Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Móricz Norbert–Mátyás Csaba–Berki Imre–Rasztovits Ervin–Vekerdy Zoltán–Gribovszki Zoltán: Egy erdő- és parlagterület vízforglamának összehasonlítása

67 Egy erdő és parlagterület vízforgalmának összehasonlítása Móricz Norbert

1, Mátyás Csaba

1, Berki Imre

1, Rasztovits Ervin

1, Vekerdy Zoltán

2, Gribovszki Zoltán

3 "Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezet-és Földtudományi Intézet, 9400. Sopron, Bajcsy Zs. u. 4., Hungary. 2Faculty of Geo-Information Science and Earth Observation (ITC), University of Twente, Enschede, Netherlands 3Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, 9400. Sopron, Bajcsy Zs. u. 4.,. Kivonat: A síkvidéki erdők vízháztartásra (talajvíz-készletekre) gyakorolt hatása nagy vitát váltott ki az elmúlt évtizedek során az erdészetben és vízügyben dolgozó szakemberek között. A síkvidéki erdők talajvíz-fogyasztásának megítélésében fellelhető ellentmondás tisztázására a komplex vízforgalmi modellezés módszere a legalkalmasabb. A jelen cikk célja tisztázni a talajvíz-fiiggő erdők - változó időjárási viszonyok közötti - vízforgalomban betöltött szerepét. A vizsgálathoz két sekély talajvizü mintaterület, egy kocsányos tölgyes és egy parlagterület vízforgalmi komponenseit hasonlítottuk össze terepi méréssel kombinált 1-D-s vízforgalmi modellezés segítségével. A két, eltérő vegetáció forma talaj víz-fogyasztásában jelentkező eltéréseket külön is részletesen elemeztük. Az eredmények szerint a becsült evapotranszspiráció a tölgyesben mintegy 30%-kal volt magasabb a parlagterületen becsültnél. Ugyanakkor a tölgyes talajvíz-fogyasztása mintegy háromszorosa volt a parlag fogyasztásának, vízforgalom, tölgyes, parlag, talajvíz fogyasztás. Kulcsszavak: 1. Bevezetés Növekvő érdeklődés jellemzi napjainkban a felszín-borí-tás és a talajvízkészletek kapcsolatát, különösen a várható klímaváltozás fényében. A felszínborítás jelentős mértékben befolyásolja az intercepciós veszteséget, a talaj víz-utánpótlódást és a párolgást egyaránt, emiatt már hosszú ideje megkülönböztetett figyelmet szentelnek vizsgálatának. Az erdősítés vízforgalomra gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányok általában a talajvíz-utánpótlódás csökkenéséről számoltak be a nagyobb transzspiráció és intercepciós veszteség eredményeként (pl. Bosch és Hewlett 1982). A páros vízgyűjtő kísérletek eredményei azonban csak a változás irányában egyeztek, a mértékében viszont nem (Andressian 2004). Eltérő felszínborítások pontbeli vízmérleg kutatásai nagyrészt az erdők nagyobb párologtatását mutatták (Gácsi 2000; Ladekarl et al 2005; Nachabe et al 2005), ugyanakkor néhány vizsgálat nem mutatott ki jelentős különbséget a vízfelhasználás terén (Járó és Sitkey 1995; Roberts és Rosier 2005). Az irodalomban tapasztalt ellentmondás és vita (pl. Pálfai 1993) motivált bennünk arra, hogy egy terepi méréssel összekötött vizsgálatot végezzünk. Mivel a párolgás és a talajvíz-utánpótlódás egyaránt nehezen mérhető közvetlenül, így egy numerikus modellt alkalmaztunk a vízmérleg összetevőinek becsléséhez, melyet talajnedvesség és talajvízszint méréssel kalibráltunk. A kutatás célja tehát egy kocsányos tölgyes és egy parlag vízmérlegének összehasonlítása egy numerikus modell (Hydras 1-D) alkalmazásával, különös tekintettel a két felszínborítás talajvízfogyasztására. 2. Anyag és módszer 2.1 Mintaterületek A mintaterületek Nyíregyházától északra, a sóstói erdő környezetében találhatóak (/. ábra). CsapadékmérőTölgyes Parlag és meteorológiai állomás \ VIII. főfolyás 1000 in 1. Ábra: A tölgyes és parlag mintaterület elhelyezkedése A terület klímája kontinentális, az átlagos éves csapadék- nagyrészt mezőgazdasági területek veszik körül. Mindkét mennyiség mintegy 524 mm, a januári és júliusi átlagos kö- mintaterület a helyi talajvíz áramlási rendszer feláramlási özéphőmérséklet -2,4 illetve 20,5°C. A terület potenciális ve- vezetében helyezkedik el, így folyamatos talajvíz-utánpótgetációja kocsányos tölgyes, napjainkban az erdőfoltokat lássál jellemezhető. A felszín lejtése egyik mintaterületen