Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Bezdán Mária: A vízállások tartóssága a Tiszán Tiszafüred és Szeged között
67 BEZDÁ>H^^^ízállásolUartósság£urnszái^iszafíire(^:^2ege(Hcözöt^ názás pénzügyi okokból csak később indulhatott meg. Az első duzzasztómüvet elsősorban a Tiszántúl öntözésének, illetve a Körös-völgy vízpótlásának elősegítésére építették meg az ötvenes években. A Tisza magyarországi szakaszán az első jelentős műtárgy, a Tiszalöki duzzasztómű, amely 1959-ben kezdett el magasabb duzzasztási szintet előállítani. A Tiszalöki duzzasztómű üzembe-helyezését követően a műtárgy környezetében a talajvíz szintje 0,5-1,0 m-t emelkedett meg (Mosonyi et al. 2004). A vizsgált szakaszra nézve a Tiszalöki duzzasztóműnek az volt a nagy jelentősége, hogy a Keleti-főcsatornán keresztül a Körös-völgy vízutánpótlását megoldotta a kisvizes időszakokban, ezáltal pedig a Tisza Szolnok alatti szakaszának a kisvizei alakulásában is javulást hozott. Ez a kismértékű vízszint-emelkedés (15-20 cm) egyrészt a Hármas-Körös kisvízi vízhozamainak jelentős mértékű megnövelésének (28 m3/s), másrészt a talajvízszint magasabb szinten tartásának (a vízpótlás hatására) köszönhetően alakulhatott ki (Bezdán, 2011b). A negyedik intervallum kezdete a következő duzzasztómű üzembe helyezésének időpontjára tehető. A Kiskörei vízlépcső megépítésénél négy fő szempontot vettek figyelembe: megfelelő vízmennyiség létrehozása az öntözés biztosítására, a hajóút kialakítása a Tiszán, energiatermelés és az idegenforgalom, turizmus fejlesztése. A műtárgy a Tisza 404 fkm szelvényében - jobb parti átvágásában - épült. A vízlépcsőt 1967-ben kezdték el a hullámtérben épülő mű árvédelmét szolgáló körtöltés építésével. A Kiskörei duzzasztómű (1973) és a hozzá kapcsolódó Nagykunsági-főcsatorna (1978) üzemeltetésével a Körös völgyébe további 25+10 m3/s-ot juttat(hat)tak el a kisvizes időszakokban. Ennek a vízpótlásnak a következményeként a megváltozott vízállási viszonyok miatt a Hármas-Körös kisvízi tartóssága csökkent (Konecsny 2010), ami maga után vonta a magasabb vízállások megjelenését, és köze lehet az árhullámok tetőzési szintjeinek megnövelésében is. A Hármas-Körös vízhozama a vízpótlásokkal több, mint 50 m3/s- ra nőtt a kisvizes időszakban, míg a Tisza vízhozama Szolnoknál ~65 m3/s. Tehát a tiszai vízhozamok a hossz-szelvény mentén átrendeződtek. A Tisza kapcsolódó szakaszain ez a jelenség változásokat okozott a kis-, a közép- és a nagyvízi vízállásoknál is (Bezdán 2011b). A duzzasztómű üzeme általi nagymértékű vízvisszatartás kisvíz idején csak azért nem „látszik”, mert a duzzasztómű alatti közvetlen szakaszon a talajvíz, lejjebb pedig (Martfű alatt) az 1975-76 óta üzemelő Törökbecsi duzzasztómű duzzasztott vize van jelen. A Törökbecsei duzzasztómű a Tisza 63 fkm szelvényében épült meg, közvetlenül a Duna- Tisza-Duna főcsatorna becsatlakozó szelvénye alatt. A csatolt táblázatok főleg a kis- és középvízi vízállások megváltozásában mutatnak egyértelmű változást. A nagyvízi vízállások esetében az előfordulási gyakoriságuk miatt csak valószínűsíthető, hogy az itt bekövetkező változás egy kialakult állapot, és nem csak véletlen. 4. Végkövetkeztetés A Tisza vízállásainak alakulását, a vízjárást, a vizsgált szakaszon a duzzasztások szabályozzák, ezért a Tisza vízállásai a duzzasztóművek duzzasztási szintjeinek változtatásával korlátozásokkal befolyásolhatók. Irodalom Bezdán M. 1999: A Tisza bal parti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra. Hidrológiai Közlöny. 79 (2), pp. 89-99. Bezdán M. 2011a: A vízlépcsők hatása a Tisza vízjárására. Hidrológiai Közlöny. 91 (2), pp. 18-20. Bezdán M. 2011b: A szabályozott Tisza vízjárása tulajdonságai a Tiszafüred alatti folyószakaszokon. PhD értekezés — Földtudományok Doktori Iskola, SZTE TTIK. p. 120. Bezdán M. 2011c: A vízjárás változása a Tisza Dél-alföldi szakaszán. A Nagyalßld Alapítvány Kötetei c. kötetei 7. kötete: Környezeti változások és az Alföld, pp. 199-210. Bezdán M. 201 ld: A Tisza kisvizei és a talajvíz kapcsolata. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 98-102. Fiala K. - Kiss T. 2005: A középvízi meder változásai az 1890-es é- vektől az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny, 3. szám pp. 60-64. Fiala K. - Kiss T. 2006: A középvízi meder változásai az 1890-es é- vektől az Alsó-Tiszán II.. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 13-17. Fiala K. - Sipos Gy. - Kiss T. - Lázár M. 2007: Morfológiai változások és a vízvezető képesség a Tisza algyői és a Maros makói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 37—45. Iványi B. 1948: A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények, 2. számpp. 131-159., 3. számpp. 271-304. és4. számpp. 398^135. Kiss T. - Sipos Gy. - Fiala K. 2002: Recens üledékfelhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények, 3. füzet, pp. 456-472. Konecsny K. 2010: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Berettyó folyón. Hidrológiai Közlöny, 4. szám. pp. 31-40. Mosonyi E. - Pados I. - Ötvös P. 2004: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében. Kézirat ÉKÖVIZIG Sándor A. - Kiss T. 2006: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny, 2. szám pp. 58-62. Sándor A. - Kiss T. 2007: A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál. Hidrológiai Közlöny, 4. szám pp. 19—24. A kézirat beérkezett: 2013. augusztus 22. BEZDÁN MÁRIA PhD (2011), vízépítő mérnök (1995). Felsőfokú tanulmányait a PMMF-Vízgazdálkodási Intézetében Baján és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Öt évig a PMMF-VGI Vízgazdálkodási Tanszékén hidrológia, vízhasznosítás és vízgazdálkodás tárgykörben oktatott, és hidrometriai mérőgyakorlatokat vezetett Magyaregregyen. A dr. Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia tankönyvek szerkesztője. 1998 óta a VIZITERV Consult Kft. alkalmazza. Több árvízvédelmi célú tározó tervezője. 2011-ben szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudomány Egyetem Földtudományok Doktori Iskolájában. Kutatási területe a természetes és a mesterséges duzzasztások hatása a vízjárásra. Három gyermek édesanyja. Stage duration on the River Tisza between Tiszafüred and Szeged (Hungary) Bezdán, M.
