Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Zsupos Zoltán: Dr. Dóka Klára (1944-2012)

7 három helyen is. Általában a 16-17. századi iratokban dol­goztam, amit saját kutatásaimhoz gyakorlatilag soha nem használtam, de tudok németül és latinul, és igen sok tapasz­talatom van az utazások terén is. Ötször voltam Ljubljaná­ban, Szlovéniában, ahol az egész 16-17. századi krajnai a­nyagot egész a Wesselényi összeesküvésig feltártam. A szlovákiai levéltárakban: Pozsonyban, Besztercebányán, Vágsellyén feudális kori összeírásokról készítettem jegyzé­ket. 2007-ben Kassán a 15-16. századi céhleveleket néztem át. 1984-ben három hónapig dolgozhattam Németország­ban, Koblenzben és Karlsruhében, amit a Fővárosi Levéltár­nak köszönhetek. Moszkvai levéltárakban kétszer voltam, a­hol az adminisztráció miatt nem sokat lehetett dolgozni. Er­délyben főleg az egyházi levéltárosok egyesületein keresz­tül vannak szakmai kapcsolataim. Az ő szervezésükben vol­tam tanulmányúton Svédországban és Hollandiában is. A Levéltáros Egyesületben megalakulása után (1986) aktívan tevékenykedtem, de amikor betöltöttem az 50. életévemet, visszautasítottam minden felkérést. Ettől kezdve csak az e­gyesület tájékoztató füzetét szerkesztettem, kb. 30 számot, ami később beolvadt a Levéltári Szemlébe. A kézműipar történeti kutatása során sok ausztriai és fő­leg németországi kapcsolatra tettem szert. 1996-tól két cik­lusban vezettem a Veszprémi Akadémiai Bizottságon belül működő Kézmüvesipar-történeti Munkabizottságot, amely­nek az 1970-es, 1980-as években kialakult kapcsolatrend­szere ekkor már megszűnőben volt. Míg korábban a Kelet­és a Nyugat-Németországi és más tudósok itt találkoztak, a rendszerváltás után ezekre az eseményekre főként csak a Kárpát-medenceiek jöttek el. Az átmenet egy elég nehéz i­dőszak volt. Nyolc éves elnökségem eredményeit a Veszp­rémi Akadémiai Területi Bizottság elnöksége VEAB-emlék­plakettel ismerte el. A publikációs jegyzékem a 404. tételnél jár, éppen most írtam le a legfrissebbeket. 1968-tól Bónis György volt az el­ső főnököm, akitől sokat tanultam ilyen vonatkozásban. Ö javasolta, hogy vezessek egy füzetet, hogy mikor milyen kéziratot adok le, hova és mekkora a terjedelme, mikor volt a korrektúra, és amikor pedig megjelenik, készítsek a bibli­ográfiai adatokkal egy cédulát, mert gyakran kérik különbö­ző szempontokból a publikációs jegyzéket. Legfontosabb publikációk A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840­es években. (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Újkori és Legújabb kori Magyar Tanszékének kiadványai I.) Buda­pest, 1970. 304 p A munkásszervezkedés kezdeti korszaka Magyarorszá­gon. (Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete, Történeti Tanulmányok). Budapest, 1972. 111 p. A pest-budai céhes ipar válsága 1840-1872. Bp. Akadé­miai K. 1979. 239p. Szentendre írásos emlékekben. Szentendre. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1981. 237p. A vízi munkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772-1918). Bp. MÜSZI soksz. 1987. 384 p. Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Budapest. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkakö­zösség (METEM) METEM Könyvek 19. 1997. 468 p. A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. szá­zadban. (Egy táj átalakulása) Gyula. Békés Megyei Levél­tár, (Közlemények Békés Megye és környéke történetéből 7.) 1997. 382 p. Az érdi parasztság a XVIII-XIX. században. (Helytörté­neti fizetek) Érd, 2001. 100 p. A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919­1985. Budapest. Pro Aqua Alapítvány, 2001. 194 p. Az érdi uradalom gazdálkodása az Illésházy család bir­toklása idején (1722-1828) (Helytörténeti füzetek) Érd, 2002. 187p. A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesí­tés előtt és után. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10.) Gyula, 2006. 283 p. Magyarországi egyházi levéltárak térképei. I-XVI. kötet Új Magyar Központi Levéltár, 1989-1992. Egyházlátogatási jegyzökönyvek katalógusa. 2., 3., 4., 5., 6., 8. kötet Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkakö­zössége 1997-1999. Nagyon későn ismerkedtem meg az informatikával. 2004-ben vettem egy laptopot otthoni használatra. Egy kol­léganőm kb. 200 órát szánt rá, hogy alaposan megtanítsa kezelését. A levéltárban 2006-ban kaptam számítógépet. Otthon csak kézzel jegyzetelek, fehér papíron, ceruzával fo­galmazok, a számítógép a munkák gépelésére, szerkesztésé­re szolgál. A levéltárban viszont nélkülözhetetlen használa­ta, és az oktatással kapcsolatos adminisztrációt nagyon megkönnyíti. Mióta nyugdíjas vagyok, az oktatás, továbbképzés mel­lett tovább folytatom az egyéb munkáimat is. Most fog megjelenni egy elég nagy demográfiai tanulmány, amely Pest megye XVIII-XIX. századi népességi és nemzetiségi viszonyairól szól. Annak lesz egy egyháztörténeti folytatása is a felekezeti viszonyokat illetően. A közelmúltban éppen a szülővárosomban volt egy konferencia Város és nemesség címen, ahol előadást is tartottam. Akkor kaptam egy megbí­zást, hogy a Léváról készülő monográfiába egy részt írjak meg: Léva az Esterházyak idején, 1702-től 1867-ig. Miután most sem tudok a levéltári manuális munkától el­szakadni, három évvel ezelőtt a bekapcsolódtam a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár iratainak rendezésébe és feldol­gozásába. A 320 folyóméter terjedelmű iratanyagról elké­szültek a jegyzékek, felkerültek a levéltár honlapjára, és a rossz közlekedési viszonyok ellenére egyre nagyobb szám­ban megjelenő kutatók jelzik a munka hasznosságát. A hivatalos elismerés nem érdekelt sohasem. Mint min­denki, én is kaptam Szocialista Kultúráért kitüntetést, 1973­ban - amikor a Fővárosi Levéltárban dolgoztam - a főváros Pro Urbe-díjában részesültem, de voltam a Vízügy Kiváló dolgozója is. 1992-ben, elsőként nekem ítélték a Pauler Gyula-díjat, 2003-ban kaptam meg a Széchényi Ferenc-, 2006-ban az Ember Győző-díjat, de az egyházi levéltáro­soktól is kaptam kitüntetést. 1996-ig szüleimmel laktam, majd Budapestre költöztem. Saját csa­ládom nincs, de 12 éve nevelem legidősebb öcsém unokáját. Hobbim az utazás és a sütés-főzés. Tanár ideálom nincs, de történész egyetemi oktatóimat nagyon tisztelem. Az egyetem elvégzése után váratlanul ért, hogy levéltárban kezdhettem, de néhány év múlva kiderült, hogy egyet­len más területen sem tudnék dolgozni. Ezért utasítottam vissza hosszú munkaviszonyom alatt minden egyéb ajánlatot. Ahogy idősebb lettem, egyre jobban szerettem volna a levéltári munkában szerzett tapasztalataimat a fiatalabb ge­nerációnak átadni, ezért szívesen vállalkoztam oktatási fela­datokra, bár nem vagyok jó előadó. Az interjó létrehozásának ideje: 2012-XI.-22 Szerző: Zsúpos Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents