Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
78 A vízfolyások hossz menti terhelhetőség vizsgálatának gyakorlati jelentősége ’Teszárné Nagy Mariann, 'Csépes Eduárd, 'Aranyné Rózsavári Anikó 'Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 5000. Szolnok, Tiszaliget 1. Kivonat: A Körös-ér RW 17 víztípusba sorolt, erősen módosított víztest, amely a környező települések tisztított szennyvizeinek befogadója. 2011-ben januártól-októberig havi gyakorisággal végeztünk hossz-szelvény vizsgálatokat a Körös-ér felső szakaszától a Tiszába történő betorkollásáig. A terhelhetőség számításához példákat mutatunk be arra vonatkozóan, hogy a Körös-éren, az első szennyvízbevezetés felett jellemző „háttérszennyezés (Ch)” és a vízminőségi célállapot közötti megengedett dC koncentráció növekmény hogyan határozható meg a hígulási arány (Q/q) függvényében, ill. milyen emissziós határértékkel kellene a szennyvizeket bebocsá- tani a befogadóba ahhoz, hogy az EU imissziós határétékei teljesüljenek. A terhelhetőségi vizsgálatok rutinszerű végzése, megalapozott döntéseket készíthet elő egy-egy új szennyvízbevezetés engedélyezési eljárására vonatkozóan. Kulcsszavak: sznnyvízbevezetés hatása felszíni vizekre, emissziós-, imisssziós határérték. Bevezetés Magyarország első Vízgyűjtőgazdálkodási Terve (2010.) a víztestek nagy része esetében a „nem megfelelő állapot” okaként a szerves- és tápanyagterhelést nevezi meg - amelyet a víztestet ért pontszerű és diffúz szennyezések okoznak. Sok csatornázott település, a közeli felszíni vízfolyásba (kis- és időszakos vízfolyásba) bocsátja tisztított szennyvizét, anélkül, hogy a viztestnek megtörténne a terhelhetőségi vizsgálata. A 10/2010. (VIII.18.) Kormányrendelet rögzíti a felszíni vizek (viztípusonkénti) vízszennyezettségi határértékeit - valamennyi Víz Keretirányelvben foglalt vízminőségi jellemzőre vonatkozóan - amely a felszíni víz jó állapotának eléréséhez és megőrzése érdekében meghatározott vízminőségi határérték. Víztestjeink állapotát tekintve fontos kérdés, hogy mit nevezünk „még megengedhető terhelésnek”? Egy víztest hossz-szelvényében a felső szakasztól a torkolat felé haladva folyamatosan csökken a víztest terhelhetősége, attól függően, milyen szennyezések érik. Különösen sérülékenyek azok a kisvízfolyások és időszakos vízfolyások, a- melyek medrében nagyrészt a bevezetett tisztított szennyvizek folynak és adják a víztest tényleges vízhozamát. Ezek a víztestek sok esetben már a felső szakaszon sem érik el a jó állapotot, tehát már semmilyen terhelés nem juthatna be a víztest torkolati szelvényéig. Anyag és módszer A mintavétel ideje és helye A KÖTIVIZIG Regionális Laboratórium 2007-ben végezte a Hortobágy-Berettyó belvíz főcsatorna teljes hosszszelvényének vízminőségi monitorozását. A vizsgálat célja a tartós kisvizes időszak vízminőségre gyakorolt hatása volt. 2007. januártól decemberig havi gyakorisággal történtek a víz-mintavételezések - és ezzel egy időben - a vízhozam mérések is. Ugyanezen víztesten 2010-ben a tartós árvizesbelvizes időszak vízminőségre gyakorolt hatását vizsgáltuk. /. táblázat: Mintavételi helyek a Körös-ér hosszszelvényében és mellékfolyóin 2011-ben. Minta kódja Mintavétel helye KÉ/34+841 Körös-ér (34+841 tkm), a Nagykőrös-Cegléd közötti közúti ídnál KÉ/26+439 Körös-ér (26+439 tkm) a Nagykörös-Törtei közötti közúti hídnál KÉ/18+469 Körös-ér (18+469 tkm) a Kocsér-Kőröstetétlen közötti közúti hídnál KÉ/9+270 Körös-ér (9+270 tkm) Jászkarajenői útnál KÉ/2+970 Kőrös-ér 2+970 tkm szelvényében KÉ/1+677 Körös-ér (1+677 tkm) Tiszajenő-Tiszabög közötti közúti hídnál GÓGÁNY/1 A Gógány-ér 0+000 tkm szelvényében CSUÉR/1 A Csukás-éri főcsatorna 5+838 tkm szelvényében JKARA/1 A Jászkarajenői csatorna 0+230 tkm szelvényében TVÁKONY/1 A Tiszavárkonyi I. csatorna 0+180 tkm szelvényében A hossz menti terhelhetőség vizsgálatára első alkalommal 2011. január 28-án került sor a Körös-ér hat szelvényében, valamint négy mellékfolyójának torkolat előtti szelvényében (1. táblázat). A vízhozam mérés és a vízmintavétel egyidejűleg történt (kivéve a Jászkarajenői és a Tiszavárko- nyi I. csatornát, ahol nem volt mérhető a vízhozam). Januártól októberig havi gyakorisággal történt a Körös-ér monitorozása. Mintavételi és vizsgálati módszerek A mintavételek és a vizsgálati módszerek a hatályban lévő szabványok szerint történtek (MSZ EN ISO szabványok). A mért vízkémiai jellemzők: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, klorid-ion, oldott oxigén, biokémiai oxigénigény (BOI5), kémiai oxigénigény (KOIek) ammónium- N, nitrit-N, nitrát-N, összes-N, oldott ortofoszfát-P, összes foszfor. Biológiai jellemzők közül a fitoplankton vizsgálatokra havi gyakorisággal, míg a makrofita, makroszkopikus gerinctelenek, és halfaunisztikai vizsgálatokra évi egy alkalommal került sor. Jelen cikkünkben csak a vízkémiai komponensek szerinti értékelést ismertetjük. Eredmények A 2007-es év csapadékban szegény volt. A hidrometeo- rológiai helyzet optimális volt a tartós kisvizes időszak hatásának vizsgálatára a Hortobágy-Berettyó belvíz főcsatorna vízminőségére vonatkozóan. 2010-ben egy tartós árvizes-belvizes időszakban végeztünk hasonló jellegű hossz-szelvény vizsgálatot a belvíz főcsatornán - ugyan azon mintavételi helyeken, mint a 2007- es kisvizes időszakban. A mérések során nem csak a viztest saját vízhozamát, hanem a szivattyútelepek által beemelt belvizek, illetve a végső befogadó (Hármas-Körös) vízmennyiségét és minőségét is vizsgáltuk. A vizsgálatok eredményeinek értékelése után vállalkoztunk 2011-ben a Körös-éri belvíz főcsatorna terhelhetőségi hossz-szelvény vizsgálatára. Az első hossz-szelvény vizsgálat során mért összes-P mennyiségét és a vízhozam alakulását jelenítettük meg. (1. ábra). Az 1. ábrán a Körös-ér sematikusan ábrázolt kis vízgyűjtőjét láthatjuk. A 6 db mintavételi helyet körrel jelöltük a belvíz főcsatorna teljes hosszán. Ábrázoltuk a betorkolló négy mellékfolyót a torkolat előtti mintavételi helyekkel. Az ábrán, a körrel jelölt mintavételi helyekhez egy alsó és egy felső oszlopdiagram tartozik. A felső, a mért összes foszfor mennyiségét jeleníti meg (mg/L) - az oszlop hátterében vízszintes sávokkal jelöltük a 10/2010 (VIII.18.) VM rendeletben foglalt vízminőségi kategóriákat (kiváló, jó, közepes) (Clement, 2010) - így minden oszlop esetén leolvasható egyúttal a vízminőségi kategória is.
