Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Andrási Gábor - Kiss Tímea: Szigetek változásai a Dráva Mura és Duna közötti szakaszán

ANDRÁSI G. - KISS T: Szigetek változásai 39 I , meder 5 km •• »zig«* 5. ábra. A szigetek és a meder változásai a 13. egységben 1878 és 2007 között 2006-2007 «1977-1979 »1966-1968 « 1878-1882 2006-2007 11977-1979 «1966-1968 878-1882 900 800 „700 \ 600 '500 \ 400 i 300 200 100 0 20 19 18 17 16 15 14 13 12 II 10 9 8 7 6 5 4 3 20 19 18 17 16 15 14 13 12 II 10 9 Szakasz 8 7 6 6. ábra. A vízfelszín területének (A) és a meder átlagos szélességének (B) alakulása a Dráva vizsgált egységeiben A felsőbb (20-16.) egységekben figyelhető meg a legjelentősebb átalakulás, hiszen például a 19. egységben a mederszélesség eredetileg közel 1241 m volt, ami mára 355 mre csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy a mederben lévő nagyméretű szigetek miatt szélesebb volt a meder, és a vízfelszín területe is nagyobb volt. A 19. század végén, a 19-17. egységeken a 800 ha-t is meghaladta a vízfelszín területe, majd a 21. századra 200400 hektárra zsugorodott a vízfelszín területe ezekben az egységekben (a 19. egységben például 829 hektárról 20062007-re 227 ha-ra). A mederszükülés bemutatására a 19. egységet választottuk (7. ábra), ahol is a Dráva medre 18781882 között széles, szigetekkel sűrűn szabdalt volt. A 2021. században a meder folyamatosan szűkült és egységesebbé vált. Egyre inkább egy keskeny (az 1870-es évek végén 1241 m, ezt követően 699 m, majd 666 m és végül 355 m), beágyazódott meder alakult ki. A szigetek partba- és egymásba olvadását, illetve a meder szűkülését nagy valószínűséggel a vízszint-csökkenés okozhatta, hiszen így a nagyméretű szigeteket határoló mellékágak feltöltődtek, illetve kiszáradtak, funkciójukat elveszítették. 1878-1882 1966-1 968 1977-1979 2006-2007 E t meder sziget 5 km 7. ábra. Az meder és a szigetek változásai a 19. egységben Lefelé haladva, a 15. egységben figyelhető még meg nagy kiterjedésű vízfelszín. Az 1966 és 2007 közötti időszakban itt volt a legnagyobb területű a meder, mely folyamatosan csökkent (566 ha-ról, 450 ha-ra, végül 400 ha-ra), de még így is kisebb volt a meder, mint az 1870-es évek végén (623 ha). Ennek oka egy kanyar-átvágás miatti létrejött mederszélesedésben keresendő. Az átvágással létrejött sziget az 1977-1979-es évekre már a partba olvadt, viszont a vízfelszín területe is folyamatosan csökkent a csökkenő vízszintek következtében. Az alsóbb egységek közül a vízfelszín területének és a meder szélességének csökkenése a 13.9. egységekben volt a legintenzívebb az elmúlt közel 130 év