Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Szilágyi Endre: A beszivárgás és tározás szerepe egy ipari parki terület csapadékvíz elvezetésénél

70 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. folyamatos a kifolyás. (7. ábra) Ekkor (1) az alábbiak szerint alakul: L

P = a • P - (F+T+Si), ahol T a tározott víztérfogat, 15 (ha) • 78 (m

3/ha) =1 170 m

3 A mértékadó csapadék esetén L

P = 1 600 - (500 + 1 170) = - 70 ni

3, azaz a vízgyűjtő területről nem folyik víz a befogadó zárt főgyűjtőbe. Felmerül azonban a kérdés, hogy ebben a helyzetben az összegyülekezési idő nem változik-e jelentősen. A „párhuzamos kapcsolás" miatt a telepekről folyamatos a kifolyás. Lp-ből a tározást kivonva látjuk, hogy az árkon csak 430 m

3 folyik le, lényegesen kevesebb, mint az előző esetben. A 2ben leírt ellenőrző lépéseket elvégezve eredményül t

c=56 percet kaptunk. Ez csak 12 %-kal magasabb az alapul választott 50 percnél, eredményünket elfogadhatónak tartjuk. 4. A vízgyűjtő 7,5 ha-os fél területének beépítése Ez többféleképpen valósulhat meg. Most csak két lehetőséggel foglalkozunk: 1. egyenletesen kivitelezett, „fél-beépítés" a vízgyűjtő teljes területén 2. a vízgyűjtő befogadóhoz közeli felének teljes beépítése Az 1. esetben a mértékadó záporból a „párhuzamosan kapcsolt" lefolyás L

P = 800- (500+ 585) m

3, azaz a lehetséges beszivárgás és a tározás összege nagyobb lenne, mint a lefolyó csapadék, ebben az esetben tehát nem kerül víz a befogadó főgyűjtőbe. A 2. eset az árok 0,5 %o esésű, 360 m hosszú szakaszára esik. Most megkötésként feltételezzük, hogy a telephelyi tározók a lefolyással „sorba" vannak kapcsolva. A lefolyó víz először feltölti a tározót és csak ez után folyik ki a telepekről az árokba. Ebben az esetben lehetőségünk van arra, hogy időben állandó csapadék helyett a valóságot jobban megközelítő lépcső alakú csapadékprofilt vegyünk figyelembe (Gayer, 2006). A mértékadó idejű csapadékból 1 ha-ról lefolyó (aP- Sj) víztérfogat 107 m

3. Ez az időben a 2. ábra szerint oszlik meg. A 78 m

3 térfogatú telepi tározó az ábra szerint az eső idejének első felében feltöltődik. Továbbfolyásra lényegében az eső időben második felének legkisebb intenzitású, 29 m

3 térfogatú részre kerül, amely kis közelítéssel 27 perc alatt hullik le. a. b. 1, ábra. Telephelyi tározó párhuzamos (a) és soros (b) kapcsolása Sk m

l a. m

J 21 1TV r 1 1 0 25 50 perc O 21 t 2t Zt perc 2. ábra. Lépcsős csapadékfüggvény (a) és az árhullám közelítése (b) A fél-területről az árokba jutó „árhullám" térfogata 218 m

3. Az árhullámot a 2 b. ábrán látható alakkal közelítjük. Lefolyási ideje, mely egyben a beszivárgás időtartama is, £t = 27 + 3 t perc, ahol t egyelőre ismeretlen. Értékét az alábbiak szerint határoztuk meg: - felvettünk egy t időt, ebből az árhullám £t

k = 3t + 27 feltételezett lefolyási idejét, - ezzel kiszámítottuk a beszivárgást, - 27 + 1,5 t perccel kiszámítottuk az átlagos hozamot, - meghatároztuk az egyenletes esésű árokszakaszra jellemző sebességet és lefolyási időt, £t

v -t Akkor találjuk meg t helyes értékét, ha £t

k = £t

v. A 2. táblázat mutatja a közelítés menetét. A £t

v - £t

k értékeket £t

k függvényében ábrázolva megállapítható volt, hogy a két érték egyezősége 1,8 óránál következik be, ez lesz az 50 perces záporból keletkező árhullám időtartama. Most már (2)-ből számítható a várható beszivárgás: F = 360 • 0,5 • 0,3 • 1,8 = 97 m

3. Ezt levonva az árokba kifolyó 218 m

J-ből L

P = 218 - 97 = 121 m

3, azaz a befogadóba az 1. esettel ellentétben 121 m

3 víz jut. 5. Összefoglalás Példával igazoltuk, hogy homokos területen létesített nyílt árkos elvezető rendszerben az árkokból történő beszivárgás jelentősen csökkenti a mértékadó vízhozamot. Telephelyi tározók létesítése további csökkenést eredményez. A számításoknál figyelembe kell azonban venni, hogy a tározók párhuzamosan, vagy sorban vannak-e a lefolyási útba kapcsolva. Ez utóbbiak, valamint a várható beépítések ismerete nélkül a kiindulásként felvetett kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Irodalom Gayer J.-Ligetvári F. Települési vízgazdálkodás. VITUKI. 2006 Juhász J. Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó 2002 MI-1045 5/2-1988 Belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezető hálózat hidraulikai méretezése A kézirat beérkezett? 2012, december 22-én The effect of infiltration and storage at the rainfall Szilágyi, E.