Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
86 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ. nopheles plumbeus egyedeinek aránya. Ez a faj faodvakban fejlődik (Tóth 2004), így várható volt a megjelenése. Az a- datok értékelése során azonban figyelembe kell venni, hogy a befogott egyedek száma ezen a mintavételi helyen rendkívül kicsi volt. Kisvárda térségében a Palaj-dűlő, Tisza-hullámtér és a Demeter-szög mintavételi helyek faj együttesei mutatták a legnagyobb hasonlóságot. Ezek a területek jellegükben u- gyan különböznek, de a gyakori fajok (pl. Aedes vexans, Culex modestus, Coquillettidia richiardii) hasonló arányban fordulnak elő. A bodon-szögi hullámtéri erdő és a Sziget (legelő) faj együtteseinek hasonlósága feltehetően azzal magyarázható, hogy az előbbi területen az erdőt egy legelő ö- vezi, valamint ezen a két helyszínen is olyan tömegesen előforduló fajok voltak az uralkodóak, mint az Aedes vexans és az/le. cinereus. A gyulaházai Szigeten a gyakori fajok mellett a nyílt területekhez kötődő Ochlerotatus flavescens e- gyedei fordultak még elő számottevő mennyiségben (9 %). A két térség 5-5 mintavételi helyén végzett folyamatos felmérések eredményei arra utalnak, hogy a csípőszúnyog fajegyüttesek összetételében a regionális különbségek mellett még jelentős helyi különbségek is lehetnek. Az eredményeink alátámasztani látszanak Kenyeres és mtsai (2012) megállapításával, mely szerint a csípőszúnyog metaközösműködtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom: Bogyó D., Szabó L. J. 2006: Csípőszúnyogok faunisztikai és fenológia vizsgálata Tata belterületének két tenyészőhelyén. - Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 14: 59—66. Gratz, N. G. 2004: The mosquito-borne infections of Europe. - European Mosquito Bulletin 17: 1-7. Hammer, 0., Harper, D. A. T., Ryan, P. D. 2001: Paleontological statistics software package for education and data analysis. - Paleo- ntologia Electronica 4/1: 1-9. Kenyeres Z., Tóth S. 2008: Csípőszúnyog határozó II. (Imágók). In: Pannónia Füzetek 2. - Pannónia Központ Szakértői és Tanácsadói Koordinációs Kft., Keszthely, 96 pp. Kenyeres, Z., Tóth, S., Bauer, N., Kenyeres, T. 2012: Life-strategy based structural features of the larval mosquito metacommunities in Hungary - Ekologia (Bratislava) 31(2): 210-230. Mihályi F., Gulyás M. 1963: Magyarország csípő szúnyogjai. Leírásuk, életmódjuk és az ellenük való védekezés. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 229 pp. Schäfer, M. 2004: Mosquitoes as a Part of Wetland Biodiversity. - Acta Universitatis Upsaliensis. Comprehensive Summaries of Uppsala Dissertations from Faculty of Science and Technology 1042, 63 pp. Szabó L. J. 2007a: Debrecen és környéke csípőszúnyog (Diptera: Culi- cidae) faunája. - Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 16:187-192. Szabó L. J. 2007b: Csípőszúnyog fajegyüttesek minőségi és mennyiségi vizsgálata a Felső-Tisza (Bereg) térségében. - Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 16: 193—199. Szabó L. J. 2011: Csípőszúnyog nőstény imágók felmérésének eredményei és tapasztalatai EK-Magyarországon. - Hidrológiai Közlöny 91(6): 85-88. Szabó L. J., Tóth S., Tóth M., Dévai Gy. 2011: Három középtáj (Felső- Tisza-vidék, Nyírség, Hajdúság) csípőszúnyog-faunájának összehasonlítójellemzése. — Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 26: 179-190. Tóth M., Szabó L. J. 2011: Csípőszúnyogok (Diptera: Culicidae) áttelelő imágóegyüttesei Debrecen és Kisvárda térségében.- Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 26: 203— 210. Tóth S. 2003a: A Velencei-tó és környékének csípőszúnyog-faunája (Diptera: Culicidae). - Folia Historico-naturalia Musei Matraensis. 27: 317-326. Tóth S. 2003b: Sopron környékének csipőszúnyog-faunája (Diptera: Culicidae).—Folia Historico-naturalia Musei Matraensis. 27: 327— 332. Tóth S. 2004: Magyarország csípőszúnyog-faunája (Diptera: Culici6. ábra. A mintavételi helyszínek fajegyütteseire elvégzett dae). - Natura Somogyiensis 6:1-327. , , : .. . , , Tóth S., Sáringer Gy. 2002: A Balaton es környékének csiposzunyogkorrespondencia-analizis eredmenye. faunája ,g ^ ^ való védekezés. _ ÁlIattani Közlemények 87: Köszönetnyilvánítás: 131-148 A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosítórendszer kidolgozása és Comparative analysis of mosquito assemblages in East-Hungary (Debrecen and Kisvarda) Tóth, M., Szabó, L. J. Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Hungary Abstract: In our study we compare the mosquito assemblages of Debrecen and Kisvarda. Samples were taken from 5 different habitats in both regions. Mosquitoes were collected twice a month from April to October in 2011. Surveys were based on biting count. We found 18 species and 1418 specimen. The cluster analysis with Ward method and the detrended correspondence analysis showed that the assemblages of the areas were significantly different. Ochlerotatus cantons, O. annulipes, and Coquillettidia richiardii were the most frequent species near Debrecen, whilst Aedes vexans, A. cinereus, Culex modestus and Coq. richiardii were near Kisvarda. Results of Chi2 tests, which based on frequent species, also showed that the mosquito assemblages of Debrecen and Kisvarda were significantly different. Our results showed like other studies that the mosquito metacommunities are quite heterogeneous, so there can be significant differences in mosquito assemblages in regional and local level as well. Keywords: Aedes vexans, Culicidae, East-Hungary, faunistics, Ochlerotatus cantons.
