Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ.. mái csurgalékvíz minták hasonlítottak egymásra, ugyanak- zett, és mind a csurgalékvíz-, mind a tározóvíz- és üledékkor a többi mintától ezek különböztek leginkább. A terme- mintáktól elkülönült, mely utóbbiak szintén külön csoportolőkútból származó vízminta egyedi sávmintázattal rendelke- kát képeztek. 1. táblázat A 2011. évi vízkémiai vizsgálatok eredményei (KV: termál kútvíz, CS: termál csurgalékvíz, V: tározóvíz, 0: csurgalékvíz befolyónál lévő mintavételi hely, 4: leeresztő műtárgy közelében lévő mintavételi hely) Paraméterek Mértékegység KV márc. CSŐ cső átlag szórás vo márc. VO ápr. VO máj. VO jón. O — > S* VO szept. V4 márc. V4 ápr. V4 máj. V4 jón. V4 jól. V4 szept. Vízhőmérséklet °C _ _ 27,2 _ 27,1 21,6 25,2 22,2 11,7 13,8 27,5 21,5 28,2 23,3 Oldott oxigén telítettség %15,8 15,0 11,5 44,4 14,8 16,1 11,1 19,6 14,5 23,0 12,1 10,0 0 Idott oxigén mg/11,35 1,45 0,89 3,83 1,16 1,37 1,19 1,98 1,17 2,01 0,92 0,87 pH (helyszíni)8,76 8,92 9,14 9,26 9,21 9,26 8,77 9,76 9,17 9,29 9,32 9,29 Redoxpotenciál mV48,1 108 47,0 83,7-240-6,3 69,5 113 130 83,7-39,0-17,7 KOI (összes) mg/1 1050 1080 ±42 802 447 465 458 553 717 621 442 485 466 560 689 KOI (oldott) mg/1 1050 1000 313 223 214 238 212 284 451 197 158 138 200 256 KOI (formált) mg/1 0 80 ±3 489 224 251 220 341 433 170 245 327 328 360 433 boi5 mg/1 808 794 ±40 512 252 199 153 128 255 357 216 164 131 128 199 Összes fenol mg/1 9,92 9,78 ±0,44 5,20 3,57 3,16 1,58 1,84 2,24 3,18 3,31 3,95 1,81 2,01 1,99 Ammonium-nitrogén mg/1 13,6 14,0 ±0,9 7,29 1,25 0,57 0,27 0,08 0,08 3,85 0,57 0,14 0,15 0,13 0,09 Nitrit-nitrogén mg/1 <0,02 <0,02 0,21 0,03 0,06 0,03 0,07 0,02 0,04 <0,02 0,11 0,09 0,04 0,03 Nitrát-nitrogén mg/1 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 0,32 0,21 <0,10 0,19 <0,10 <0,10 0,27 <0,10 <0,10 Összes szervetlen N mg/1 13,6 14,0 ±0,9 7,52 1,33 0,68 0,61 0,36 <0,2 4,07 0,59 0,26 0,51 0,20 <0,2 Összes szerves N mg/1 <1,0 <1,0 1,74 9,67 9,92 13,8 11,3 13,4 5,80 10,9 10,6 14,2 12,7 13,2 Összes nitrogén mg/1 12,9 13,1 ±1,0 9,26 11,0 10,6 14,4 11,7 13,5 9,87 11,5 10,9 14,7 12,9 13,3 Ortofoszfät-foszfor mg/1 0,06 0,11 ±0,03 0,14 0,07 0,07 <0,05 0,19 <0,05 0,33 <0,05 0,16 0,13 0,07 0,43 Összes foszfor mg/1 0,18 0,20 ±0,09 0,31 0,45 0,44 0,47 0,59 0,50 0,38 0,46 0,45 0,48 0,59 0,50 FajLvez.kép. (20 °C) pS/cm 4320 4296 ±21 4260 4700 4940 5400 5760 5740 4110 4720 4970 5380 5750 5800 Összes oldott anyag mg/1 3740 3708 ±84 3410 3870 4270 4210 4570 4540 3220 3780 4060 4460 4120 4530 Nátrium mg/1 1320 1242 ±104 1270 1440 1450 1640 1740 1360 1230 1460 1460 1710 1730 1340 Kálium mg/1 24,1 30,5 ±13,3 23,4 25,9 29,4 31,1 35,4 75,2 22,3 25,3 29,6 33,1 35,4 77,6 Kalcium mg/1 9,32 10,8 ±1,1 16,7 18,4 13,4 20,6 13,7 13,1 22,0 18,8 13,8 19,4 15,7 11,7 Magnézium mg/1 1,88 3,71 ±3,03 4,29 6,18 4,31 6,11 4,47 4,07 6,58 6,14 4,52 6,10 4,39 3,83 Na-egyenérték % 97,9 97,0 ±0,9 96,9 96,7 97,3 96,9 97,5 95,3 96,0 96,8 97,2 97,0 97,3 95,3 K lórid mg'!258 ±29 231 285 303 307 327 326 227 287 295 307 332 332 Szulíüt mg/164,1 ±26,2 88,3 101 122 177 190 278 127 135 133 176 245 220 Az üledékmintáktól eltérően a tározóvíz minták esetében a tavaszi (márciusi, áprilisi és májusi) és a nyári (júniusi, júliusi és szeptemberi) minták elváltak egymástól. Hasonló szezonális elkülönülést a 2010-es DGGE vizsgálat során is megfigyeltünk, ahol a kialakult mintázatok alapján különböztek egymástól a márciusi, illetve a júliusi és a szeptemberi tározóvíz minták baktériumközösségei. A tározótó eltérő mintavételi helyeiről gyűjtött vízminták baktériumközösségei - az előző évi eredményekhez hasonlóan - mindegyik mintavételi időpontban sokkal nagyobb hasonlóságot mutattak egymással, mint az üledékminták. Ennek alapján a plan- ktonikus mikroorganizmusoknak a tározóvízben való e- gyenletes eloszlására következtethetünk. A gélsávokból kivágott csíkok DNS-ének bázissorrend elemzése négy esetben vezetett értékelhető eredményhez (7. ábra). Az 1-es és 2-es jelzésű csík valamennyi üledékmintára jellemző gélsávban megfigyelhető volt. Bár az 1-es jelzésű csík mindössze 86,3%-os szekvencia hasonlóságot mutatott a Dehalogenimonas lykanthroporepellens fajjal (Moe és mtsai, 2009), ugyanakkor 99,8%-ban megegyezett az előző évben a tározótó üledékéből DGGE-vel kimutatott szekvenciával, ami ennek a szervezetnek a tavi üledékben való állandó jelentére utal. A 2-es jelzésű csík a Thiolam- provum pedioforme {Guyoneaud és mtsai, 1998) anoxikus fotoszintézist folytató bíbor kénbaktérium fajjal (Chromati- ales, Gammaproteobacteria) volt 94,2%-os hasonlósággal e- gyező szekvencia. A tározóvíz mintákra jellemző 3-as jelzésű csík DNS-ének bázissorrend elemzése 99,4%-os szekvencia egyezést eredményezett az Arthrospira indica {Ballot és mtsai, 2004) fajjal. A 4-es jelzésű csík, amelynek megfeleltethető csíkok mindegyik vízmintában az egyik legerősebben festődő csíkként jelentek meg, 94,4%-os szekvencia egyezést mutattak az aerob kemoorganotróf és fakultatív kemolitotróf anyagcserére is képes Hydrogenophaga taeniospiralis {Wen és mtsai, 1999) fajjal. Tenyésztésen alapuló vizsgálatunk és a molekuláris klónkönyvtárak elemzése során összesen 15 bakteriális filogenetikai törzs tagjait mutattuk ki a tározótóból és a tóba folyó termál csurgalékvízből {2. ábra). Mindhárom mintából, mindkét módszerrel csak a Firmi- cutes törzs, molekuláris klónozással pedig még a Bacteroi- detes törzs képviselőinek jelenlétét igazoltuk. Tenyésztéssel a tározóvízből a Firmicutes {Bacillus, Pla- nococcus, Sinobaca) és a Proteobacteria törzsek {Azospiril- lum, Azonexus, Catellibacterium, Hydrogenophaga, Ideon- ella, Labrenzia, Oceanibaculum, Rhodobacter, Thauera) összesen 12 nemzetségének, az üledékből az Actinobacteria {Kocuria), a Firmicutes {Bacillus, Jeotgalibacillus, Plano- microbium) és a Proteobacteria törzsek {Azospirillum, Me- sorhizobium, Novispirillum, Rhizobium, Rhodobacter, Rho- dovulum) összesen 16 nemzetségének különböző fajait mutattuk ki. A tározótóból izolált tenyészetek 51%-át a Thauera nemzetség T. mechernichensis {Schölten és mtsai, 1999) és T. phenylacetica {Mechichi és mtsai, 2002) fajaiként azonosítottuk. Ezek az aerob anyagcserét folytató és denitrifi- kációra is képes Gram-negatív baktériumok kis szénatom számú szerves savak mellett aromás vegyületeket is hasznosítanak, így részt vehetnek a tározótóban található fenol ve- gyületek lebontási folyamataiban.
