Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
46 vizsgálati eredmények alapján az alábbi osztályokba sorolhatók a nyomelemek: 1000 pg/1 feletti a bőr (2698 pg/l) és a fluor (1700 fig/l), 101-1000 fig/l között helyezkedik el a jód (182 pg/l) és a bróm (304 mg/1), 11-100 jug/I közé esik a lítium (17,1 pg/1), a stroncium (80,3 pg/1), a cink (11,3 pg/1), a bárium (72,2 pg/l) és az arzén (13,7 pg/1), I- 10 pg/1 között van az alumínium, a króm, a mangán, a nikkel és a réz. A vizsgálati adatok szerint a mórahalmi hévízben a bór fordul elő legnagyobb mennyiségben. A kimutatott bór érték jelentősnek tekinthető, mert például a budapesti hévizekben a legmagasabb érték (1.359 pg/1) megközelítően a fele a Mórahalminak. Ebből megállapítható, hogy a mórahalmi hévíz a boros vizek nyomelem tartományába sorolható jelentős fluor tartalommal. Kisebb mértékű feldú- sulása tapasztalható még a fluor mellett az egyéb halogéneknek. így a brómnak és a jódnak. A stronciumot viszont kisebb értékben mutatták ki, mert nem érte el még a 100 pg/1 mennyiséget sem. Ez összefüggésbe hozható a makroelemek közül a földfémeknek is szokatlanul kicsi fel- dúsulásával. A vízben a bárium értéke már megközelíti a stronciumét. Megfigyelhető egyes fémek relatív gazdagsá- ga is. Összefoglalva megállapítható, hogy a mórahalmi hévíz makro összetevői és a nyomelemek között határozott eltérés tapasztalható, mert a makroelemek alapján tisztán az egyszerű nátrium-hidrogén-karbonátos vizek típusába sorolható, amely a makró elemekben és összetevőkben igen szegényes, viszont nyomelemekben relatíve gazdagnak ítélhető. A nyomelemek mennyiségében és eloszlásában domináns a bór (2.698 pg/1) és a fluor (1700 pg/1. Típusjellemző még az alacsony stroncium tartalom is. b.) A szegedi Anna-kút (8. sz. minta) melletti Táncoslány szoborral díszített közkifolyóból vettük a hévíz-mintát s az alábbi makro- és mikroelemek jellemzik az összetételt. A kationok közül a nátriumot mutatták ki legnagyobb mennyiségben 320 mg/l-rel és (96,4 eé.%-kal). A kalcium és a magnézium csak alárendelt szerepet játszik a víz minőségének alakulásában. Az anionok közül a HCOj a fő összetevő 842 mg/l-rel 94,1 eé.%-ot) képviselve. A kimutatott klorid kis mennyiségével csak színesíti az egyhangú vízösszetételt. A szulfát mennyisége igen csekély (0,6 mg/l). A makroelemek alapján az ivókút vize az egyszerű tisztán nátrium-hidrogén-karbonátos vizek csoportjába sorolható. Ezen belül típusjellemző az alacsony kalcium, magnézium tartalom, továbbá a szulfát igen szerény értéke. Egyedüli színesítő elem az összetételben a klorid. Az ivókút nyomelem adottságait vizsgálva tapasztalható, hogy az előzőekben tárgyaltak közül a legkisebb mennyiségi adottságokat mutatja, mivel a 20 elem összes meny- nyisége csak 2116 pg/1. A nyomelemek az alábbi értékhatárok közöttiek: 1000-1500 pg/1 között van a bór (1.250 pg/1) és fluor (1000 pg/1), 100-200 pg/1 közötti a bróm (168 pg/1), II- 99 pg/1 közé esik a lítium, az alumínium, a stroncium, a bárium és a jód, 1-10 pg/1 ide tartozik a króm, a mangán, a cink, a rubidium és az arzén. A fenti értékhatárok is jelzik, hogy ebben a hévízben a domináns nyomelemek igen csökkent értékben dúsultak fel. Ilyen a bróm és a jód, de idesorolható még a bór, mert mennyiségük lényegesen kisebb, mint a Mórahalomnál kimutatott értékek. E hévíz is a csökkent bór mennyiség ellenére a boros vizek nyomelem tartományába sorolható, mert az 1250 pg/1 kimutatott értékkel is domináns nyomelem és ehhez járul még az ezt megközelítő fluor tartalom is. Nyomelemek vonatkozásában típus jellemző még a kis stroncium tartalom (61,0 (ig/1), a bróm és a jód csökkent mennyisége a többi vizsgált vízhez viszonyítva. Összefoglalva megállapítható, hogy az ivókút egyszerű nátrium-hidrogén-karbonátos hévíz kisebb nyomelem tartalommal. Miután a vízben a bór és fluor a domináns a bóros-fluoros nyomelem tartományba sorolható. 5. A hévizek vízkémiai összehasonlító vizsgálata Ebben a fejezetben a megvizsgált hévizek és a tengervíz makro- és mikro elemeit hasonlítjuk össze. Először a Rába- völgyében fürt hévíz-kutakat hasonlítjuk össze egymással majd az észak-bácskaiakkal végeztük el az összevetést. Ezt követően kíséreljük meg a két egymástól jelentős távolságra fekvő terület közötti makro- és mikro elemekben megmutatkozó egyezéseket és különbségeket kimutatni és értékelni vízföldtani szempontból. 5.1. A Rába-völgy -Rábasömjén-i hévíz vízkémiai összehasonlító vizsgálata a tengervízzel 5.1.1. Ez a terület lemeztektonikailag a Rábaárokhoz kapcsolódik, és itt tárták fel Rábasömjénnél, azt a nagy oldott sótartalmú hévizet, amely az ország egyik kiemelkedő jelentőségű hévizei közé tartozik. A korábbi vizsgálatok így Erdélyi M.-Rónai A.-Somogyi S. fosszilis tengervízként írták le. (1975) Ennek a hévíznek már előzetesen ismeretes volt nagy nátrium-klorid tartalma, és egyes nyomelemek jelentős feldúsulása (bór, bróm, jód) is. A tengervízzel még nem történt összehasonlító vizsgálat, amely megerősítette és bizonyította volna, hogy a víz valóban fosszilis tengervíz főleg nyomelem összetétel szempontjából. a.) A tengervíz és a rábasömjéni makro összetevőinek összehasonlító vizsgálata 5. táblázat. Összehasonlító táblázat a tengervíz és a hévíz HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. makró összetétele között Atlanti-óceán Izland mg/1 Rábasömjéni víz Rás-2 kút, mg/I Összehasonlítás Tengervíz Rás-2. többlet, mg/1______ Na 11600,00 15000,0 3400,0 K 403,00 705,0 302,0 Ca 345,00 395,0 50,0 Mg 1370,00 49,5 1320Cl 2iooo,od 23300,0 2300,0 S04 2570,00 1160,0 1410 HCOj 133,00 4150,0 017,0 NH4 0,10 34,7 34,6 H2Si03 0,41 58,6 58,2 Ossz. só 37400,00 43900,0 6500,0 A fenti táblázat szerint a rábasömjéni víz 6500 mg/1 ösz- szes oldott sótartalommal töményebb, mint a vizsgált izlandi tengervíz. Több a nátrium 3400 mg/l-rel, a kálium 302 mg/l-rel, a kalciumban nincs lényegi eltérés de a tengervíz lényegesen nagyobb magnéziumot tartalmaz, mint a hévizes kút vize. Az anionok közül a kút vizében 2300 mg/l-rel több a klorid és alapvetően több a hidrogén-karbonát alkotó, viszont kisebb a szulfát 1410 mg/l-rel. A tengervízben nincs
