Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Nagy István: Javaslatok a magyar árvízvédelem megújításához

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. ráfordítás mellett tartható fenn, a jelenlegi rendkívül a­lacsony biztonsági színvonal emelése további erőfeszíté­seket igényel. Tudomásul kell venni, hogy vissza kell ad­ni a Tiszának és mellékfolyóinak nagyvízi medrüket és további területeket. Tisza-völgy hazai területeinek alap árvízvédelmi bizton­ságát határainkon belül kell megteremteni. Céltudatos nem­zetközi együttműködéssel ezt lényegesen lehet, sőt kell javí­tani. Jelenleg a Tisza-vízgyűjtőjén kialakult helyzet érté­kelésével, a változások, a tervezett intézkedések és léte­sítmények várható hatásaival, állami alkalmazásban lé­vő személy évek óta nem foglalkozik. Nincs hosszú távú tervezés. Előbbieknek hazánkra nézve rendkívül súlyos következményei vannak már most is, remélem, hogy a jövőben ez a helyzet, kedvezően fog megváltozni. Mozgásterünk kialakításúnál a következők figyelembe vételét javaslom: Második Tisza meder kialakítása, Tiszaújlaktól a Dunáig elvileg lehetséges, megvalósítása sok éves előkészítést, nemzetközi megállapodások sorozatát, évtizedes megvalósí­tási időt és több milliárd EURO befektetést igényel. Ebből következik, hogy csak a hosszú távú terveink kialakításánál lehet vele számolni, mint egy alternatívával. Árvízi bizton­sági helyzetünk javítására, a romlásának csökkentésére a leggyorsabb, leghatékonyabb, és a folyók menti lakosság számára a legkedvezőbb a nagyvízi medrek lefolyási viszo­nyainak javítása. Az árvízvédelmi töltések emelése 8-10 m magasságig, mint lehetőség fennáll. A töltés emelésének műszaki-gazdasági feltételei folyónként és szakaszonként más és más, egyes szakaszokon még mindig kedvező meg­oldás, míg máshol jelentősek a korlátok. (Pl: ha a szolnoki vasúti hidat a Zagyván az eddigi legnagyobb vízszint fölé egy méterrel meg akarnánk emelni, az a szolnoki pályaud­var teljes átépítését követelné meg). Gyors és kedvező ered­ményt érhetünk el a külföldi vízgyűjtőn megépült tározók számunkra kedvező üzemeltetése esetén is. Ennek érdeké­ben meg kell ismernünk a tározók üzemeltetési lehetőségeit, korlátait, ezek figyelembe vételével kell meghatározni a magyar igényeket és azokat egyeztetni az érintett országgal A szolnoki vasúti híd a Zagyván a 2000. évi árvízkor. (A tehervagonok a híd leterhelése érdekében vannak a hídon) Tájékoztatásról; Az árvízvédelmi munkák végzéséhez, az árvízvédeke­zéshez csak akkor számíthatunk az érdekeltek, a társadalom támogatására, ha meggyőződtek arról, hogy korrekt tájékoz­tatást kapnak a tényleges és a várható helyzetről. (A hiteles tájékoztatás hasznát az ezredforduló nagy árvízvédekezései során volt alkalmunk megtapasztalni.) Korrekt tájékoztatást viszont csak a szakmai követelményeknek megfelelő hely­zetértékelés alapján lehet tenni. Sajnos 1976 után a mérték­adó árvízszintet rendszerint úgy jellemezték, hogy az a 100 évenként előforduló jégmentes árvízszint. Ez a fogalmazás akkor sem felelt meg a valóságnak, s az árvízi mederben az óta bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt a Tisza és mellékfolyói esetében ma már nevetségesen hangzik. Az u­tóbbi évtizedben gyakran találkoztunk az árvízi helyzetünk­ről a valóságnak nem megfelelő tájékoztatással (pl. „a mo­sogató tálas" reklám, „lesz hová kivezetni a vizet", százé­venként egyszer előforduló árvizek kivédésére alkalmasak az elmúlt években fejlesztett töltések, stb.), amelyek kedve­zőtlen hatásait hosszú ideig fogjuk érezni. Rendkívüli árvízi helyzetekben (pl. kitelepítés) a lakosság támogató közremű­ködésére csak akkor számíthatunk, ha előtte felkészítettük, és ha biztosak abban, hogy az elrendelt intézkedés indokolt. A jelenlegi és a következő években várható árvízvé­delmi helyzetben a legfontosabb feladat az érdekeltek és az ország lakosságának reális tájékoztatása, felkészítése a várható eseményekre, ez nem pénz kérdése. Elérni kívánt árvízvédelmi biztonsági és kockázatkeze­lési célok meghatúrozúsa: A helyzetértékelés ismeretében a döntésre jogosultak fel­adata, hogy a szükséges egyeztetések után különböző időtá­vokra meghatározzák, az elérendő árvízvédelmi biztonsági és kockázatkezelési célokat, feltételeket, a teherviselés módját, stb.. A hazai árvízvédelem megújításának előfelté­tele, hogy jogszabályban meghatározásra kerüljön az egyes öblözetek esetében elérendő biztonság, a biztonság számítá­sának és értékelésének módja, valamint az előírások és módszerek felülvizsgálatának rendje. (Hollandiában hosz­szas egyeztetés és társadalmi vita után, valamennyi párt, közigazgatási egység, árvízvédelemmel foglalkozó szakmai és társadalmi szervezet elfogadta az árvízvédelmi előíráso­kat, az árvízvédelemmel kapcsolatos politikát, és annak fe­lülvizsgálati rendjét.) Valamennyi határt metsző folyónk e­setében, az előzőeken túl, javaslom követelményként tá­masztani, hogy a határszelvényben belépő és a határ túlol­dalán meglévő töltések koronájával szinelő árhullámokat hazai területen töltéskorona alatt tovább tudjuk vezetni.

Next

/
Thumbnails
Contents