Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
57 A 2011. évi minták domináns DGGE csíkjait kivágtuk és bázissorrend elemzésnek vetettük alá. A DGGE csíkok nagy része környezeti mintákból származó klónszekvenciákkal mutatta a legnagyobb egyezést. Két esetben sikerült a közösségalkotók faji szintű meghatározása, ezek édesvízi planktonikus életmódot folytató Polynucleobacter cosmopolitans (Hahn és mtsai, 2010), illetve a Polynucleobacter acidiphobus fajokkal {Hahn és mtsai, 2011) voltak azonosíthatók. További közösségalkotók az a-, illetve a ß-Proteo- bacteria osztály, továbbá a Cyanobacteria és a Chloroflexi törzs eddig tenyésztésbe még nem vont képviselőivel mutatták a legnagyobb szekvencia hasonlóságot. A DGGE sávmintázatok alapján a különböző mintavételi helyekről származó vízminták baktériumközösségeiben térbeli elkülönülés sem 2010-ben, sem pedig 2011-ben nem volt jellemző, amit a tó állandóan áramló vizének gyors át- keveredése magyarázhat. Ugyanakkor a planktonikus baktériumközösségek szerkezetét szembetűnő évszakos eltérések jellemezték, hiszen a tavaszi és az őszi vízminták baktériumközösségei mindkét vizsgált évben jelentős mértékben különböztek egymástól. A DGGE vizsgálatok során kapott eredmények figyelembe vételével a 2011-ben gyűjtött tavaszi és őszi vízmintákból létrehozott ún. kompozit minták felhasználásával törzsgyűjteményeket és klónkönyvtárakat hoztunk létre, melyek tagjait összesen 6 különböző filogenetikai törzs (Firmicutes, Actinobacteria, Chloroflexi, Cyanobacteria, Bacteroidetes és Proteobacteria) képviselőiként azonosítottuk (5. ábra). Közülük a Firmicutes törzs képviselőit csak tenyésztéssel, míg a Chloroflexi és Cyanobacteria törzsek képviselőit csak tenyésztéstől független módszerek (DGGE és klónozás) segítségével mutattuk ki a Hévízi-tó vizéből. A baktériumtörzsek és a molekuláris kiónok megoszlása az e- gyes filogenetikai törzseken belül jelentősen különbözött egymástól. A Flévízi-tó tenyésztésen alapuló vizsgálata során a 2011. áprilisi mintából egy 47, az októberi mintából egy 39 tagú törzsgyüjteményt hoztunk létre. A 2011 tavaszán izolált törzsek túlnyomó része (55%) az a-Proteobacteria osztályba sorolható, anaerob körülmények között fotolitotróf anyagcserére képes Rhodobacter blasti- cus fajjal mutatta a legnagyobb szekvencia egyezést (Ecker- sley és Dow, 1980). A nemzetség egy faját tenyésztéstől független módszerekkel - a szintén 2011. áprilisi mintából létrehozott klónkönyvtár domináns tagjaként - is sikerült a- zonosítanunk. A baktériumtörzsek között jelentős arányban (21 %) fordultak elő a Bacteroidetes {Flavobacterium, Clo- acibacterium, Chryseobacterium) törzs képviselői. Emellett a y-Proteobacteria osztály {Pseudomonas, Rheinheimera) és az Actinobacteria törzs {Micrococcus, Cellulosimicrobium, Rhodococcus) képviselőit is azonosítottuk. Utóbbiak a szerves anyagok mineralizációja révén alapvető szerepet játszanak a tápelemek körforgalmában és hozzájárulnak a rekalci- trant vegyületek átalakításához és a humuszképződéshez is. Az általunk is tenyésztésbe vont Rhodococcus, Micrococcus, és Cellulosimicrobium nemzetség fajai, illetve a ß-Pro- teobacteria osztályba sorolható Chitinimonas nemzetség tagjai széleskörű katabolikus aktivitással rendelkeznek, valamint nehezen bontható szerves anyagok hasznosítására is képesek {Chang és mtsai, 2004; Kloos és mtsai, 1974; Peng és mtsai. 2007). Firmicutes Actinobacteria Chloroflexi Cyanobacteria Bacteroidetes E-Proteobacteria 5-Proteobacteria y-Proteobacteria ß-Proteobacteria a-Proteobacteria in □ törzs, április □ törzs, október í ■ klón, április □ klón, október 25 törzsek/klónok száma 50 5. ábra. A Hévízi-tó vizéből a 2011 tavaszi és őszi mintavételt követően tenyésztésbe vont baktériumtörzsek és molekuláris kiónok megoszlása a filogenetikai törzsek között A 2011 őszi vízmintából tenyésztésbe vont törzsek közül a legtöbb esetben (26%) a legnagyobb szekvencia egyezést a y-Proteobacteria osztály {Pseudomonas, Aeromonas, Aci- netobacter, Klebsiella, Ewingella) képviselőivel kaptuk. Az általunk is tenyésztésbe vont Pseudomonas nemzetség tagjaira jellemző, hogy katabolikus sokféleségük (főként szerves savak és aminosavak oxidációja) révén és a nagy szerves anyag koncentrációk tolerálása miatt e szervezeteknek is fontos szerepe lehet a mineralizációs folyamatokban. A y- Proteobacteria osztály képviselőin kívül közel azonos a- rányban (15-18 %) azonosítottuk még az a-Proteobacteria osztály {Brevundimonas, Paracoccus, Azospirillum), az Actinobacteria {Microbacterium, Agrococcus, Arthrobacter, Micrococcus), a Bacteroidetes {Chryseobacterium, Pedo- bacter), valamint a Firmicutes törzs {Exiguobacterium, Bacillus) fajait is. A ß-Proteobacteria osztályba sorolható szervezetek (Rubrivivax) az áprilisi mintához hasonlóan ebben az esetben is kisebb arányban fordultak elő. A Hévízi-tavon 2007-ben végzett üledék és a jelen 2011- ben végzett vízvizsgálatok során a következő nemzetségek egyes képviselőit vontuk mindegyik alkalommal tenyésztésbe: Bacillus (Firmicutes), Arthrobacter, Microbacterium, Micrococcus, Rhodococcus (Actinobacteria), Chryseobacterium (Bacteroidetes), Caulobacter, Paracoccus, Rhodobacter (a-Proteobacteria) Pseudomonas és Rheinheimera (y- Proteobacteria) {Krett és mtsai, 2010). A felsorolt nemzetségek közül az üledékminták vizsgálata során a Bacillus nemzetség képviselői fordultak elő a legnagyobb arányban, míg a planktonikus közösségek vizsgálata során a Rhodobacter nemzetségbe sorolható szervezetek dominálták a törzsgyűjteményt. Az egyenként 96-96 tagú klónkönyvtár elemzése során összesen 5 filogenetikai törzs képviselőit mutattuk ki a Hévízi-tó vizéből. A klónszekvenciák túlnyomó többsége a legnagyobb hasonlóságot tenyésztésbe eddig még nem vont környezeti - főként édesvízből származó - klónszekvenciákkal mutatta, így azok faji szintű azonosítása nem volt lehetséges. A 2011. áprilisi vízmintákból létrehozott klónkönyvtár- ban legnagyobb arányban a ß-Proteobacteria (49%), vala
