Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 4. szám - Alföldi László: Beszéljünk a Tiszáról

30

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 4. SZ.

tatta az árvízvédelmi rendszereink korszerűsítésének előzetes programtervezetét, melynek nyilvános vitája az MTA Hidrológiai Tudományos Bizottsága és a Vízgazdálkodás Tudományi Bizottság nyilvános ülésén, és a Magyar Hidrológiai Társaság 2001. november 14-én a VITUKI konferencia-termében lezajlott, rendezetlen körülmények során elkövetett hibák, hiányosságok évtizedről-évtizedre nem repará- lódtak, hanem sokkal inkább szaporodtak, halmozódtak, miközben az árvizek szintje egyre tovább emelkedett. Végül is az ezredforduló sorozat árvizeinek szintemelkedése által kialakult katasztrofális helyezet kikényszerítette a határozott központi beavatkozásokat.

A korábbi katasztrófa helyzetek kivédésére 2001 októberére a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkár-elhárítási Főosztályának szervezésében (Főosztályvezető dr. Vá- radi József), dr. Szlávik Lajos, dr. Kertai István, dr. Varga István témafelelős fogalmazásában, kivonatos ismertetés megjelöléssel, sokszorosított formában került nyilvánosságra a „Vásárhelyi terv továbbfejlesztése” című fejlesztési program koncepció-terve, melynek fő megállapításait érdemesnek és szükségesnek tartom felidézni: „A koncepció- tervet” tárgyalta, véleményezte és elfogadta dr. Váradi József főosztályvezető vezetése alatt működő 12 tagú szakmai bizottság.

„A koncepció-terv olyan fejlesztési irányt jelöl ki, melynek megvalósítása során ötvöződnek az árvizek levezetésének, illetve visszatartásának elvei, és a tározási lehetőségek hasznosításával érvényesülhetnek a racionális tájfejlesztési törekvések.”

„Figyelmet érdemel Széchenyi István megállapítása, a- mely szerint „a réginek az újjal arányos egybeházasitása gyakran a dolog bölcsészete”. A koncepcióterv ennek szellemében törekszik olyan új árvízvédelmi lehetőségekkel házasítani a Vásárhelyi nevét viselő művet, amelyek szerves egységet alkotnak a Tisza árvizeihez fűződő sokféle igény arányos differenciált kielégítésére.”

„A „bölcsnek” minősíthető egybeházasítás indokolja, hogy jelen koncepció-terv és a benne vázolt hosszú távú folyamat, és program a „Vásárhelyi terv továbbfejlesztése” nevet kapta” (a bevezetés záró mondatai).

A koncepcióterv új fejezetet nyitott különösen az árvíz- védelem területén. A kitűnő szerkesztésű szakmai igényességgel készített kiadvány a következő mondattal zárul: „ Az elkészült koncepcióterv a fejlesztési cél kidolgozását jelentette. Erre alapozva megindulhatna a program szakmai, politikai, társadalmi egyeztetése. A fejlesztési program részletes kibontását a tervezés minden további szakaszában kell elvégezni.

„Az alaphangot az 1984. évi keretterv adta meg azzal, hogy a veresmarti, ongai és az inérháti síkvidéki tározók lehetőségeit vizsgálták, és azokat kétségesnek Ítélték. Az öntözéses víztározás költséghatékonyságát a Tisza szélsőséges vízjárása miatt nem találták megoldhatónak, és a megfelelő üzemrend kialakítását sem.

Az új koncepcióterv a Keretterv (1984) egyértelműen hátrányos állásfoglalásait bölcsen elhallgatva az árvízvédelmi vésztározók építése mellett, a táj gazdálkodás víztározási igényét is támogatandónak ítélte, ami később fogalmazási nehézségeket okozott, mert nem lehetett olyan kétfunkciós síkvidéki tározókat tervezni, melyeken ésszerű és szakszerű ...ajánlható lett volna. Bizonyos mértékben ellentmondást rejt az a megfogalmazott ajánlat, hogy a vésztározók területének kisajátítását nem tartják indokoltnak. „ A tározó területén csak építési korlátozást indokolt elrendelni. Egy esetleges árvízi elöntést követően kártalanítást kellene nyújtani az érintetteknek” (14. oldal)

Ez az ajánlat kimondatlanul arra számít, hogy csak 30-40 évente egyszer várható csúcsvízszint fékezése a feladat és kategorikusan kizárja bármely tartós víztározás lehetőségét.

Szerintem a Koncepcióterv Vásárhelyi Pálról való elnevezése sem igazán sikeredett. Az eseménytörténet tárgyalásánál ..szép csendben leírják, hogy Vásárhelyi Pál a ... tervezetének a vitája közben szélütés következtében elhunyt. Ez azonban azt jelenti, hogy a Társulat választmánya a Vásárhelyi tervet már nem hagyhatta jóvá. Ezt az állítást valószínűsíti, megerősíti, hogy Vásárhelyi Pál halála után nem a Széchenyi-féle tervet, hanem egy Paleocapa-féle változatot nyújtott be, melyet a Kormányzóság el is fogadott. Az is i- gaz, hogy az elkövetkezendő zűrzavaros években inkább a Vásárhelyi féle szűkebb ártér elképzelése szerint haladtak. Lehet, hogy a vitatott végleges tervet mégiscsak Vásárhelyi Pál készítette. Sajnálatos módon azonban a Választmány jegyzőkönyve a Tisza folyó szabályozási tervének leírását nem tartalmazza. Szerencsére rendelkezésünkre áll a Deák A. A. által összeállított válogatott dokumentumokat és tanulmányokat tartalmazó összeállítás (Deák A.A. 1996) melyben a Tisza szabályozás koncepcióját elemezve úgy fogalmaz hogy „A típustervet” Vásárhelyi Pál készítette. 1845 -ben vázlatosan, majd 1846-ban részletesebben kidolgozva” a Tisza szabályozásának alapelvei megfogalmazására elsősorban a tiszai szervező útjára készülő Széchenyinek volt szüksége.

Akárhányszor tanulmányozzuk a forrásértékű kitűnő publikációkat, annyiszor több újabb és újabb megoldásra váró kérdéssel kerülünk szembe.

Sem a társadalom sem a szakma nem igényli és nem is szereti a bálványok döntögetésének még a kísérletét sem. Számomra is megdöbbentően hatott annak a felismerése, hogy a Tisza szabályozási tervezete a Helytartótanács utasítására a kormányhivatal egyik beosztottjának, Vásárhelyi Pál hajózási felügyelő összeállításában készült, még mielőtt a Tiszavölgyi Társulat megalakult volna. Nem kérdeztem meg a szerzőt, de gyanítom, hogy Deák A.A. nem véletlenül használta a „típusterv” kifejezést a Vásárhelyi által, aláírásával hitelesített Nagyméltóságú ....Helytartó Tanácsnak készítette a Tervet az előleges gondolat pedig a Fenséges Fő-Herceg Nádor...kegyelmes rendeletére...jelentésre hivatkozik. A terv mindkét változata a „Tisza szabályozása” címet viseli.

Valószínű nem véletlen, hogy a Társulat jegyzőkönyve nem használja a folyószabályozás kifejezést, csak a Tisza- völgy rendezését (esetenként az árvizek korlátozását), és szükségesnek tartotta a Tisza-völgy szabályozásának a fogalmi... definiálásánál nem a Tisza szabályozását hanem a Tisza völgy komplex vízgazdálkodási programját határozta meg.

A V.T.T. koncepció terv a megvalósítás iránytűjeként működött, határozott újszerű vízvédelmi beavatkozással és enyhe utalással a víztározás esetleges lehetőségére mind a mai napig követhető. Az árvizvédelmi vésztározók ügye ...már a keretterv készítése óta napirenden van (1982) de a megvalósítás ritmusa, rendezettsége, enyhén szólva határozatlanul döcögős és egyre bizonytalanabb , eddig 3 vízvédelmi csúcstározó megépítéséig jutott el. A rendeleteket sajnos már nem tudom, és nem akarom követni, nem is azért mert még vázlatos tárgyismerettel sem rendelkezem, mégis