Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. 1001 pg/1 felett van jelen a vízben a bőr (1440 fxg/1), a stroncium (1066 ^.g/1 és a bróm (1150 pg/1). 101-1000 pg/1 közötti a bárium (318 jxg/1) a fluor (800 Hg/1) és a jód (295 pg/1), 11-100 pg/I közé esik a lítium (83,1 pg/1), az alumínium (13,2 pg/1), I- 10 mg/1 ebben a tartományban van: a króm (5,48 pg/ 1), a mangán (2,17 pg/I), a nikkel (1,78 pg/I), a réz (1,55 pg/1), a cink (2,82 pg/1), a rubidium (4,18 jLig/1), az ólom (1,15 pg/1, az arzén (1,39 pg/1). A hévízben kimutatott nyomelemek közül tehát jelentős 1000 fig/l feletti feldúsulást tapasztaltak a bornál, a stronciumnál, a brómnál és ezt az értéket megközelítette még a fluor is. Ezek mellett jelentős még a lítium, bárium, és jód mennyisége is. A megvizsgált fémek jelentős része a fenti kategorizálás alapján az 1-10 pg/1 értékhatárok közé e- sik. A kút vizében feldúsult nyomelemek közül a bőrt mutatták ki legnagyobb mennyiségben. Ebből eredően a 2 kút vize a boros vizek nyomelem tartományába sorolható, amely mellett jelentős még a stroncium, a bróm és a fluor mennyisége is. A 3. táblázatban közölt 20 nyomelem összege 5.185 pg/I. b.) 3. sz. kút (térképi szám: 3) A hévíz mintavételkor közlés szerint 44 °C, lúgos kémhatású (pH=7,73) és az összes oldott sótartalma 3120 A kationok közül e kút vizében is kiugróan nagy a nátrium mennyisége, 813 mg/l-rel emellett a kálium szinte jelentéktelen (5,37 jj.g/1). Hasonló a helyzet a kalciummal és a magnéziummal is, mert ezek az elemek is csak 10,912,4 pg/l-rel alárendelt szerepet játszanak a víz minőségében. így rögzíthető, hogy a nátrium oly domináns feldúsulást mutat, amely így egyedi típus meghatározó. Az anionok közül hasonlóan a nátriumhoz önálló típus meghatározó a hidrogén-karbonát 2140 pg/1 meny- nyiségével. Mivel a klorid csak 8,65 egyenérték százalékot képvisel a vizekben, ezért csak színezi a víz összetételét, és szulfátot is csak igen csekély mennyiségben lehetett kimutatni. A 3. sz. kút vize hasonlóan a 2. kútéhoz tisztán nátri- um-hidrogén-karbonátos vizek sorába tartozik, amelyre típusjellemző még a kálium, kalcium, magnézium, szulfát kis mennyiségi értékei. így ezek csak színesítik a rétegvíz összetételét. E kút vizében kimutatott nyomelemek mennyisége kisebb, mint a 2. sz. kút vizében, de eloszlásuk kisebb értékkel megegyezik. Ennek megfelelően egyetlen nyomelem sem haladja meg az 1000 pg/1 értéket, és ezért a 2. sz. kút- nál alkalmazott felállított kategóriahatárokat, módosítani kellett. 401-1000 pg/1 közötti értékhatárok közé esik a bór (911 pg/1), a stroncium (859 pg/1), a fluor (500 pg/1) és a bróm (469 pg/1). 101-400 pg/I között fordul elő a bárium. II- 100 pg/1 tartományba tartozik a lítium (45,2 pg/1), a cink (41,2 pg/1) és a jód (91,6 pg/1). 1-10 pg/1 közötti az alumínium, a bróm, a mangán, a nikkel, a réz, a rubidium és az arzén. A többi elem 1 pg/1- nél kisebb mennyiségben fordul elő. A vizsgált 20 nyomelem összes mennyisége 3639 pg/1. A domináns nyomelemek alapján a kút vize a bóros- stronciumos nyomelem tartományba sorolható, mivel a stroncium mennyisége megközelíti a bőrét. így a nyomelem adottságok alapján megállapítható, hogy a 3. sz. kút vize a 2. sz. kúthoz viszonyítva olyan jellemzővel rendelkezik, a- melyeket a másiknál nem tapasztaltunk. Ezek közé tartozik a nyomelemek kisebb mennyisége, a domináns nyomelemek csökkenő értékeivel főleg a bór, mert jelentősebben csökkent, mint a stroncium. Ez okozza, hogy a 2. sz. kút- nál csak boros, a 3. sz. kútnál már bóros-stronciumos típus alakult ki. Ennél a víznél erősen lecsökkent még a bróm és a jód is, viszont a bárium és a cink mennyisége kissé emelkedett. Összefoglalóan megállapítható, hogy Sárvárnál a Rába árokban feltárt és termelésbe állított felső pannóniai homokrétegek hévizei a tisztán nátriuin-hidrogén-kar- bonátos típusú hévizek sorába tartoznak. Típusjellemzőik még a kálium, kalcium, magnézium és a szulfát kis mennyiségi értékei. 4.1.3. Duna-Tisza köz déli határmenti területének hévíz kútjai és makro- nyomelemeinek vizsgálata Ezen a területen öt kútból történt mintavétel. Ezek közül kettő (4., 5. sz.) morfológiailag a holocén Duna völgyben helyezkedik el, míg a hatos számú (Mélykút) a bácskai domb vidékihez kapcsolódik. A 7. és a 8. számúak pedig a holocén Tisza-völgyben (Mórahalom, Szeged, Anna-kút) mélyültek. 4.131. A Duna holocén völgye Itt két strandfürdő hévíz ellátását biztosító kutat mintáztunk meg Nagybaracskánál és Dávodnál (2. ábra). a. A Nagybaracskai hévízkút makro- és mikroelemei (térképi szám: 4) A hévízkút kréta mészkőből nyeri vizét, amelynek vízhőmérséklete 36 °C, pH-ja 6,5 és az összes oldott sótartalma 2590 mg/1. A hévíz nagy széndioxid gáztartalmú. A kationok közül e vízben is a nátrium fordul elő legnagyobb mennyiségben, mert értéke meghaladja az 530 mg/l-t és így 65,9 egyenérték százalékot képvisel. A kalcium is jelentős mennyiségű (196 mg/1) és 28,6 egyenérték százalékot ér el. A hévíz magnézium tartalmát (20,7 mg/I, 4,9 eé,%) a legkisebb. Az anionok közül uralkodó a hidrogén-karbonát (1430 mg/1, 68,4 eé,%), a klorid 385 mg/1 31,6 eé,%), így a második leggyakoribb anion a hévízben. A víz szulfáttartalma csekély (0,3 mg/1). így a nagybaracskai hévíz a makroelemek mennyiségi eloszlása alapján a szén-dioxidos nátrium-hidrogén-kar- bonátos vizek típusát képviseli színezve kalciummal és kloriddal. Jellemző még, hogy a vízben a szulfát gyakorlatilag hiányzik. A hévíz nyomelemben mennyiségileg gazdagnak, minősíthető, amelyen belül változatos eloszlási értékek tapasztalhatók. A vizsgált vízben a 20 nyomelem mennyisége 17.048 pg/1 és ezen belül a következő mennyiségű alkotók fordulnak elő: 3000 pg/1 > a jód (4953 pg/1), fluor (3400 pg/1), 2000 pg/1 > bór (2830 pg/1 stroncium (2220 pg/1) és a bróm (2448 pg/1), 101-1000 pg/I között van a lítium (458 pg/1) és a bárium (523 pg/1), 11-100 pg/1 közé esik a króm, a mangán, a réz. a cink és a rubidium, 1-10 pg/1 ebbe a tartományba tartozik az alumínium, a nikkel, a cézium, az ólom és az arzén (5,25). A többi elem mennyisége 1,0 pg/l-nél kisebb.
