Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai

51 Figure 2 Changes of cell number (Ind ml'1) on different artifical substrates (a); Changes of average cell number (Ind ml'1) in depth of 20 and 40 cms on different artifical substrates (b) 3. ábra Adott mintavételi időpontokban, adott mélységek­ben identifikált taxonok száma a kétféle (sima, durva) mesterséges aljzaton. Figure 3. Number of identified taxa at given sampling dates, in given depth on different artifical substartes. 4. ábra Az Achnanthales ill. egyéb kovaalga rendek mintánkénti százalékos eloszlása Figure 4. Percentage of Achnanthales and other diatom’s orders in the samples. 5. ábra. Az Achnanthales, valamint az Achnanthidium taxonok százalékos eloszlása Figure 5. Percentage of Achnanhtales order and Achnanthidium genera 6. ábra Az Ach. minutissimum, Ach. eutrophilum, Am. pe die ulus, C. placentula, Na. cryptotenella és NL Amphi­bia taxonok százalékos eloszlása. Figure 6. Percenatge of Ach. minutissimum, Ach. eutrophilum, Am. pediculus, C. placentula, Na. cryptotenella and NL amphibia taxa. Diszkusszió A szubmerz makrofita fajokon kialakuló perifiton réteg, elsődlegesen annak árnyékoló hatása, sok más abiotikus és biotikus tényezővel együttesen (Scheffer et al., 2001; leppesen et al., 2005; Scheffer és van Nes, 2007), fontos szerepet játszik abban, mennyi ideig tart az egyes vízterekben a tiszta vizű állapot (Roberts et al., 2003). A perifiton közösség összetétele többek között szoros összefüggésben van mind az expozíciós idővel (Ács et al., 2000; Roberts et al., 2003), mind pedig az aljzat minőségével (Danilov és Ekelund, 2001; Záray et al., 2005; Kröpfl et al., 2006). Munkánk során a vizsgálati ideje alatt egyértelmű kovaalga dominanciát mutattunk ki a Major-tó perifiton összetételében. Eredményeinket összevetve Ács és munkatársai (2000), valamint Záray és munkatársai (2005) vizsgálataival, elmondható, hogy az említett kutatócsoportok is Bacillariophyta dominanciát tapasztaltak mind a Velencei-, és Mogan-tóban (Záray et al., 2005), mind pedig a Dunában (Ács et al., 2000). Roberts és munkatársai (2003) eredményeivel ellentétben, aki HPLC- analízis segítségével 2000 és 2001 június végén, valamint július elején a Müggelsee perifitonjában zöldalga dominanciát írtak le, a Major-tóban egy minta kivételével (július 20., 60 cm-es mélység, durva felületű aljzat) minden esetben 50%-ot jelentősen meghaladta a kovaalgák aránya. Hasonlóan ahhoz, amit Havens és munkatársai (1999) az Okeechobee-tóban tapasztaltak, a Májor-tóban a kovaalga taxonokon kívül a cianobaktériumok egyedszáma volt viszonylag magas. Szemben más vízterekkel (Danilov és Ekelund, 2001; Krö­pfl et al., 2006) a Major-tó kovaalga közösségének összetételét nem elsősorban az alzat minősége, hanem a mintavétel idő­pontja befolyásolta. Míg a június végi július eleji mintákban az Achnanthales rendbe tartozó taxonok aránya átlagosan ~50 % (23-93 %) volt, addig a később vett mintákban nem érte el 30 %-ot. A rendbe tartozó Achnanthidium minutissimum az első kolonizáló taxonok közé tartozik (Brown és Austin, 1973; Sto- ckner és Shortreed, 1976; Körte és Blinn, 1983), mely jól tűri a zavarást (Peterson és Hoagland, 1998), magas növekedési rátá­val rendelkezik (McCormick, 1996), valamint kedvezően kolo­nizálja a mesterséges aljzatokat (Tippett, 1970; Siver, 1977; Shortreed et al., 1985; Lay és Ward, 1987; Eulin és LeCohu, 1998). Azonban meg kell jegyezni, hogy a szubmerz makrofita levelek felszíni egyenetlenségét jobban imitáló durva felszínű mesterséges aljzaton az esetek 73%-ban magasabb volt a ta- xonszám, mint a sima felületű aljzatokon. Köszönetnyilvánítás Ez úton szeretnénk köszönetét mondani Dr. Sabine Hiltnek az ötletekért és a durva felületű fóliáért. Továbbá köszönettel tartozunk dr. Ács Évának és dr. Grigorszky Istvánnak a határo­zásban nyújtott segítségért, és dr. Török Péternek a statisztikai elemzésekért. Irodalom Ács, É., K. T. Kiss, K. Szabó & J. Makk, 2000. Short-term colonization sequence of periphyton on glass slides in a large river (River Danube, near Budapest). Algological Studies 100: 135-156. Brown, S.-D. & A. P. Austin, 1973. Spatial and temporal variation in periphyton and physico-chemical conditions in the littoral of a lake. Archives of Hydrobiology 71: 183-232. Chambers, P. A. & J. Kalif, 1985a. The influence of sediment composition and irradiance on the growth and morphology of Myriophyllum spicatum. Aquatic Botany 22: 253-264. Chambers, P. A. & J. Kalff, 1985b. Depth distribution and biomass of submersed aquatic macrophyte communities in relation to Secchi depth. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic sciences 42: 701- 709. Danilov, R. A. & N. G. A. Ekelund, 2001. Comparison of usefulness of three types of artificial substrata (glass, wood and plastic) when

Next

/
Thumbnails
Contents