Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Lovász György: A globális felmelegedés hatása folyóink vízhőmérsékletére

^ŰVÁS^CT^^^lobálií^élmelegedéíJiatá^ 47 - a Dráva, és a Mura vízgyűjtője elsősorban az Alpok magashegységi klímájából származó vizek hőmérsékletének függvénye, - Magyarország éghajlatának hatása viszonylag egyértel­műen a Duna, és a Tisza hazai folyás szakaszán tapasztalha­tó hőmérséklet változásában tükröződik. A Kárpátok hegy­ség-rendszerének koszorúja a klímát több esetben figyelem­re méltóan befolyásolja azáltal, hogy pl. a medencében oro­grafikus okok következtében a légtömegek megrekednek (Illés 1967, Péczely 1960). amelyeket csak agresszív fron­tok mozdítanak ki a térségből. így végső soron a vízhőmérsékletek több évtizedes válto­zásának tendenciája négy klíma területen lejátszódó hidro­lógiai folyamatba enged betekintést. I. ábra: A tanulmányozott vízgyűjtők 1: Duna vízgyűjtő Dunarcmete (D) felett 1.1: Duna vízgyűjtő Mohács (M) • Dunaremete (D) között 1. A vízhőmérsékletek évi járása - A folyók minimális hőmérséklete januárban a legala­csonyabb. A különböző értékekben a folyás szakasznak, ill. vízgyűjtőnek a légtömegek áramlási pályáihoz viszonyított fekvése tükröződik ( 1. táblázat). - Télen az Alpok E-i peremvidéke, és előtere fekszik a legkedvezőbb helyzetben az enyhe tengeri légtömegeket szállító ciklontevékenységhez. A legmagasabb érték ezért a felső Dunán alakul ki. A Dráva Kárpát-medencei (Barcs) minimális havi vízhő­mérséklete két magashegységi vízgyűjtő téli klimatikus vi­szonyainak függvénye. A Mura az Alpok központi (elzárt), a Dráva viszont D-felé kissé nyitott területéről gyűjti vizét. A délies irányból áramló enyhe, általában az Atlanti-óce­án D-i medencéjében képződött szubtrópusi tengeri légtö­megek (TM) felszínközeli_részei a Júli-Alpok és a Karavan­kák közötti alacsony domborzati nyergek térségében kisebb emelkedéssel, és ezért kisebb lehűléssel érkeznek a vízgyűj­tőbe, mint az E-i szomszédságban fekvő, és elzártsága kö­vetkeztében hidegebb Mura vízgyűjtőjébe (Péczely 1979). A Mura, amely a Dráva vízhozamának harmadát szállítja, hűti a Dráva vízét, amely Barcsnál még mindig melegebb, mint a Kárpát-medence K-i területeiről származók. A minimális havi vízhőmérsékletek a Tisza vízgyűjtőjé­ben az előzőkhöz képest alacsonyabbak, jelezvén a hideg szárazföldi eredetű légtömegek nagyobb hatását. A Kárpát­medence vizeinek minimális havi értékei azonban E-ról D­felé emelkedő tendenciát mutatnak, ami az EK-felől áramló hideg légtömegek csökkenő hatására utal. - A maximális havi középértékek július, és augusztusban alakulnak ki. A Kárpát-medencétől Ny-ra fekvő vízgyűjtő­ben az Atlanti-óceán E-i medencéjéből származó hűvös ten­geri légtömegek (mPM) hatása tükröződik a maximumok augusztusi kialakulásában. A Kárpát-medence K-i részén, azaz a Tisza vízgyűjtőjé­nek folyóiban júliusban, vannak az évi maximumok. Ezek a hosszan tartó és a Kárpát-medencétől Ny-ra fekvő terü­leteknél melegebb nyári hőmérsékleti viszonyokra utalnak. Az Alpok hegységrendszerének központi (Mura) és D-i területeiről (Dráva) származó vizek hőmérséklete elsősor­ban a magashegységi környezet hatására a legalacsonyabb. 2. Hőmérséklet-változások a hossz-szelvényben - A Duna évi közép- hőmérséklete magyarországi szaka­szán (Dunaremete és Mohács között) 0,3 °C-al csökken, ami a gyakoribb és tartósabb mérsékeltövi szárazföldi (cPM) és sarkvidéki (AM) hideg légtömegek hatására utal. - A Tisza évi középhőmérséklete Tiszabecs és Szeged között 2,0 °C-szal emelkedik. A Tiszabecs feletti vízgyűjtő­ben a sarkvidéki hideg légtömegek gyakrabban és tartósab­ban éreztetik hatásukat, mint a Kárpátok „védelme"_alatt ál­ló alföldi és K-Kárpát-medencei (erdélyi) területeken. Ezért a folyó évi középhőmérséklete a hossz-szelvényben D-felé növekedik. - A Duna és a Tisza magyarországi folyás szakaszán té­len és nyáron is változatja vízhőmérsékletét. A Duna au­gusztusban 2,7 °C-szal a Tisza pedig júliusban 3,0 °C-szal. melegedik. Ezekben a sokévi átlagokban nemcsak a Kárpát­medencétől Ny-ra fekvő térség és a Kárpát-medence nyará­nak különbözősége tükröződik, de szerepe van ebben a két folyó évi közepes vízhozamának is. A Tisza ui. sokévi át­lagban júliusban és augusztusban a Duna vízhozamának mindössze 36 %-át szállítja. A hőmérsékletek kialakulását a nyári hónapokban a hossz-szelvényben épült medertározók is befolyásolják. E­zek a létesítmények átfolyó tavakként funkcionálnak, ami­nek következményeként vízhőmérsékletük a mederbeli álla­pottal szemben heterogén. Külföldi mérések, ill. kutatások igazolják, hogy a tárolókból távozó víz hőmérséklete gyak­ran magasabb, mint az érkezőé. (Wechmann 1963, Wundt 1953). Ezek az antropogén hatásra keletkezett természeti fo­lyamatok a Duna és a Tisza Kárpát-medencei szakaszának vízhőmérsékletét ma még ismeretlen módon befolyásolják. 3. A vízhőmérsékletek változás tendenciája 3.1. Évi középhőmérsékletek változása A Vízrajzi Szolgálat adatsorai alapján végzett regresszió analízis igazolja, hogy az elmúlt 60 év alatt folyóink évi kö­zép-hőmérsékletének csaknem mindenütt emelkedő trendje éghajlatunk melegedő jellegét tükrözi (2. táblázat). A továb­biakban igazolódik, hogy ez a folyamat térben és időben he­terogén.

Next

/
Thumbnails
Contents