Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 4. szám - Dobos Irma: Mélységi vizeink számbavételének kialakulása

19 ^OBOSU^Iél^ségij/izein^zá^ Surface water Utilization Number o! wells Pet. % Number ol producing Pet. % temperature (C) WS SPA AGR IND COMM MULT REINJ OBS CLOS EUM 30 - 39.99 221 8C 8f 31 2 I 12 6 52 tor 662 43.05 431 40.64 40-49,99 23 21 3 . 17 4 45 45 31 22.72 234 21,91 50 - 59,99 2« « 1S 11 2< 181 11,68 12S 12.17 00 - 69.99 21 « 2 , 3C te 151 9,97 112 70 - 79.99 2f 1 4 I 13 3 i I It : 4.92 ss 5.52 60 - 89 93 33 1 1 3 55 43 4.03 90 -99,99 ( 41 1 S 3 3 6C 3.79 4 96 »too 2 1 2 ! 0.38 0.28 251 36’ 267 7C 23 93 42 115 192 167 1582 100 1067 100 Percentage % 15.85 22.92 16.92 4.42 1,45 5,87 2.65 7.26 12.12 10.54 87.49 Producing weitst 23.5 33,99 25,09 6,55 2,15 8,7 67.49 1067 100 WS: water supply; SPA: thermal spas and hospitals; AGR: agricultural; IND: industrial: COMM: communal space floating; MULT: multiple-purpose; REINJ: reinjection wells; OBS: observation boreholes; CLOS: closed; ELIM eliminated 15. ábra. Hévízkút kataszteri adatlap (VI. kötet) A hévízkút-kataszterek első 3, nyomdai kiadású, A/4 for­mátumú kötetei egymás folytatásai voltak, tematikailag - kisebb eltérésekkel - azonos tartalommal. Az 1985 évi IV-ik kötetet 1987-ben adták ki, illetve a kiadás szintén A4 for­mátumú volt, de nem kinyomtatva, hanem a VITUKI házi sokszorosításával készült, és nemcsak az 1977-1984 között, hanem az összes addig létesített, 30 °C-nál magasabb kifo- lyóvíz-hőmérsékletű kút adatát is tartalmazta a korábbiak­hoz képest megváltozott tartalommal és formában (a lan­gyos, a CH-fűrások és a karotázs-szelvények nélkül). Elké­szítését az tette szükségessé, hogy éppen 1984-ben csökken­tették le 30 °C-ra a "Hévíz" hivatalos definícióját, s így hir­telen kb. 300-zal több hévízkút lett Magyarországon. Az 1980-as évek közepén az állami támogatás is megszűnt, a- mely az újabb hévízkutak számát is befolyásolta. Ezzel egy­idejűleg az Országos Mélyfúrási kútkataszter éves köteteit is a VITUKI kezdte kiadni A/3 formátumú sokszorosított számítógépes szerkesztésű kötetek formájában. A hévízkút- kataszter V. kiadása az 1989-ig létesített kutakat tartalmaz­ta, és kísérleti jelleggel ezt is A/3-as formátumban készíttet­te el Ferenc Bélával és Nagy Andrással Liebe Pál. A szá­mítógépes előállítás számos hibáját úgy lehetett kiküszöböl­ni, hogy a vízügyi igazgatóságok hidrogeológusaival hely­színi ellenőrző mérési adatokat lehetett szerezni. A VI. kiadást másfél éves terepi felülvizsgálatok alapján 1996-ban már a jelenleg is használatos, kétoldalas A4-es kút-adatlapokat és 1:200.000-es térképeket tartalmazó 3 kö­tetes formában készítette el Ferenc Béla (15. ábra), de ere­detileg még world perfect formátumban és igen sok hibával terhelve. Több intézmény még mindig csak ezzel a VI. kia­dással rendelkezik, amit 1997-2012 között Lorberer Árpád munkatársai segítségével megfelelő formában és tartalom­ban véglegesített. Erre 1999 után főként csak különféle te­rületi és országos hévizes kutatási témák keretében volt le­hetőség, mert a kataszter folyamatos fejlesztésére vonatko­zó korábbi alapkutatási témát a főhatóságok már megszün­tették. 1996-1998 között ugyan a KHVM, majd a KöViM megbízása alapján egy új országos felmérés kezdődött, de az 3 év után félbeszakadt, mert a vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek munkatársai 1997-től nem vállalták a felmérésben való részvételt a kezdődő víz­bázis-védelmi programok miatt. A 2004. évi VII. kiadás az akkori Gazdasági Minisztérium részére országos készlet-ér­tékeléshez készült, azóta ez az anyag egészül ki évente a mélyfúrású kataszter-kötetekkel összehangolva. A 2012. évi átszervezés miatt, mind a vízfeltáró fúrások anyagfeldolgo­zása, dokumentálása, mind az országos nyilvántartás tovább folytatása jelenleg még nem teljesen rendezett.. Források legújabb számbavétele Az ország forrásairól országos jellegű felmérés nem tör­tént a mélyfúrású kutak térhódítását követően, de egy-egy részterületről azért készült igen sok színvonalas összeállítás. Ilyen volt többek között Horusitzky Henrik budai (1939), csornai és kapuvári (1929), Papp Ferenc börzsönyi (1929), fővárosi (1942), Csallány Sándor 1955-ben az Országos Vízgazdálkodási Hivatalban Nagy-Budapest hideg vizű forrásairól, amit azután Kessler Hubert fejezett be (1959), és ezt Kaszap András börzsönyi munkája (1976) és még számos VITUKI részterületi feldolgozása követte. Önálló u- takon járt Obermayer András., aki 1996-ban a Pilis-Viseg­rádi -hegység forráskataszterét a Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület kiadásában jelentette meg. Az 1996. Lili. természetvédelemről szóló törvény előírta a források országos jegyzékének összeállítását és már ugya­nebben az évben el is készült az első kötet, majd 2002-ben zárta le a VITUKI a meglévő adatok újrafeldolgozását, a- mely 4200 forrást és térképet tartalmazó teljes anyag. Az I. kötet magyarázót, tárgymutatót, vízkémiai tábláza­tot, térképeket, a II. kötet vízhozamot, víz-hőmérsékleti a- datokat, koordinátákat tartalmaz. Szerepel a vízadó képződ­mények kora, és utalást találunk a források foglalására. Irodalom Bemáth J. 1878: A magyarországi ásványvizek lelőhelyei, Math, és Term. Tud. Közlemények 1877/8-ról, 15. 427-477. Bemáth J. 1879: Magyarhon ásványvizeiről és a „Lex eaux minérales de la Hongrie” című művecske. Földtani Közlöny, 9. 39-41. Bemáth J. 1879: Magyarhon ásványvízi térképe, Földtani Közlöny, 9. 399-411. Boleman I. 1896: Magyar fürdők és ásványos vizek az ezredéves orszá­gos kiállítás alkalmából. Magyar Balneológiái Egyesület, Bp. Böckh J. 1890: Zsigmondy Vilmos (1821-1888). Földtani Közlöny, 20/ 8-10. 257-380. ChyzerK. 1885: Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. Sátoralja­újhely, Chyzer K. 1886: Magyarország gyógyhelyei és ásványvizeinek térké­pe. Kellner és Mohrlüder, Bp. Crantz, H. J. 1777: Gesundbrunnen der Oesterreichischen Monarchie, Wien, Dobos I. 1979: Ásvány- és gyógyvizeink ivókúrás hasznosításáéin: Borszéki B. szerk.: Ásványvizek és gyógyvizek.) Mezögazd. Kia­dó, Bp. 62-117. Dobos I. 1981: Mélységi vizeink számbavételének kialakulása. (In: Úr- bancsek J. szerk.: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere) 10.97-122. Dobos I. 2004: A Kárpát-medence első ásványvíz térképe. - Deutsch Ferenc József munkássága. A Kárpát-medence ásványvizei. Tudo­mányos Konferencia. Csíkszereda. 81-85.

Next

/
Thumbnails
Contents