Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Scheuer Gyula - Koltai Gabriella - Kele Sándor: A Nyugat-Mecsek-i karsztos hévízek és karsztforrások makro- és mikroelem adottságainak előzetes vizsgálata

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 2. SZ. gyan uralkodó a nátrium, de mennyisége közel azonos a karsztos összetevőkkel, így nem tekinthető alapvető egyedüli típus jellemzőnek, ezért nem minősíthető csak nátriumhídrogén-karbonátos víznek. Azért adtuk a kationokra vonatkozó összetett típus meghatározást, hogy érzékeltessük a kalcium-magnézium jelentőségét is. A 201 l-ben mért makroelemek mennyiségi értékeit öszszevetve a Papp Sz. által közölt adatokkal (1955), lényegi egyezések tapasztalhatók, tehát a rendszerből 56 év alatt kitermelt vízmennyiség nem okozott a makroelemekben alapvető változást. Más szóval a 83 éves hévíz kitermelés olyan készletet csapolt meg jelentős nyomáscsökkenés mellett (50 m) (Korim K. 1977), hogy még nem indult meg a hígabb karsztvizek beáramlása és az utánpótlódás. A vízben kimutatott nátrium jelentős mennyisége nem származtatható magából a mélykarsztos hévízrendszerből (mészkő, dolomit), ezért az valószínűsíthető, hogy a rendszer olyan nem karsztos rendszerekkel (pl. neogén homokos víztartók) (Wein Gy. 1952) van közvetlen vagy áttételes kapcsolatban, amelyekből a hévíz nátriuma származtatható. Nem zárható ki az sem, hogy a fekü felöli (alsó-triász) fluid feláramlás alakult ki és ehhez kapcsolódik esetleg a nátrium és 2. táblázat. A sikondai hévíz és a mintázott mecsek

i 1 a szulfát. A térség erőteljes tektonizáltsága mindkét felvetést elősegítheti. Sikonda környezetében mélykarszthoz kapcsolódó hévizet tártak fel Komlónál is. Itt a hévíz 54°C-os (Papp Sz. 1957) és össz. oldott sótartalma 950,6 mg/l és gyengén lúgos kémhatású. A komlói hévíz makroelem összetétele közel megegyező a sikondaival, azzal az eltéréssel, hogy a kalcium és a magnézium mennyisége kisebb. Ez azt bizonyítja, hogy a Nyugat-Mecsek hévizes mély karsztjának eddig feltárt része makroelemek szempontjából közel megegyező összetételű hévizet tárol, amely makroelemek alapján összetett nátrium-hidrogén-karbonátos víznek minősíthető. b. A sikondai hévíz mikroelem összetétele A nyomelem vizsgálatok során 32 mikroelem mennyiségi meghatározására került sor (2. táblázat) és egyes mikroelemek mennyiségében lényeges eltéréseket mutattak ki. A korábbi mikroelem meghatározások Emszt K. (1928), Papp Sz. (1957) alapján már köztudomású volt, hogy a hévíz fluor tartalma igen jelentős (3900 ng/1), továbbá ismert volt a lítium, bór és jód tartalma is a víznek. A hévíz nyomelem-vizsgálati eredményeit a 2. táblázatban közöljük, sztforrások nvomelemeinek összehasonlító táblázata Mecsek Nyomelemek fig /I Számozás Li Be B AI V Cr Mn Co Ni Cu Zn As Se Rb Sr Mo 1 179 0,07 232 1,99 0,19 0,61 2,52 0,12 0,52 585 1095 27,2 0,2 69,5 8575 0,45 2 1,63 0,05 7,28 7,69 0,39 0,92 0,68 0,23 0,44 0,32 0,49 0,26 0,24 0,44 390 0,07 3 2,71 0,05 9,83 6,91 0,32 0,82 0,68 0,22 0,41 0,39 2,59 0,42 0,42 0,68 498 0,11 4 5,51 0,05 10,5 6,42 0,34 1,11 0,81 0,24 0,58 1,42 2,63 0,43 0,65 1,5 265 0,13 5 2,69 0,05 12,1 1,76 0,5 1,19 0,20 0,25 0.48 0,34 0,65 0,31 0,42 0,60 969 0,11 6 3,18 0,05 16,6 96,9 0,73 1,08 3,65 0,20 0,88 0,86 1,02 0,48 0,28 0,60 392 0,17 Ag Cd Sn Sb Cs Ba La W Ti Pb Bi Th U F Br I 1 0,02 0,02 0,33 0,31 22,0 41,2 0,05 0,12 0,04 15,5 0,05 0,05 0,22 4000 66,9 12,7 2 0,02 0,02 0,05 0,14 0,05 29,1 0,05 0,05 0,02 0,12 0,05 0,05 1,26 100 42,9 3,12 3 0,02 0,02 0,05 0,04 0,05 54,7 0,05 0,05 0,02 0,15 0.05 0,05 1,40 100 42,0 2,81 4 0,02 0,02 0,09 0,08 0,11 68,2 0,05 0,05 0,02 0,68 0,05 0,05 2,37 100 75,9 6,32 5 0,02 0,02 0,06 0,04 0,05 34,8 0,05 0,05 0.02 0,17 0,05 0,05 1,76 100 48,0 3,63 6 0,02 0,02 0,05 0,08 0,05 50,1 0,12 0,05 0,02 0,74 0,05 0,05 1,14 100 44,7 3,95 A vizsgált nyomelemeket mennyiségi eloszlásuk alapján az alábbi csoportokba sorolhattuk a 2. táblázat alapján 1 jj.g/1 értékhatár felettieket figyelembe véve 1 jag/1 < mennyiségben mutattak ki még 17 db nyomelemet is. A 2. táblázatban közöljük az összes vizsgált nyomelem mennyiségi értékeit. A fenti csoportosításból látható, hogy a vizsgált nyomelemek mennyiségi szóródása igen jelentős. Mivel az eddigi nyomelem vizsgálatok már korábban is hasonló eredményeket mutattak, ezért a nyomelemeket két nagy csoportba soroltuk. Megkülönböztettünk vezető nyomelemeket, amelyek jelentősen vagy igen jelentősen feldúsulnak a karsztos hévizekben, figyelembe véve 10 |ig/l-es értékhatárt. A 10 pg/1 mennyiség alatti nyomelemeket az alárendelt nyomelemek csoportjába soroltuk. A sikondai víz nyomelemei közül 11 elem sorolható a vezető nyomelemek közé, míg az alárendelt nyomelemek száma 21. Mivel a sikondai hévízben a réz, cink és az ólom menynyisége meghaladja a 10 (ig/1 mennyiséget, a kísérő vezető nyomelemek közé kellene sorolni őket, de miután a korábbi vizsgálatok során a karsztos hévizekben ilyen mennyiségi feldúsulásokat eddig nem tapasztaltunk, ezért ezeket a jelen anyagban is az alárendelt elemek közé soroltuk, különlegességük miatt viszont később külön értékeljük jelentőségüket. A jelen közleményben csak a vezető nyomelemeket mennyiségi eloszlását tárgyaljuk. Megjegyezzük azonban, hogy ez a besorolás és osztályozás a karsztforrások nyomelem adottságaira vonatkozóan csak korlátozottan érvényes, mert esetükben a nyomelemek mennyiségei lényegesen kisebbek és eloszlásukban is tapasztalhatók eltérések a hévízhez viszonyítva. A vezető nyomelemek mennyiségi adottságaik alapján további alcsoportokra oszthatók: így megkülönböztethetők vezető domináns nyomelemek, amelyek mennyisége meghaladja az 1000 ng/l-t. A kísérő vezető nyomelemek közé tartoznak azok, amelyek vizsgálatánál 1000 jj.g/1 mennyiség alatti értéket mutattak ki. A sikondai hévízben a domináns vezető nyomelem a stroncium és a fluor. Közülük is kiemelkedik a stroncium 8575 ng/1 értékkel, amit a fluor követ 4000 jig/l-rel. Megállapítható tehát, hogy a sikondai hévízben kiemelkedő feldúsulásban fordul elő a stroncium, ezért a hévíz a stronciumos nyomelem tartományba sorolható, amelyhez jelentős mennyiségben társul még a fluor. Feltűnő és rendszerdinamikailag érdekes még a cink jelentős feldúsulása is. A kísérő vezető nyomelemek csoportján belül a közepes mennyiségben kimutatott (101-1000 fig/1) elemek közé 5001-10000 ng/1 stroncium (8575 Hg/1) 1001-5000 ng/1 fluor (4000 Hg/1) és a cink (1095 Hg/1) 100-1000 ng/1 réz (585 Hg/1), lítium (179 Hg/1) és a bór (232 Hg/1) 10-99 Hg/1 arzén (27,2 |jg/l), rubidium (69,5 Hg/'), a cézium (22,0 (o.g/1), bárium (41,2 (ag/1), az ólom (15,5 Hg/1), bróm (66,9 ng/1) és a jód (12,7 ng/1) 1-9 Hg/' alumínium, mangán