Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Scheuer Gyula - Koltai Gabriella - Kele Sándor: A Nyugat-Mecsek-i karsztos hévízek és karsztforrások makro- és mikroelem adottságainak előzetes vizsgálata

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 2. SZ. hévízben kísérő vezető nyomelem, míg a karsztforrásokban kis mennyiségi értékei alapján nem tekinthető annak. F) Bárium. Érdekes módon a bárium mennyiségi értékei nem mutatnak különbséget a hévíz és a karsztforrások között. A hat vizsgált vízben a bárium maximuma 68,2 (ig/1rel a Melegmányi-forrásban jelentkezett, a minimumot pedig 29,1 (ig/l-el a Kánya-forrásnál mutatták ki. A hévízben a bárium mennyisége 41,2 jig/l-t ért el. A karsztforrások átlaga 47,4 fig/1, amely közel megegyezik a hévizével, ezért ebből az a következtetés vonható le, hogy a hévízrendszerben és a karsztforrásokhoz kapcsolódó rendszerekben a bárium feldúsulásának adottságai kisebb ingadozások mellett megközelítően azonosak. így mind a hévíznél, mind pedig a karsztvizeknél a bárium egységesen kísérő-vezető nyomelemnek tekinthető. G) Cézium. Ez az elem a hévízben 22,0 ng/l-re dúsul fel a vizsgálatok szerint, míg a karsztforrásokban a mennyisége igen kicsi, mert négy vízben is csak 0,05 (ig/l- mennyiséget mutattak ki. Egyedül a Melegmányi-forrásnál éri el a mennyisége a 0,11 ng/l-t. Az eredményekből megállapítható, hogy a cézium a hévízben kísérő vezető nyomelem, míg a karsztforrásoknál igen kis értéke miatt az alárendelt nyomelemek közé tartozik. A céziumra vonatkozóan vízföldtanilag megállapítható, hogy a hévízrendszerben a feldúsulásának határozottan adottak a feltételei, míg ezek a karsztvízforgalomban az áramlási pályák mentén hiányoznak. H) Bróm. A fluor után a második leggyakoribb nyomelem és mennyisége alapján mind a hat vizsgált vízben a kísérő vezető nyomelemek sorába tartozik. A legnagyobb mennyiséget 75,9 ng/l-t a Melegmányi-forrásban mutatták ki, míg a minimumot 42,0 ng/l-t az Anvák-kútjában mérték. Mindezek alapján a bróm a vizekben nem mutat szélsőséges ingadozást, amit igazol, hogy a karsztforrásokban a bróm átlag mennyisége 50,7 jig/1 míg a hévízben is csak 66,9 fj.g/1, ami nem éri el a karsztforrásokban kimutatott maximumot. A bróm feldúsulásának feltételei tehát a hévízrendszerben és a karsztrendszereknél közel azonosak. 4. O 5,1%7. ábra. A vizsgált vizek főbb nyomelemeinek elosztása I) Jód. A hévizekben a jódot 12,7 ng/1 mennyiségben mutatták ki, míg a karsztvizekben ennél kisebb feldúsulást tapasztaltak. A karsztvizekben a maximum 6,3 ju.g/1 és ezt az értéket a Melegmányi-forrásban mutatták ki, míg a minimum 2,81 ng/l-t ért el az Anyák-kútjánál. A karsztvizekben így a jód minimuma és maximuma között 2,2-szeres a különbség, ami nem jelentős. A karsztvizek átlag jód tartalma 3,98 fig/1, amely érték 3,2 szer kisebb, mint a hévízben kimutatott mennyiség. A fentiek alapján megszerkesztettük a vizsgált vizekben előforduló öt leggyakoribb nyomelem százalékos eloszlását, amit a 7. ábrán szemléltetünk (7. ábra). 5. Összefoglalás 5.1. A Nyugat-mecseki vizsgált karsztrendszerek kialakulására és fejlődésére vonatkozóan alapvető jelentőségűek voltak azok a lemeztektonikai eseménysorok, amelyek során kialakult a Kárpát-medence déli-délkeleti oldalán a Tisza szerkezeti főegység és az ehhez kapcsolódó Mecsekmedence- aljzati szerkezeti egység. Ezen belül pedig a későbbi korokban lejátszódó, olyan önálló lemeztektonikával összefüggő extenzív és kompresszív meg-megújuló folyamatok, amelyek meghatározták a szerkezeti egység egyedi adottságait. Ilyen egyediség például a Mecsek hegység bonyolult földtani felépítése és karsztrendszerei többek között. A korábbi nyomelemvizsgálati eredményekből szerzett tapasztalatok alapján indokoltnak tartottuk a Nyugat-mecseki mélykarszt hévizének és nevezetes karsztforrásainak nyomelem adottságainak megismerését annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a honi karsztos hévizek és karsztforrások nyomelem adottságaira vonatkozóan. 5.2. A nyomelemvizsgálati eredményeket a 2-3. táblázatban közöltük és fejezetenkénti bontásban végeztük el értékelésüket. Az eredményekből megállapítható, hogy a hévizekben 11 nyomelem sorolható a vezető nyomelemek sorába. Közülük a stroncium, a fluor a domináns nyomelem és ez megegyezik a karsztforrások esetében tapasztaltakkal, mert ezekben is a stroncium mellett csak a fluor tartozik a domináns nyomelemek sorába. A kísérő vezető elem a hévízben még a bór, lítium, alumínium, arzén, rubidium, bárium, cézium, bróm, és jód és ezek összes mennyisége 13,227 fi.g/1 (5. táblázat). A karsztvizekben kísérő vezető nyomelem a bór, a lítium, az alumínium, a bárium, a bróm és a jód. A karsztvizekben csak vezető nyomelemként a mennyiségi értékek alapján hat elem sorolható be. A 3. táblázatban ezeken kívül feltüntettük még az arzént, a rubídiumot és a céziumot is, tovább kiszámítottuk a 3. táblázatban szereplő nyomelemek össz. értékeit is. A kapott értékek alapján megállapítható, hogy a karsztforrások közül nyomelemekben leggazdagabb a Tettye 1178 fig/1 mennyiséggel, míg a legalacsonyabb a Melegmányi-forrás 539,9 jig/l-rel. A többi három karsztforrás e két érték között ingadozik, és a karsztforrások átlaga 745,9 ju.g/1. Tehát a hévíz mintegy 18-szor gazdagabb a 3. táblázatban felvett elemekben, mint a karsztvizek átlaga. A karsztvizekben a legalacsonyabb vezető nyomelem összeg 539,9 jig/1, ami kb. 24,5 szer kisebb, azaz 3,9 %-át teszi csak ki a sikondai hévíznek. A legnagyobb mennyiséget a Tettyénél mutatták ki 1179 ng/l-el és ez a mennyiség a 8,1 %-a a sikondai vízben kimutatottnak, így a karsztvízben a vezető nyomelemek mennyisége a sikondai hévízben tapasztalt mennyiséghez viszonyítva 3,9-8,1 % között ingadozik. 5.3. A hévízben a nyomelem vizsgálatok a fémek közül jelentős mennyiségben cinket (1095 ng/1) és rezet (589 Hg/1) mutattak ki. E fémek jelentős feldúsulása is bizonyítéka annak, hogy a mecseki neogén vulkánitokhoz érc indikációkkal jelentős hidrotermás tevékenység kapcsolódott. A Nyugat-mecsek-i karszt fejlődésének egy adott időszakában tehát hidrotermás karsztosodási folyamatok is lezajlottak, jelentősen gazdagítva a karsztok formakincsét (barlangok, ásványkiválások). 5.4. A Nyugat-mecseki hévíz és karsztvizek makro és nyomelem vizsgálatának eredményei alapján megállapítható, hogy a mecseki szerkezeti egységhez kapcsolódó hegységi részen lezajló földtörténeti és lemeztektonikai folyamatsorok hatására kialakult mély és felszíni karsztrendszerekben olyan áramlási pályák alakultak ki, amelyek