Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Nagy Hedvig Éva - Szabó Zsuzsanna - Scheuer Gyula - Szabó Csaba: Az egri gyógyfürdő területén fakadó gyógyforrások és környezetük radioaktivitása

^JAGY H. É. - SZABÓ ZS. - SCHEUER GY. - SZABÓ CS.: Az egri források radioaktivitása 21 Földtani háttér Eger a Bükk hegység délnyugati részén, morfológiailag a Bükkalja tájegység területén, az Eger patak völgyében és a csatlakozó dombvonulaton fekszik. A terület földtani felépítése változatos: K-EK-i részén a mezozoos alaphegység kőzeteinek felszíni elterjedése az uralkodó. A peremi területeken, a szerkezeti vonalak mentén mélybesüllyedt mezozoos közetek a hegységtől távolodva növekvő vastagságban és változó kifejlődésben a harmadidőszaki üledékes fedőképződményekkel fedetten, a peremrészektől távolodva fokozódó mélységben tárhatók fel. Az Eger belvárosában, a Petőfi téren található gyógyforrások és termelő-kutak egy kb. 10 hektáros területű, fedett helyzetben lévő alaphegységi sasbércet csapolnak meg. A területet feltáró fúrások az eocén nummuliteszes Szépvölgyi Mészkő Formáció bázisát és a Felsőtárkányi Mészkövet harántolták. A 28-32°C-os hőmérsékletű források vize az Eger patak hordalékán keresztül érik el a felszínt. Eredetileg kis tavakat alkottak, ma medencék gyűjtik össze a vizüket. A Magyar Állami Földtani Intézet földtani térképezése (Pelikán et al. 2005), valamint a Smaragd-GSH Kft által végzett geofizikai mérések eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy a szakirodalomban „sasbérc" néven ismert szerkezet nem annyira „sasbérc", hanem kelet északkelet felé a Nagy-Eged, Vár-hegy, Nagy Tiba irányában elnyúló, hidraulikailag egységes, hullámzó felületű antiklinális. Az antiklinális vonulatban a triász mészkő felett mindenhol megtalálható az eocén mészkő. A Petőfi tér és az Eged között a karsztvíz-tároló csaknem mindenhol fedett II. SZ. 158-Bm 155150145 140 helyzetben van, néhány kisebb foltban található csak a felszínen (Gondárné et al. 2011). Az eocén rétegek közül vízföldtani szempontból jelentősebb a nummuliteszes mészkő (Szépvölgyi Mészkő), amely felszíni és mélységi előfordulásban egyaránt jól karsztosodott, repedésekkel, törésekkel sűrűn átjárt. A forrásterület alatt azonban nem képez önálló és független karsztrendszert, mert a fő víztartók és szállítók a triász karbonátos kőzetek. Az oligocént képviselő rétegösszlet túlnyomó részben vízzáró képződményekből áll, helyi homoklencsékkel amelyek esetenként oldott sókban, valamint brómban és jódban gazdag ásványvizeket tartalmaznak (Aujeszky et al. 1971). Ebben a sorozatban Demjéntől Noszvajig, majd Bükkzsércig húzódó, 20 km hosszú, DNy-ÉK irányú kiscelli agyagvonulatban több helyen felszínre lép egy kemény, barna, mangános agyag réteg („csattogó kő") (Pantó & Molnár 1953). A nagy-vastagságú, igen elterjedt savanyú miocén vulkáni törmelékes képződmények az eddigi vizsgálatok szerint víznyerésre kedvezőtlenek. Egyes esetekben azonban a riolittufa a vetők mentén fellazult összetöredezett zónákban már víztárolásra alkalmas kifejlődésüvé válik. A pannóniai rétegek Eger környékén agyagosak, vízbeszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe. A negyedidőszaki rétegek körül az Eger és Tárkányi patak völgyében ismeretes homokos-kavicsrétegek alkalmasak víznyerésre. Vastagságuk Eger és közvetlen környezetében 3-4 m, de a források alatt dél felé fokozatosan nő, így Makiárnál már a 20 métert is meghaladja (Aujeszky et al. 1971). M. = 1 : 500 M. = 1 : 1.000 (j) Felső-eocén mészkő (2) Olígocén agyagos rétegek (T) kavics (7) tavi-, mocsári agyag © feltöltés © kavicsszórás © talajvízszint a feltöltött medencénél ® hévíz feláramlás (9) oldalirányú hévíz eláramiás ® tervezett új medencefal /. ábra: A vizsgált terület alatt található geológiai képződmények Mintavétel található kőzetek, talajok, vizek és a levegő) természetes raAz egri forrásvizek radontartalmának eredetére irányuló dioaktivitási szintjeiről. Ennek megfelelően különböző kökutatás során célunk egy komplex vizsgálatsorozat teljesíté- zegen (levegő, víz, szilárd fázisok) különböző vizsgálatokat se volt, amely információt ad a környezet (a területen meg- végeztünk. A talajgáz radon-koncentrációjának, talajfelszín