Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
109 A Veszprémi-Séd Víz Keretirányelv szerinti állapotértékelése Horváth Ida1, Kovács Zsófia1, Zsilák Zoltán2, Rédey Ákos1 'Pannon Egyetem, Mérnöki kar, Környezetmérnöki Intézeti Tanszék, 8200. Veszprém, Egyetem u.10 2Pannon Egyetem, Mérnöki kar, Általános és Szervetlen Kémia Intézeti Tanszék, 8200. Veszprém, Egyetem u.10 Kivonat: Az emberi tevékenységnek sok következménye van, ezek közül egyik a felszíni vizek szennyezése, amely állapotváltozást okoz. Ahhoz, hogy a jövő generációi számára is jusson elegendő tiszta ivóvíz, törekednünk kell arra, hogy vizeink mennyiségi és minőségi állapotát megóvjuk és javítsuk. A kutatás célja a Veszprémi-Séd városon áthaladó szakaszának vizsgálata és a szennyező források feltérképezése illetve az előző évi adatokkal történő összehasonlításból származó vízminőség változások dokumentálása. A kijelölt mintavételi pontokon vízmintát vettünk és vizsgáltuk a vízfolyás fizikai (hőmérséklet,pH, vezetőképesség), valamint a kémiai (KOIps, NH/, NO3', P043') paramétereit. A vizsgálatok eredményei megerősítik, hogy a Veszprémi-Sédre jelentős hatást gyakorolnak a mellékvízfolyások különböző mezőgazdasági területekés a szennyvíz bevezetések. Kulcsszavak: Víz Keretirányelv, Veszprémi-Séd, fizikai-kémiai vizsgálatok. Bevezetés Környezetünket a természeti elemek és az élő szervezetek alkotják. A természetes és létesített ökoszisztémákat, valamint a társadalom és a művi környezet együttesét környezeti rendszernek nevezzük. A környezeti monitorozás 0- lyan mérési tevékenység, amely cél orientált, alkalmazásával pedig a környezeti elemek állapotát, valamint a bennük bekövetkezett változásokat határozzuk meg. Mindezek ismeretében pedig képesek vagyunk meghatározni, illetve folyamatosan nyomon követni azokat az okokat, amelyek az állapotváltozásért felelősek.”A vizek védelme érdekében az Európai Unió megalkotta a Víz Keretirányelvet (2000/60 EK irányelv), amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2015- ig a felszíni és a felszín alatti víz tér jó ökológiai és kémiai állapotba kerüljenek. Hazánkban a Víz Keretirányelv (VKI) 2000. december 22-én lépett hatályba ( www.vizeink.hu ). Az EU VKI végrehajtásának egyik eszközének a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv minősül, amelyet minden tagállamnak kötelező volt kidolgozni (VGT, 2010). E terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amely segítségével a felszíni és a felszín alatti víztér jó állapotba kerülnek. Magyarország is rendelkezik Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervvel, amelyben az ország 42 tervezési alegységre lett osztva ( www.vizeink.hu ). A 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet víztest típusokra lebontva tartalmazza azon kömyezetminőségi és vízminősítési határértékeket, amelyek alapján eldönthető, hogy az adott vízfolyás beletartozik-e abba a jó állapot kategóriába, amelyet a Víz Keretirányelv tartalmaz. A Séd- Nádor- Gaja vízgyűjtő területe az Eszak-Mezőfold és Keleti-Bakony tervezési alegységben helyezkedik el. Veszprém, Fejér és Komárom- Esztergom megyéket érinti. Az alegység 95 %-a a Középdunántúli míg a fennmaradó 5%-a az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz tartozik. A Séd 70 km hosszú. A felszíni vízfolyásokra vonatkozó értékek tipológiai csoportokra történő bontás szerint kerültek megállapításra. A Veszprémi-Séd a hegyvidéki és dombvidéki kis vízfolyások közé tartozik, amely a rendeletben a 3. tipológiai csoport (VGT, 2010). Vizsgálati anyag és módszerek A patakon 14 mintavételi pont került kijelölésre, amelyek különböző mellékvízfolyásokat, csapadékvíz bevezetőket, illetve a veszprémi szennyvíztisztító telepet is tartalmazzák. A kijelölt pontokon vízmintát vettünk és vizsgáltuk a patak és a telep tisztított szennyvízének fizikai (hőmérséklet, pH, vezetőképesség), valamint kémiai paramétereit (KOIps, NH4\ NOf, P043-). Mintavételi helyek 1. pont: Körgyűrű előtt; 2. pont: Patak előtt; 3. pont: Patak után; 4. pont: Állatkert után (Viadukt alatti híd); 5. pont: Patak tér; 6. pont: Úrkút sétány (híd után); 7. pont: Aranyos völgy városi befolyó; 8. pont: Aranyos- völgy Remete u.; 9. pont: Házgyári út (LB Knauf között); 10. pont: Békatói-á- rok;ll. pont: Vízmérce, 12. pont: Szennyvíztisztító előtt; 13. pont: Szennyvíztisztító kifolyó, 14. pont: Szennyvíztisztító kifolyója után (7. ábra). 1. ábra: A mintavételi helyek Eredmények és értékelésük Minden diagramon a 10/2010. (VII. 18.) VM rendelet jó állapotához tartozó határértéket a fekete vízszintes vonal jelez. A mérések során a pH értéke 7-8 között változott (2. ábra), ebből kifolyólag a patak vizsgált szakasza enyhén lúgos kategóriába tartozik. A legnagyobb értéket (pH 8,lója szennyvíztisztító telep kifolyó vizéből vett mintában mértünk 2012.04.11-én. A 10/2010 (VII. 18.) VM rendeletben foglalt határérték tartományt (7-9) nem lépi túl. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 23 14 Mintavételi helyek 2. ábra: A pH alakulása A vezetőképesség értéke 500-1380 pS cm'1 érték között változott a mérési időszakban. A vízfolyás fajlagos vezető- képessége az első 5 mintavételi pontban az első mérési sorozatban 500-600 pS cm'1 volt (3. ábra). A későbbi mérési időpontban 2012. 04.11-én már 700 pS cm'1 körüli értéket mértünk. A további mintavételi pontokon hasonló eredményeket (700-800pScm‘') kaptunk a mintavételezések során. Kiugró értéket a szennyvíztisztító telep tisztított szennyvízében mértünk (1380 pS cm'1) a következő mintavételi időszakban (2012.04.11-én és 2012.04.24-én). A vízminőség besorolása szempontjából a mérsékelt kategóriába tartozik. A VM rendeletben meghatározott határérték 900 pS cm'1.
