Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Rácz Tibor - Bana Zsolt - Székely Árpád - Szilágyi Mihály: A Duna budapesti legnagyobb vízállásainak burkológörbéje 2006-ban
RÁCZ T. - BANA ZS. - SZÉKELY Á. - SZILÁGYI M.: A Duna budapesti legnagyobb vízállásai ... 65 6. ábra: Számított óbudai vízállásokhoz tartozó vízszintek eltérése a Vigadó téri vízszinttó'l, a Vigadó téren mért vízállás függvényében (1962-66) 7. ábra. Óbudai vízmérce összetartozó mért és számított értékei közötti különbség a Vigadó téri vízállás szerint ábrázolva (1962-66) A jelen vizsgálat során, tekintettel arra, hogy csak napi egyszeri vízmérce leolvasás áll rendelkezésünkre, nem kísérleteztünk a nem-permanens állapot hatásainak kimutatásával, a vizsgálódásunkat a permanens fokozatosan változó vízmozgás során kialakuló vízszint eltérések vizsgálatára szorítottuk. Ahhoz, hogy ebben a vizsgálatban a korábbiakban már említett téves leolvasásokból, vagy egyéb ismeretlen körülményekből adódó hibákat kiszűrhessük, a tényleges óbudai vízállásokat a mércekapcsolati vonalakkal számított, helyettesítő vízállás értékekkel vettük figyelembe. Ezek tetőzési, völgyelési és stagnálási állapotban kialakult értékeit vizsgáltuk, hiszen az előbb említett nem permanens hatásokkal ezekben az esetekben nem kell számolni. Feltehető lehetett ebben az állapotban olyan összefüggés a Vigadó téri vízállás és a két vízmércénél kialakult vízfelszín különbségek között, amely nem lineáris. Ugyanakkor abból a körülményből, hogy az alkalmazott mércekapcsolati vonal lineáris összefüggés, a nem-linearitás vizsgálata nem volt lehetséges, legfeljebb kvalitatív, értelmezési szinten. Mielőtt erre az eredményre rátérnénk, ellenőrzésképpen megvizsgáltuk az óbudai eredeti és a mércekapcsolat alapján számított vízállások vízszint eltéréseit a vízállás függvényében. A- mennyiben ebben valamilyen trendet tapasztalnánk, az felhívná a figyelmet az előbb említett nemlinearitás kérdésére. Az 5., 6. és 7. ábrán bemutatjuk a mért és a számított adatokon alapuló vizsgálatunkat, valamint a két adatsor közötti eltéréseket bemutató grafikonunkat. A három görbéből látható egyrészt az, hogy a mért, meglehetősen heterogén, hibákkal terhelt adatsor lineáris trendje lényegében egyezik a számított adatokból levezetett lineáris trenddel. Mindazonáltal megfigyelhető az is, hogy a mért adatok között (5. ábra) mintha az alsóbb vízállás-tartományban inkább a trendvonal alatt, míg a magasabb vízállások esetében afelett helyezkednének el jelentősebb eltérést mutató pontok. A két adatsor megfelelő elemeinek különbsége is mutat bizonyos eltéréseket (7. ábra), 500 cm alatt inkább a pozitív tartományba, afelett inkább a negatív tartományba esnek a pontok. Az eltérés további vizsgálatára akkor nyílik majd lehetőség, ha az óbudai vízmérce pontosabb adatsora áll egyszer rendelkezésünkre. A szinkron vizsgálat célja ugyanakkor az volt, hogy az eltérések vízállástól való függésének változását kimutassuk az észlelési időszak bizonyos karakteres időszakai között. Az előbbiekben már bemutattuk az 1962-66 közötti évekre jellemző vízállás-vízszinteltérés grafikont. Most bemutatjuk a 2007-2010 időszak ugyanezen összefüggését. 8. ábra. Mért óbudai vízállásokhoz tartozó vízszintek eltérése a Vigadó téri vízszinttől, a Vigadó téren mért vízállás függvényében 2007-2010 A vízszintek eltérése az előbb leírtak miatt ebben az esetben is lineáris (ezen az adatsoron is elvégeztük a mércekapcsolati vonallal történő helyettesítést). Az eltérés trendje hasonló, a lineáris trend meredeksége az 1962-66-os időszakra jellemző a- datsorral megegyezik. A két adatsor y tengelymetszete 17 cm- rel eltér. Ez természetesen egyezik a mércekapcsolati vonalak közötti eltérés mértékével, valamint a vízszintek közötti eltérések ötvenéves időszakban kialakult mértékével. Összefoglalás A vizsgálat során a Duna budapesti szakaszának két vízmércéjén észlelt vízállásadatok összefüggéseit elemeztük. Az elemzés során megállapítható volt, hogy a folyó árvizei az 1962-ben telepített óbudai vízmércén a korábbiakban a jeges árvizek alapján felvett mértékadó árvízszintekhez nem illeszkedő, a vártnál magasabb szintekkel tetőztek. A vizsgálat során kiderült, hogy az eltelt ötven év alatt a tetőző vízállások a Duna észak-budapesti szakaszán a várthoz képest egyre magasabb szinteket értek el. A két vízmérce közötti vízszintkülönbség eltérése nem csak időben változik, hanem azonos időszak eltérő vízállásai esetében is különböző. Jellemzően a vízállás növekedésével a vízszint-különb- ség a két vízmérce között növekszik. A tapasztalatok megerősítik a 2006-os, jégmentes LNV-t adó árvíz idején tapasztalt vízfelszín helyes voltát, az akkori mérésekben a mostoha viszonyok ellenére sem volt hiba. A tapasztalatokat célszerű figyelembe venni a védművek védképessége meghatározása során, mivel azokat a jeges árvizekre határozták meg elődeink. Ezek különösen fontosak amiatt, hogy 2010 során a mértékadó árvízszint új meghatározása során mindez nem lett figyelembe véve. A 2013. évi új LNV-t eredményező árhullám a korábbi vizsgálatok e- redményét igazolta, és további elemzésekre ad lehetőséget. RACZ TIBOR BANA ZSOLT SZÉKELY ÁRPÁD SZILÁGYI MIHÁLY oki. vízépítő mérnök (1991), tervező, majd 2005-től a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt Ár- és Belvízvédelmi Osztályának munkatársa, 2008-tól az osztály vezetője oki. térképész, 2010-ben szerzett diplomát az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén, 2009 óta a Fővárosi Csatornázási Művek Ár- és Belvízvédelmi Osztályának munkatársa. oki. geográfus, 2010-ben az ELTE Természetfoldrajz Tanszéken szerzett diplomát. 2011-től térinformatikusként a Fővárosi Csatornázási Művek Ár- és Belvízvédelmi Osztályának munkatársa. dr., oki. vízépítő mérnök, műszaki doktor, a Fővárosi Csatornázási Művek Környezetgazdálkodási Igazgatója, a részvénytársaság árvízvédelmi szervezetésnek helyettes vezetője
