Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Rácz Tibor - Bana Zsolt - Székely Árpád - Szilágyi Mihály: A Duna budapesti legnagyobb vízállásainak burkológörbéje 2006-ban
61 A Duna budapesti legnagyobb vízállásainak burkológörbéje 2006-ban. Vizsgálat a Vigadó téri és az Óbudai vízmérce adatai alapján Rácz Tibor, Bana Zsolt, Székely Árpád, Szilágyi Mihály Budapest, Fővárosi Csatornázási Művek Kivonat: Az elemzés során megállapítható volt, hogy a folyó árvizei az 1962-ben telepített óbudai vízmércén a korábbiakban a jeges árvizek alapján felvett mértékadó árvízszintekhez nem illeszkedő, a vártnál magasabb szintekkel tetőztek. A vizsgálat során kiderült, hogy az eltelt ötven év alatt a tetőző vízállások a Duna észak-budapesti szakaszán a várthoz képest egyre magasabb szinteket értek el. A két vízmérce közötti vízszintkülönbség eltérése nem csak időben változik, hanem azonos időszak eltérő vízállásai esetében is különböző. Jellemzően a vízállás növekedésével a vízszintkülönbség a két vízmérce között növekszik. Kulcsszavak: folyami hidrológia, árvízszint. Bevezető A főváros legrégebben üzemelő dunai vízmércéje a Vigadó téren található, amelynek adatai alapján rendelik el Budapest és környezete árvízvédelmi fokozatait a folyó áradása esetén. A Duna mértékadó árvízszintjeinek meghatározása során Budapest környezetében az előbbiek alapján a Vigadó téri vízmérce egyes vízállás értékéhez rendelt vonal (egyenes vagy görbe) határozhatja meg a mértékadó nagyvízi vízszinteket. Alaptételként él az, hogy a budapesti véd- művek kiépítési szintjét a város területén a Vigadó téri 870 cm-hez tartozó vízállás 1,3 m-rel növelt értékével, 1000 cinben határozták meg. Ez alapján építették ki a város védvonal-rendszerének számottevő részét. A mértékadó árvízszintet a Duna jeges árvizei alapján a 10815/1978. (V.É.6.) számú OVH elnökhelyettesi rendeletben kötelezővé tett 1976. március 17-én az OVH elnöki értekezletén elfogadott vízszintekben határozták meg. Ez az Esztergomtól a déli országhatárig a legnagyobb jeges árvízi vízállások burkológörbéjét jelölte meg, mint mértékadó árvízszintet, amely lényegében az 1956-os jeges árvíz tényleges tetőző vízállásait jelenti, amely az érintett szakaszon az 1 %-os valószínűségűnek tartott jégmentes LNV-t meghaladta.1 A 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről lényegében átvette a korábban meghatározott budapesti mértékadó árvízszinteket. A 11/2010 (IV.28) KvVM rendelet a Dunán a mértékadó vízállások tekintetében jellemzően csökkentette a korábban érvényben lévő szinteket. Budapest térségét is érintette ez, mivel a korábban mértékadónak tekintett jeges árvizek mára elmaradtak, így azok helyett a legnagyobb vízállásokat okozó jégmentes árvizek statisztikai vizsgálata alapján kell a mértékadó szinteket meghatározni. A korábbi mértékadó árvízszint meghatározása során tehát a Duna Esztergomtól a déli országhatárig terjedő szakaszán a legnagyobb jeges vízállások burkológörbéjét vették alapul. Az utóbbi években a jeges árvizek elmaradtak, 1956 februárját követően csak 1985-ben alakult ki jégtorlasz Budafok térségében, majd 2012 februárjában volt jelentősebb jéglevonulás a folyón. Az 1956-os árvizet megelőző időszakban a 800 cm-t meghaladó vízállással jellemzően jeges árvizek vonultak le, jégmentes árvizek legfeljebb egy-egy tavaszi jeges hullámra ráfutva eredményeztek ilyen magas vízállást (1876. március, 827 cm). Az 1965-ös, 2002-es, 2006-os és végül a 2010-es jégmentes árvizek ugyanakkor jelentős mértékben meghaladták a 800 cm-es Vigadó téri vízállást, így jelenleg úgy tűnik, a megritkult jeges árvizek helyét elfoglalták a jégmentes árvizek, tehát Budapest és környéke nem került könnyebb helyzetbe a korábbi időszakhoz képest. A jégmentes árvizek sajátossága az, hogy nem duzzasztott jellegűek, így csak a meder vízlevezető képessége hatá1 OVH: Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása. Budapest 1987. rozza meg a vízfelszín kialakulását, a kialakuló vízfelszín a jeges árvíz vízfelszínétől, de a jeges árvizek tetőzéseinek burkológörbéjétől is lényegesen eltérhet. A jelen írásban közölt vizsgálatok és eredmények közvetlenül a 2013. júniusi árvíz előtt készültek, így annak adatait még nem vehették figyelembe. E cikk folytatásaként az új, 891 cm-es LNV-t beállító árvíz részletesebb adatai alapján további vizsgálatok lefolytatását tervezzük, amelyet külön cikkben foglalunk majd össze. A 2006. évi tavaszi LNV vízfelszín rögzítés igazolása az óbudai vízmérce alapján A Fővárosi Csatornázási Müvek Zrt., mint a Főváros ár- vízvédelmének operatív szervezete az elmúlt évtizedekben végzi a városi védelmi tevékenységeket. Ennek során a védelemben részt vett védelemvezetőknek feltűnt, hogy egyes létesítmények korábban a mértékadó árvízszinthez felvett a- datai az utóbbi évek jelentős tetőzéssel levonuló árvizei idején mintha tendenciaszerűen eltérnének az adott helyen a valóságban kialakuló vízszintektől. Ennek tisztázására 2006 -ban a részvénytársaság nagyvízi vízfelszín rögzítést végzett, amely eredménye igazolta a vélelmezett jelenséget. A rögzített vízfelszín szerint a Vigadó tértől folyással szemben a vízfelszín a Mértékadó Árvízszint (MASZ) szintjét 30-40 cm-rel meghaladta, míg délen 60-80 cm-rel elmaradt attól. A vízfelszín alakulásának előbb leírt trendjét illetően kevés visszaigazolás állt rendelkezésünkre, mindenesetre a védelmi munkákat követően jeleztük mind a Fővárosnak, mind a védelemért felelős szervezetnek, mind pedig az országos árvízvédelmi szervezetnek. Bizonyos fenntartásaink maradtak az eredményeket illetően, mivel a mérések pontosságát a kiindulási magasságok bizonytalansága sok esetben kétségessé tette. A jelen írásban a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság óbudai vízmércéjének adatai alapján a korábbi méréseink igazolását végezzük el. Az óbudai vízmérce az Északi összekötő vasúti híd szelvényében található. A méréseket 1962. január 01-én kezdték meg, majd 1998-tól 2007-ig nagyobb, majd egy-egy kisebb szünettel folyamatosan végezték. A mérési időszakba esik az 1965-ös és a 2010-es nyári árvíz, mindkettő 800 cm- t meghaladó Vigadó téri vízállással vonult le. A vízszintek ellenőrzése során első közelítésben azt vizsgáltuk meg, hogy a vízmérce adatok alapján milyen abszolút magasságú vízfelszínek alakultak ki az óbudai vízmérce környezetében. Az óbudai vízmérce nulla pontjának tengerszint feletti magassága a www.vizugy.hu oldal adatai szerint 95,35 mBf, a mért legnagyobb vízállás 880 cm, amely 1965-ben alakult ki a mércén. A mértékadó árvízszintet a 11/2010 KvVM rendelet előtti időben legutóbb a 15/1997 (IX. 19.) KHVM rendelet szabályozta, értéke 104,17 mBf magasság.. Az 1965-ben mért 880 cm-es vízállás ezen a vízmércén 104,15 mBf szintnek felel meg. Összehasonlítva a két érté-
