Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 1. szám - Korompai Gábor: Visszapillantás, előrejelzés - Földünk vizeivel kapcsolatban
68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. Valamennyi évben kiemelkedő volt a folyékony árút szállítók (olaj és olajszármazék, cseppfolyósított földgáz valamint az ömlesztett tömegárút (vasérc, szén, bauxit, gabona...), és konténereket továbbító expresszek száma, teljesítménye, jelentősége. Ha példákkal szolgálhatunk, akkor szabad legyen szólni a tankerekrö l, mivel azok szállítják a kitermelt olaj legnagyobb részét a tengereken át a fogadó olajkikötőkig. 1997 óta három milliárd tonna fölött járt az olajkitermelés és 2009-ben már erősen megközelítette a négy milliárd tonnát. 1859 és 2008 között 155 milliárd tonna olajat termeltek ki a Földön és ennek a felét az utóbbi 22 év alatt! Az első öt termelő Oroszország, Szaúd-Arábia, USA, Irán és Kína volt. Világviszonylatban ekkor az olaj volt a legfontosabb energiahordozó, mert a Föld energia-szükségletének kereken 35 %-át biztosította. 1974-ben ez az arány még 48 % volt. A visszafogottságot a klímaváltozástól való félelemmel is magyarázzák, de tényként kell elismernünk az USA és Európa kisebb fogyasztását. Az új olajmezők ismeretében most 46-63 évre tartják elegendőnek a készleteket. Szaúd-Arábia, Irán, Kanada, Mexikó, Venezuela, Irak, Kuwait és az afrikaiak kivétel nélkül tengeri szállításra is szorulnak, érthetővé válik, hogy az ezredfordulón már több mint 7 ezer tanker járta a világtengereket. 17 ezer fölött volt a darabárus hajók száma és tömegárut (érceket) közel 6 ezer hajó szállított. A konténereke t szállító hajókat legnagyobb számban Németország (2009-ben 1646), Japán, Kína, Dánia, Görögország, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Franciaország és Hongkong alkalmazott. Ezek rendszeres gyorsjáratokat tartanak fenn Európa-USA, Európa-Dél-Amerika, Európa-Ausztrália, Ausztrália-Japán-Sanghaj-Los Angeles között, általában 50-55 ezer tonnás egységekkel, de ahogyan a tankerek között is építettek már 550 ezer tonnás óriást, a konténeresek között is van már, amelyik több mint 200 ezer BRT vízkiszorítású. 2009-ben 3386 konténer-szállító hajó állt szolgálatban. Összesen 1,3 milliárd tonnával vettek részt a forgalomban. Sanghaj előtt a tengeri szigetek összekapcsolásával épül a legnagyobb konténerterminál. Az építkezés 30-33 km hosszúságú területet érint. Benne 20 km-es parttal, darukkal várják az konténerexpresszek befutását. Az egész rendszert hatalmas autópályás híd köti a szárazföldhöz Yangshannál. Az ipari országok tengeri áruszállító hajóinak 70 %-a hajózott 2009-ben „olcsó zászló" alatt! Az ilyen hajók szerepeltek legtöbbször a tengeren okozott balesetekben (havariákban). Az Amaco Cadiz is ilyen volt. A legtöbben Panama, Libéria, Bahama, Málta, Ciprus zászlói alatt fuvaroznak, kisebb legénységi állománnyal, s sokkal nagyobb kockázattal. Az adatokat összegezve az alábbi megállapítást tehetjük, amikor a Föld 2008-as energiaszükségle téről beszélünk: annak legfőbb szereplője az olaj volt 35 %-kal. Ezt követték a szénféleségek 29,2 %-kal. Harmadik helyen állt a földgáz 24,1, majd a vízerő 6,2 és az atomerö 5,5 %-kal. Ebben az esetben is (a vízerő kivételével) kiemelkedik az alapanyag-ellátásban a tengeri szállítás meghatározó volta és így a világkereskedelemben nélkülözhetetlen szerepe. A kitermelt földgáz negyede cseppfolyósítva kerül a hatalmas tengerjárók speciális tartályaiba. Hangsúlyoznunk kell, hogy az utóbbi húsz-huszonöt év során kétszeresére nőtt a tengeren szállított olaj és vasérc mennyisége és az örökös innovációs folyamatban 56 %-kal emelkedett a konténerforgalom. Az alábbi két energiahordozó itteni szerepeltetése nem szólnunk kell róluk. Földünkön 2005-ben 31 ország hasznosította az atom erejét, 441 blokkban. Az összes megtermelt villamos energia 17 %-t adták. Itt is tengeri úton érkezik az uránérc utánpótlás java, például a nagy afrikai termelőtől, Nigerből. Németország villamos energia szükségletének 27,5 %-t atomerőmüvekből nyeri, amiről 2022-ig szeretne lemondani. Mivel fogja ezt a hatalmas mennyiséget helyettesíteni? Legalább tucatnyi országban van az áramtermelésben döntő szerepük az atomerőműveknek. Mi is közéjük tartozunk. A vizerö különösen fontos néhány országban, mert azokban a földrajzi adottságok miatt magas arányban részesedik a megtermelt áramból: Ausztria 65, Kanada 63, Svájc 52 %. Dél-Amerika villamos energia szükségletének 81 %-a vízerőből származik! Ez Brazíliában 92, Venezuelában 60 %. A megújuló forrásokból származó villamos energia 87 %-át vízerőművek adják. Egyes vélemények szerint a beépített gépegységek Földünk áram igényének 20 %-t lennének képesek fedezni! A Csendes-óceánhoz kapcsolódó óriási terület felértékelődése tovább tart. Ezt a tengeren lebonyolított árutömegek szállítási útvonalának vizsgálatából tudjuk. Kína és Japán külkereskedelme és az úgynevezett „kis tigrisek" gazdaságai kivétel nélkül igénylik a pontos és gyors áruforgalmat. A legnagyobb kikötőket, hajóépítő nagyvállalatokat már ők birtokolják. 2008-ban Szingapúr városállam kikötője 515,4 millió tonna árut rakott át és ezzel a Föld legforgalmasabb kikötője volt. Őt követte Sanghaj 508 millió tonnával és Rotterdam, a sokáig vezető európai óriás csak a harmadik helyet tudta megszerezni 421,' millió tonnával. Jellemző, hogy az első 4-10 között csak kínai kikötőt találunk és a második is az! A konténerforgalomban is Szingapúr vezet, majd a kínaiak után csak a 9. helyen következik Rotterdam. A hajóépítés több mint 80 %-a K-Ázsiába koncentrálódik. Az európaiak az államilag támogatott koreai hajógyártással nem bírták a versenyt. Inkább a speciális tankerek és konténerszállítók gyártására szakosodtak. Jellemző, hogy az USA modem konténerszállító hajóit (legutóbb) Dél-Koreától rendelte meg és vette át. Összeállításunk célja olyan nemzetközi „vizes" kitekintés volt, amiben napjaink fontos kérdéseinek egy részét kívántuk érinteni. Ebben a nagy sebességgel változó világban hazánknak is van szerepe. Jobban kell kapcsolódnunk a világkereskedelembe, egyre növekvő tételekkel, hiszen mezőgazdaságunk és iparunk igen sokféle árut kínál partnereinek. Nincs tengerpartunk, de van Dunánk, amin fel kell támasztanunk újból hajógyártásunkat és van felkínált adriai kikötősor Szlovéniában és Horvátországban, ahol örömmel várnak minket, ha ismét kialakítunk egy magyar tengerjáró flottát. „. Ez a mi munkánk és nem is kevés." Irodalom G. Broil: Impact of Climate Change and - Use Change on the Environment. Die Erde, 2007 (3. 138. évf. 213-214.) Der Fischer Weltalmanach 2001., 2006., 2011. Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main S. N. Lane: Thinking trough Climate: on introduction Geography, 2008 1. 93. évf. 2-10. Nagy Balázs: A változó klíma nyomában.Földgömb, 2010 (3. 12. évf. 1.) Paläo-Klimaforschung (teljes tematikus szám, szerzőkkel.) Geographische Rundschau, 2007. 4. 59. évf. Wasserpolitik (teljes tematikus szám, szerzőkkel) Geographische Rundschau, 2006 2. 58. évf. A kézirat beérkezeti: 2012. december 27-én tartozik szorosan témánkhoz, de az összkép megértése miatt KOROMPAI GÁBOR a Debreceni Egyetem Társadalom-földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének ny. adjunktusa. Szakmai működésének részletesebb leírása a Hidrológiai Közlöny 2002. évi 2. számának 122. oldalán olvasható. Review and forecast - in connection with w aters of our earth ( Korompai, G.)
