Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Fázold Ádám: A vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében

FÁZO^^Á^^^izminősé^^édelet^ 63 pítésben 1977-től 1983-ra készült el. Toxikus szennyvizekre szennyviz-égető. Lenin Kohászati Művek: 1972. Revés vizek tisztítása, központi olajfogó 1973. „C" telepi szennyvíztisztító rekonstrukciója, recirkulációs rendszer megteremtése 1983. Miskolc városi szennyvíztisztító: mechanikai előtisztítás 1978. Mechanikai szennyvíztisztítás, iszapkezelés és elhelyezése létesítményei: I. 70.000 m

3/nap 1984., további 70.000 m

3/nap 1986. Ezek azonban a távozó szennyvíz szerves-anyag terhelésében lényeges változást nem eredményeztek a korábbi időszakhoz képest. A megvalósult tisztítóberendezések csak egyes vízminőségi komponensek (lebegőanyag, pH, olaj) tekintetében eredményeztek vízminőség-javulást. Továbbra is szerves szennyezettség szempontjából meghatározó maradt a határon érkező víz minősége. Hazai szakaszon a BVK ammónium és összes só szennyezése, valamin Miskolc város szennyvizeinek hatása megmaradt, de a befogadóba jutó szennyezőanyag terhelés kiegyenlítetté vált. A Sajó vízminősítése és a vízminőségváltozás jellege megmaradt. 198588 közötti időszak átlageredményei viszont az előző két időszakhoz viszonyítottan a Sajó vízminőségében a javulást mutatják. [42] (2. táblázat) 2. táblázat. A Sajó-folyó jellemző vízminőségi komponenseinek átlagértékei Időszak (év) KOIM. KOIcr Oldott 0

2 Amnio nium Ossz.só Időszak (év) mg/l Sajópüs pökinél: 1975-79 70 146 3,4 3 529 1980-84 88 180 3,1 3 590 1985-88 54 110 5,1 2,5 497 Sajószentpéternél: 1975-79 50 121 3,9 15 726 1980-84 56 135 3,6 21 778 1985-88 40 93 5,2 12 652 Alsózsolcánál: 1975-79 40 101 2,7 13 718 1980-84 46 125 2,0 15 864 1985-88 32 82 2,3 10 768 kezési eszközök biztosítása, védekezés elrendelése, mozgósítása, szakszemélyzet kiképzése, laboratóriumi mérő és ellenőrző rendszer, védelmi törzs, vízhasználatok felé történő intézkedések), melyet évente kötelező gyakorlatokon sajátítottunk el az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatával közösen. Évente jelentős számú rendkívüli szennyeződés történt, és az 1970-es években elsősorban a külföldi (csehszlovák) rendkívüli szennyezések okoztak problémát, majd az arány a hazai szennyezések irányába tolódott el (11. ábra). [43] 35-, -2922 külf

öldi hazai Rendkívüli szennyezések A vízminőségvédelem szempontjából jelentős szerepet játszanak a rendkívüli vízszennyezések. Ezek káros hatása több tekintetben is jelentős. Megbontja a víz természetes egyensúlyát, alacsonyabb és magasabb rendű vízi szervezetek pusztulásával romlik a vizek öntisztuló képessége, veszélyezteti a különböző vízhasználatokat, jelentős gazdasági károkat okozhat. Megyénk területén a határon túlról érkező vizek számos esetben okoztak rendkívüli szennyezéseket, melyek ellen való védekezés, illetve kárelhárítás különösen az 1970-es években előrejelzés hiányában - nem megfelelő kapcsolatok következtében- a védekezés szempontjából sok nehézséget okozott. A hazai rendkívüli szennyezéseknél is, melyek legtöbbször műszaki hibákból, üzemzavarokból következtek be, a szennyezés észlelése és az azonnali bejelentés elmaradása eredményezett sok problémát. Ebben az is közrejátszott, hogy a szennyezést okozók nem rendelkeztek kellő vízminőség-védelmi szemlélettel. A rendkívüli szennyeződések elleni védelem az igazgatóságok Vízminőségi Felügyeleténél kidolgozott kárelhárítási tervek kidolgozásával kezdődött. Ebben elsőként a figyelőrendszer kidolgozása szerepelt - mely előírta az üzemeknél is az üzemi kárelhárítási terv elkészítését - és a műszaki védekezés módozatainak kidolgozásáig történt (véde11. ábra. Rendkívüli vízszennyezések Észak-magyarországon A csehszlovák területről érkező szennyezések számának arányaiban való csökkenésében jelentős szerepe volt a hazai figyelő és jelentő rendszer fejlődésének és meghatározó volt a jó magyar-csehszlovák szakmai, hidrológiai és baráti kapcsolatok kialakulása. Ez utóbbi a védekezések együttműködésében és a kárelhárítási gyakorlatokon való közös részvételekben nyilvánult meg. A hazai rendkívüli szennyezések közül a Borsodi Vegyi Kombinát 1971. és 1973. évi olajszennyezéseit említem. Műszaki meghibásodás következtében 1971-ben 9 tonna olaj, 1973-ban üzemzavar miatt 12 tonna olaj jutott a Sajóba, melyek 100 %-os fedettségű szennyezést okoztak. Az Igazgatóság védekezése szempontjából azért is jelentősek, mert ekkor még nem voltak országosan kialakult, begyakorolt védekezési módok. 1972-ben a Lenin Kohászati Művekből a Szinvába kijutott 128 tonna pakura szennyezése volt jelentős, melynél a merülő-falas védekezés mellett azért nem következett be egészen a Tiszáig eljutó szennyeződés, mert a befogadó hideg vizében a pakura megdermedt, és így kiszedhetővé vált. Határvízi vizsgálatok A magyar-csehszlovák határvízi kapcsolatok is jelentősek és meghatározók voltak Borsod megye vízminőség-védelmében. A határvízi együttműködés keretében 1961-től alakult munkabizottság megállapodott a Bodrog, Hernád, Sajó, Bódva mintavételezésében és az eredmények értékelésében. 1961-ben már külön-külön, de egy időben történtek a mintavételek és elemzések. 1962-től viszont megállapodtak a közös vizsgálatokban. [44] A közös vízmintavételezéseket csehszlovák részről a kassai vízügyi szervezet (PBH Kosice) munkatársaival közösen végeztük, melybe beletartozott az eredmények egyeztetése is. Kezdetben negyedévenként, majd havonta történtek a közös vízvizsgálatok. A kezdetben kissé körülményes vízminőségi értékelések és a rendkívüli szennyezések módjai az évek során a jó együttműködésig javultak. Tájvédelmi körzet Borsod megyében és ezen belül a Sajó völgyében az ipari koncentráció, valamint a települések következtében a víz