Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
49 Keresztessy K. (1993): Faunistical Research on Hungarian Protected Fish Species. - Landscape and Urban Planning, 27, 115-122. Keresztessy K. (1995): The Situation of Threatened Fishes in Hungary. - 7th European Ecological Congress, Budapest, Proceedings, 51. Keresztessy K. (1996): Threatened freshwater fish in Hungary. - Conservation of Endangered Freshwater Fish in Europe (ed. A. Kirch- hofer, D. Hefti) /Advances in Life Sciences/ Birkhauser. Basel-Bos- ton-Berlin p. 73-77. Keresztessy K. (1998a): Endangered Freshwater Fishes of Hungary. — XVIII. tlntemational Congress of Genetics, Beijing, China, Proceedings, 175. Keresztessy K. (1998b): A víztér-tipológia és a halfajok előfordulásának összefüggései. - Új kihívások a mezőgazdaság számára az EU- csatlakozás tükrében. XXVII. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, 1998. szeptember 29-30. Proceedings, I./89-94. Keresztessy K. (2000a): Veszélyeztetett hazai halfajok.— Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen, p. 130. Keresztessy K. (2000b): Halvédelem Magyarországon. — 105-142. p. In: Faragó S. (szerk.): Gerinces állatfajok védelme, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmémöki Kar, Sopron, 2000. p. 294. Lelek, A. (1987): Threatened Fishes of Europe. - (Vol 9, The Freshwater Fishes of Europe). Aula-Verlag Wiesbaden, p. 342. Lovassy S. (1927): Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. - Természettudományi Társulat, Budapest, p. 895. Mihályi F. (1954): Revision der Süsswasserfischevon Ungamunddera- ngrenzenden Gebieteninder Sammlungdes Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums.-Ann. Hist. Nat. Mus. Hung., 5, 433-454. Pintér K. (1989): Magyarország halai.-Akadémiai Kiadó, Bp., p. 202. SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft.: Répce, Rábca menti területek, vizes élőhelyek helyreállítása, vízellátása - ll/l. ütem (1 ütem: 21+375 - 38+952) Részletes megvalósíthatósági tanulmány SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft.: Répce, Rábca menti területek, vizes élőhelyek helyreállítása, vízellátása - /////. ütem (II ütem: 0+000 - 21+375) Részletes megvalósíthatósági tanulmány Unger E. (1919): Magyar édesvízi halhatározó. - Országos Halászati Egyesület, Budapest, p. 80. Vásárhelyi I. (1961): Magyarország halai írásban és képekben. — Borsodi Szemle Könyvtára, Miskolc, 135 p. Vutskits Gy. (1918): A Magyar Birodalom Állatvilága. Fauna Regni Hungáriáé. - Budapest, p. 42. Winemiller, K.O.-Rose, K.A. (1992): Patterns of life-history diversifi- cationin North American fishes :implicationsfor populationregulati- on - Can. J. Fish Aquat. Sei., 49. 2196-2218. Abstract: We have been carried out fishfaunistical research in Répce (under Hövej). Altogether 13 fish species were collected of which 4 are protected (Gobio gobio, Romanogobio akbipinnatus, Rhodeus sericeus and Cobitis elongatoides). Rutiluis rutilus, Rhodeus serice- us and Cobitis elongatoides were present in higher individual numbers. Compared to the previous period, the conservation values decreased in this period. Before the technical planning of the reconstruction a biological research was carried out and the final construction drawings are to be realized based on the results of the examinations and the biological recommendations. Restoring the natural hydrology state the reproduction, nutritional chance of the native fish species will improve. Keywords: restoration, fishfaunistical research, protected f Fitobenton közösségek összetételének változása a mesterséges aljzat minősége, az idő és a mélység függvényében Kókai Zsuzsanna1, Vári Ágnes2, Boros Gergely2,3, Tóth Viktor2, Tátrai István21, Görgényi Judit4, B-Béres Viktória5 'Debreceni Egyetem TEK-TTK Hidrobiológiái Tanszék, 4010. Debrecen, Pf. 57. 2MTA Ökológiai Kutatóközpont BLI, 8237. Tihany, Klebelsberg K. u. 3 'Department of Zoology, Miami University, Oxford, Ohio, U.S.A. 4MTA Ökológiai Kutatóközpont BLI, Tisza-kutató Osztály, 4026. Debrecen, Bem-tér 18/c 'iszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség, 4025. Debrecen, Hatvan u. 16. Kivonat: Munkánk során a Major-tó perifitonjának (teljes fitobentosz és kovaalga) időben, ill. vertikálisan bekövetkező változásait kísértük figyelemmel kétfajta mesterséges aljzaton. A mintavételi időtől és a mélységtől függetlenül minden esetben kovaalga-dominanciát tapasztaltunk. A teljes fitobentosz minőségi (taxonszám, relatív gyakoriság) vizsgálatainak eredményei alapján elsősorban az egyazon időben vett minták képeztek egységet; a mennyiségi (algaszám L'1) adatok értékelésénél azonban nem lehetett ilyen „egyszerű” tendenciát kimutatni: míg egyes esetekben a mintavétel ideje, addig máskor a mélység, ill. az aljzat minősége volt a meghatározó. A kovaalga vizsgálatok eredményei egyértelmű Achnanthidium minutissimum dominanciát mutattak. A kovaalga közösség összetétel elsősorban a mintavétel idejétől függött. A makrofita levelek egyenetlenségét jobban imitáló durva felületű aljzat taxonszáma az esetek több, mint 70%-ban magasabb volt, mint a sima felületű aljzaté. Kulcsszavak: perifiton, mélység-, idő-, aljazt függés, Major-tó. Bevezetés A sekély, kontinentális állóvizekben két stabil állapot váltja, válthatja egymást (Scheffer et al., 1993), melyek kialakulását, stabilitását számos abiotikus (Sand-Jensen és Sondergaard, 1981; Chambers és Kalff, 1985a,b; Twilley et al. 1985; Scheffer és van Nes,2007) és biotikus (Phillips et ah,1978; Jeppesen et ah,1991; Jeppensen et al.1997; Laurid- sen et ah,2003; Roberts et al.,2003) tényező befolyásolja. Szemben a zavaros vizű állapottal, melyet a fítoplankton fajok dominanciája jellemez, az ún. tiszta vizű állapot alatt a különböző hínárfajok borítása nő meg. A tiszta vizű állapot kialakulása, fluktuációja, tartóssága jelentősen befolyásolja a vízi ökoszisztéma összetételét, s nagyban hozzájárul a fítoplankton taxonok okozta vízvirágzások visszaszorulásához (Scheffer et ah, 1993). A szubmerz makrofita fajok kifejlődését, egyedszám-nö- vekedését, elsődlegesen árnyékoló hatása miatt, jelentős mértékben akadályozhatja a növényeken kialakuló perifiton bevonat (Sand-Jensen és Sondergaard, 1981; Roberts et ah, 2003). Az érett perifiton réteg kialakulásához min. 3-4 hétre van szükség (MSZ EN 13946: 2003), azonban már a két hetes bevonat, melynek folyóban végzett kolonizációs kísérletek alapján a fajgazdagsága, és a diverzitása ilyenkor az e- gyik legmagasabb (Ács et ah, 2000), is képes gátolni a makrofita fajok kolonizációját, az egyedek kifejlődését (Roberts et ah, 2003). Vizsgálatainkat a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerhez tartozó Major-tavon végeztük, ahol megfigyeléseink szerint rendszeresen előfordul a szubmerz makrofita közösség ösz- szeomlása, melyet fítoplankton dominancia követ (Tátrai et ah, 2009). Munkánk során elsődlegesen arra kerestük a választ, (i) milyen összetételű perifiton réteg alakulhat ki a tóban, és a bevonat mennyiségét és minőségét hogyan befolyásolja (ii) az idő; (iii) az aljzat minőség; (iv) továbbá a méység.
