nomenklatúrájához. Vertebrata Hungarica 11. pp. 195-199

KRETZOI, M. - PÉCSI, M. 1979. Pliocene and Pleistocene development and chronology of the Pannonian Basin. Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae. 22/1-4. pp. 3-33.

KRETZOI M. 1983. Kontinenstörténet és biosztratigráfía a felső harmadkor és a negyedidőszak folyamán a Kárpát-medencében és korrelációi. Földrajzi Közlemények. 107/3-4. pp. 230-240.

KRETZOI, M. 1985. Sketch of the biochronology of the Late Cenozoic in Central Europe. In: KRETZOI, M. - PÉCSI, M. (eds.) Problems of the Neogene and Quaternary in the Carpathian basin : geological and geomorphological studies. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 3- 20. (Studies in geography in Hungary ; 19.)

KRETZOI M. 1987. A Kárpát-medence pannóniai (s.l.) terrisztrikus gerinces biokronológiája. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve. 69. pp. 393-422.

KRÍVÁN P. 1953. A pleisztocén földtörténeti ritmusai : az új szintézis. In: Az Alföld földtani felépítésének kérdései : a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Földtani Bizottsága által 1952. évi szeptember 26, 27 és 28-án tartott alföldi kongresszus. Budapest, Akadémiai Kiadó. 5-15.

KÜPPER, H. 1953. Uroberfläche und jüngste Tektonik im südlichen Wiener Becken. In: Küpper, H. et. al. (eds.) Skizzen zum Antlitz der Erde : geologische Arbeiten, herausgegeben aus Anlaß des 70. Geburtstages von Prof. Dr. L. Kober. Wien, Hollinek. pp. 376-386.

LÁNG S. 1953. A Szentendre-Visegrádi hegység felszíne. Földrajzi Ér-