Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Langó Zsuzsanna - Balázs Zoltán: A Garancsi-tó története

LANGÓ ZS. - BALÁZS Z.:.A Garancsi-tó története 43 A tinnyei parasztházak építéséhez felhasználták az itt bányászott jó minőségű agyagot. A tó mindkét partján működött téglagyár. A múlt század ötvenes éveiben kacsatelep létesült a tó környékén. Elképzelhető, hogy ez milyen nagymértékben növelte a tó tápanyagterhelését. Kukorica és gabona termesztés is folyt a tó közvetlen közelében. 1978-től természetvédelmi területté vált a tó és a körülötte elterülő ősgyep. (Tóthné 2001). A turista, ha a Garancsi-tó partján sétál, ma már rendezett, szépen kiépített tanösvényt talál, amelyen megkerülheti a tavat és az ismertető táblákon tájékozódhat az itt élő védett növényekről és állatokról. Talán felidézi a tó mellett, a 2001-ben készült sikeres film, az Üvegtigris egy-egy jelenetét is. Irodalom: Csányi B„ Hanh I., Kézdy P., Merkl 0.,Szalontay B.: A Garancsi-tó Természetvédelmi Terület Természetvédelmi kezelési terve 2001. Csernyi T.: Tavi és lápi üledékek komplex földtani vizsgálata paleokömyezeti rekonstrukció céljából. Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése 1997-1998-ról 135-150. Budapest 2002. Dinnyés I.: Pest megye régészeti topográfiája. A budai és a szentendrei járás. Akadémiai Kiadó 1986. Ferenczi I.: A tinnyei harmadkori medencerészlet földtani viszonyai. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1920-23 évekből 41-49. 1925. Hatken M.: Tinnyea vásárhelyii egy új csiganem és új faj a cogeriarétegekböl. Földtani Közlöny 7-8. füzet XVII. kötet 313-315. 1887. Fogarasi L: Legérdekesebb kis tavaink. Natura könyvkiadó Debrecen 1981. Hauck J.: Piliscsaba-Tschawa Piliscsaba 2001. (Piliscsaba Honegylet adta ki 1988-ban Németországban) II. katonai felmérés térképei http://archivportal.arcanum.hu Kiss Á.: Adatok egy dunántúli falu egészségügyéhez a reformkorban. Doctor Jakab , Kossuth Lajos tinnyei háziorvosa. Orvostörténeti Közlemények 21-22. 359-369. 1961. Kiss Á.: Tinnye és Uny története a XVIII. században. Pest és Komárom megyei Múzeumok Budapest 1971. Kiss Á.: Tinnye, Uny története a XVI-XVII: században. Komárom megyei Múzeumok Budapest 1977. Kiss Á.: Egy nemesi közbirtokosság kúriaépítkezései. Ethnographia 3. 354-380. 1979. Kiss Á.: Tinnye, Uny, Jászfalu története a honfoglalásig. Komárom megyei honismereti kiskönyvtár Budapest 1989. Kosáry D.: Kossuth Lajos a reformkorban. Osiris Budapest 2002. Körmöczi K.: Kossuth Lajos otthon a világban Zempléntől Turinig. Folia Historica 5-19. 1996. Nagyné Bodor E., Cserny T., Hajós M., Tarján S., Oláh J.: A Garancsitó palinológiai és komplex földtani vizsgálata. Emlékkötet Andreánszky Gábor (1895-1967) születésének 100. évfordulójára Magyar Természettudományi Múzeum Budapest 1996. Nyáry A.: Kossuth Tinnyén. Vasárnapi Újság 53. 6. 90-91. 1906. Pesty F.: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Pest-Pilis-Solt vármegye települései Szentendre OSZK Kézirattára, P.F. gyűjt. 33. kötet 1984 Petneki Á.: Füredi fürdővendég. 2. 26-27. Rubicon 1992. Péteriné Győrffy A.: Kossuth Lajos a botanikus. Élet és Tudomány 11. 328-330. 1982. Tinnyei közbirtokossági ülések jegyzőkönyve (1841-1846). Pest megyei Levéltár Tóth Gy.: A Garancsi-tó állapotfelmérése. MÁFI 1991. Tóth Jánosné: A Garancs-tóról. Tinnyei Hírlap 2001. március Vásárhelyi G.: Néhány szó Pilis-Csaba múltjáról. Vasárnapi Újság 45. 25.424-426. 1898. A kézirat beérkezett: 2012. november 26-án History of Lake-Garancsi Langó, Zs. - Balázs, Z. Abstract: Key words: Lake-Garancsi is located injunction of Buda-hills and Zsámbék-basin at right side of Danube (Pest country, Hungary). It has been a local nature reservation from 1978. The aim of the study is to show the ontogenesis and the cultural history of the lake. Lake-Garancsi, ontogenesis, cultural history. BALÁZS ZOLTÁN: 1971-ben a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola Erősáramú Karán villamosmérnöki, 1984-ben a BME Műszer és Irányítástechnikai Szakán villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1974-ig a Villamos Automatikai Intézetben dolgozott, majd tudományos munkatársként a Mezőgép Fejlesztő Intézetben a mezőgazdasági automatizálás területén tevékenykedett. 1994-től a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tanít fizikát és más műszaki tárgyakat. Jelenleg az Óbudai Egyetem oktatója. LANGÓ ZSUZSANNA: 1979-ben végzett az ELTE biológus szakán, tudományos segédmunkatárs, majd adjunktus volt az Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén. Több éven át tagja a Balaton bakteriológiáját tanulmányozó kutatócsoportnak. A 90-es évektől a Duna vizének és üledékének mikrobiális ökológiájával foglalkozott. 2006-tól a Fővárosi Bajcsy Zs. Kórház laboratóriumában dolgozik. Klőssy Irén alkotása