Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
69 A Balaton nádasainak gazdasági hasznosíthatóság szerinti minősítése a parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérése alapján Pomogyi Piroska Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Kivonat Napjainkban is szükség van az ipari célú nád letermelésére és hasznosítására, így fontos igényként merült fel, hogy e tekintetben is minősítsük a nádast. Erre dolgoztuk ki a nádasállományok G-kategóriába sorolását. Ennek alapján lehet a nádasok jövőbeni - közép- és hosszútávú (10-30 év) kezelési terveit kidolgozni. Kulcsszavak: balatoni nádasok, gazdasági hasznosíthatóság, nádaskezelési terv. Bevezetés Az ember gazdasági szempontjait tekintve, a nádasok mindig jelentős értéket képviseltek. Az építőiparban való sokoldalú hasznosíthatóság miatt a nagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasokat nyilvántartották, a nádkataszterek alapján adókat vetettek ki. A balatoni nádasokat egészen a XX. sz. végéig alapvetően a gazdasági hasznosíthatóság szempontjai alapján minősítették. A környezetvédelmi, vízminőségvédelmi, ill. természetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével 1998 óta egy új jogszabály - a 22/1998. (11.13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól - írja elő a Balaton parti sávjában a nádasok felmérését és minősítését. Ebben a haszonnádként való értékelés háttérbe szorult. Ugyanakkor még napjainkban is szükség van az ipari célú nád letermelésére és hasznosítására, így fontos igényként merült fel, hogy e tekintetben is minősítsük a nádast. E célra dolgoztuk ki a nádasállományok G-kategóriába sorolását (Pomogyi, 2010, 2011, Pomogyi szerk. 2011), mit a kormányrendelet szerinti minősítéssel egy időben végeztük el. A G-kategóriákba sorolást kizárólag a nádat tartalmazó növényállományokra alkalmaztuk (a 22/1998. Korm.rend. a parti sáv más növényállományaira is vonatkozik), így ez pontos képet ad a balatoni nádasok területadatairól, és a korábbi adatokkal is jobban összevethető. A gazdasági hasznosíthatóság szerinti kódok A gazdasági hasznosíthatóságra utaló kiegészítő kódolást a 2010-2011. évi jogszabály szerinti minősítést kiegészítendő fejlesztettük ki, és az alábbiak szerint alkalmaztuk (Pomogyi, 2010, 2011 és Pomogyi szerk. 2011):- G2: gazdasági szempontból értékes, ipari célra közvetlenül hasznosítható nádas. Jó állapotban lévő homogén, egy vagy kétidejű állomány, ahol az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya <10%. Az aratási terület külön előkészítést nem igényel. Összefüggő területe >2500 m2 (1/4 ha).- Gl: több éve nem aratott, többidejű nádas, de felújítás után még ipari hasznosításra alkalmassá tehető. Közepes nádminőség (vagy terület), többidejű és/vagy az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya >10%. Reális költségráfordítással a nádasállomány elérheti a G2 állapotot, azaz rehabilitálható, felújítható. A rehabilitáció főbb elemei: tisztító vágás (többidejűség és/vagy egészségügyi okok, gyomosodottság, stb. miatt) után néhány év (<6 év) felújító és megerősítő vágás. Területe eléri az 1000 m2-t. Ide sorolhatók a jó minőségű, de bejárókkal felszabdalt kvá- zi-összefuggő állományok is.- G0: ipari célra nem alkalmas, költséghatékony módon nem is tehető azzá. Gyenge, ipari célra reális költségkereteken belül már alkalmassá nem tehető nádas, azaz gazdasági szempontból nem rehabilitálható. Vagy területe < 1000 m2. A három alap-kategórián túl átmeneti kategóriák is lehetnek, az alábbiak szerint:- G2/G1 G1/G2 és G1/G0 G0/G1. A gazdasági hasznosíthatóság szerinti minősítés kiegészíti a 22/1998. szerinti minősítést, de annál jobban megalapozza egy nádkezelési szabályzat elkészítését, ill. a meglé- vő(k) aktualizálását, településenkénti lebontását. Ez alapján lehet a nádasok jövőbeni - közép- és hosszútávú (10-30 év) - célállapotának definiálása, amihez ki lehet dolgozni a megfelelő kezelési terveket. Ilyenek a korábbiakban vagy nem voltak, vagy pedig csak főként szubjektív megítélésekre alapozott „ad hoc” jellegű beavatkozásokat jelentettek. A balatoni nádasok egy részének megóvásához azonban ma már ilyen - hosszútávra szóló -, állapotfelmérésre alapozott előretekintés nélkülözhetetlen. Eredmények A G-kategóriák szerint minősített állományterület-ada- tokból megállapítottuk, hogy a balatoni nádasok meglehetősen elaprózottak: a 10 ha-nál nagyobb területű egybefüggő, azonos minősítésű állományok (állományrészek) száma mindösszesen 16, összesen 359 ha-ral (főleg a Zala-torok- ban és az E-i parti nagy öblözetekben), az 1 és 10 ha közöttiek száma mintegy 280 (676 ha), míg az 1 ha-nál kisebb állományok száma mintegy 1600 (a darabszám 85 %-a!), ösz- szesen 408 ha-ral (< 30 %). Ennek az a következménye, hogy a kis területű, különálló nádasfoltok fenntartása, rehabilitálása a gazdasági hasznosíthatóság teljes eszköztárának alkalmazásával sem látszik reálisnak, mivel a költségráfordítás nem áll arányban várható bevétellel, amit vissza lehetne forgatni további felújításra (költségvetési forrás bizonyosan nem áll rendelkezésre). Másfelől viszont az is igaz, hogy több mint 1000 ha-nyi az olyan nádasok területe, amelyek területnagysága meghaladja az 1 ha-t, így kisgépes vagy akár nagygépes aratásra is alkalmas lehet, vagy azzá lehet tenni. Az összesítő adatok alapján a térképezett természeti területeken belül - a G-kategória szerint leválogatva - összesen 1444 ha nádast azonosítottunk, amiből 1146 ha található a jogi partvonalon belül (jogi_b), 298 ha azon kívül (jogi_k 1. táblázat). 1. táblázat: A Balaton nádasainak területmegoszlása gazdasági hasznosíthatóságuk szerint (G2= legjobb; G0=nincs gazdasági szempontból értéke). IG,ha £G2 £G1 +G1/G2 £G0 +G0/G1 megnevezés jogi_b jogi_k mindö. jogi_b jogi_k mindö. jogi_b jogik mindö. jogi_b jogi_k mindö. terület, ha 1146 298 1444 151 25 176 721 114 835 268 160 427
