Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Zsupos Zoltán: Dr. Dóka Klára (1944-2012)

7 három helyen is. Általában a 16-17. századi iratokban dolgoztam, amit saját kutatásaimhoz gyakorlatilag soha nem használtam, de tudok németül és latinul, és igen sok tapasztalatom van az utazások terén is. Ötször voltam Ljubljanában, Szlovéniában, ahol az egész 16-17. századi krajnai anyagot egész a Wesselényi összeesküvésig feltártam. A szlovákiai levéltárakban: Pozsonyban, Besztercebányán, Vágsellyén feudális kori összeírásokról készítettem jegyzéket. 2007-ben Kassán a 15-16. századi céhleveleket néztem át. 1984-ben három hónapig dolgozhattam Németországban, Koblenzben és Karlsruhében, amit a Fővárosi Levéltárnak köszönhetek. Moszkvai levéltárakban kétszer voltam, ahol az adminisztráció miatt nem sokat lehetett dolgozni. Erdélyben főleg az egyházi levéltárosok egyesületein keresztül vannak szakmai kapcsolataim. Az ő szervezésükben voltam tanulmányúton Svédországban és Hollandiában is. A Levéltáros Egyesületben megalakulása után (1986) aktívan tevékenykedtem, de amikor betöltöttem az 50. életévemet, visszautasítottam minden felkérést. Ettől kezdve csak az egyesület tájékoztató füzetét szerkesztettem, kb. 30 számot, ami később beolvadt a Levéltári Szemlébe. A kézműipar történeti kutatása során sok ausztriai és főleg németországi kapcsolatra tettem szert. 1996-tól két ciklusban vezettem a Veszprémi Akadémiai Bizottságon belül működő Kézmüvesipar-történeti Munkabizottságot, amelynek az 1970-es, 1980-as években kialakult kapcsolatrendszere ekkor már megszűnőben volt. Míg korábban a Keletés a Nyugat-Németországi és más tudósok itt találkoztak, a rendszerváltás után ezekre az eseményekre főként csak a Kárpát-medenceiek jöttek el. Az átmenet egy elég nehéz időszak volt. Nyolc éves elnökségem eredményeit a Veszprémi Akadémiai Területi Bizottság elnöksége VEAB-emlékplakettel ismerte el. A publikációs jegyzékem a 404. tételnél jár, éppen most írtam le a legfrissebbeket. 1968-tól Bónis György volt az első főnököm, akitől sokat tanultam ilyen vonatkozásban. Ö javasolta, hogy vezessek egy füzetet, hogy mikor milyen kéziratot adok le, hova és mekkora a terjedelme, mikor volt a korrektúra, és amikor pedig megjelenik, készítsek a bibliográfiai adatokkal egy cédulát, mert gyakran kérik különböző szempontokból a publikációs jegyzéket. Legfontosabb publikációk A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840es években. (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Újkori és Legújabb kori Magyar Tanszékének kiadványai I.) Budapest, 1970. 304 p A munkásszervezkedés kezdeti korszaka Magyarországon. (Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete, Történeti Tanulmányok). Budapest, 1972. 111 p. A pest-budai céhes ipar válsága 1840-1872. Bp. Akadémiai K. 1979. 239p. Szentendre írásos emlékekben. Szentendre. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1981. 237p. A vízi munkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772-1918). Bp. MÜSZI soksz. 1987. 384 p. Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Budapest. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) METEM Könyvek 19. 1997. 468 p. A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. (Egy táj átalakulása) Gyula. Békés Megyei Levéltár, (Közlemények Békés Megye és környéke történetéből 7.) 1997. 382 p. Az érdi parasztság a XVIII-XIX. században. (Helytörténeti fizetek) Érd, 2001. 100 p. A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 19191985. Budapest. Pro Aqua Alapítvány, 2001. 194 p. Az érdi uradalom gazdálkodása az Illésházy család birtoklása idején (1722-1828) (Helytörténeti füzetek) Érd, 2002. 187p. A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10.) Gyula, 2006. 283 p. Magyarországi egyházi levéltárak térképei. I-XVI. kötet Új Magyar Központi Levéltár, 1989-1992. Egyházlátogatási jegyzökönyvek katalógusa. 2., 3., 4., 5., 6., 8. kötet Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége 1997-1999. Nagyon későn ismerkedtem meg az informatikával. 2004-ben vettem egy laptopot otthoni használatra. Egy kolléganőm kb. 200 órát szánt rá, hogy alaposan megtanítsa kezelését. A levéltárban 2006-ban kaptam számítógépet. Otthon csak kézzel jegyzetelek, fehér papíron, ceruzával fogalmazok, a számítógép a munkák gépelésére, szerkesztésére szolgál. A levéltárban viszont nélkülözhetetlen használata, és az oktatással kapcsolatos adminisztrációt nagyon megkönnyíti. Mióta nyugdíjas vagyok, az oktatás, továbbképzés mellett tovább folytatom az egyéb munkáimat is. Most fog megjelenni egy elég nagy demográfiai tanulmány, amely Pest megye XVIII-XIX. századi népességi és nemzetiségi viszonyairól szól. Annak lesz egy egyháztörténeti folytatása is a felekezeti viszonyokat illetően. A közelmúltban éppen a szülővárosomban volt egy konferencia Város és nemesség címen, ahol előadást is tartottam. Akkor kaptam egy megbízást, hogy a Léváról készülő monográfiába egy részt írjak meg: Léva az Esterházyak idején, 1702-től 1867-ig. Miután most sem tudok a levéltári manuális munkától elszakadni, három évvel ezelőtt a bekapcsolódtam a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár iratainak rendezésébe és feldolgozásába. A 320 folyóméter terjedelmű iratanyagról elkészültek a jegyzékek, felkerültek a levéltár honlapjára, és a rossz közlekedési viszonyok ellenére egyre nagyobb számban megjelenő kutatók jelzik a munka hasznosságát. A hivatalos elismerés nem érdekelt sohasem. Mint mindenki, én is kaptam Szocialista Kultúráért kitüntetést, 1973ban - amikor a Fővárosi Levéltárban dolgoztam - a főváros Pro Urbe-díjában részesültem, de voltam a Vízügy Kiváló dolgozója is. 1992-ben, elsőként nekem ítélték a Pauler Gyula-díjat, 2003-ban kaptam meg a Széchényi Ferenc-, 2006-ban az Ember Győző-díjat, de az egyházi levéltárosoktól is kaptam kitüntetést. 1996-ig szüleimmel laktam, majd Budapestre költöztem. Saját családom nincs, de 12 éve nevelem legidősebb öcsém unokáját. Hobbim az utazás és a sütés-főzés. Tanár ideálom nincs, de történész egyetemi oktatóimat nagyon tisztelem. Az egyetem elvégzése után váratlanul ért, hogy levéltárban kezdhettem, de néhány év múlva kiderült, hogy egyetlen más területen sem tudnék dolgozni. Ezért utasítottam vissza hosszú munkaviszonyom alatt minden egyéb ajánlatot. Ahogy idősebb lettem, egyre jobban szerettem volna a levéltári munkában szerzett tapasztalataimat a fiatalabb generációnak átadni, ezért szívesen vállalkoztam oktatási feladatokra, bár nem vagyok jó előadó. Az interjó létrehozásának ideje: 2012-XI.-22 Szerző: Zsúpos Zoltán