Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Szesztay Károly: Víz-központú regionális tervezés – mint a fenntarthatóság iránytűje

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. az 1970-es évektől a politikai irányzatok szintjén is jelentkező környezeti mozgalmak előfutárai a kialakulóban lévő harmadik történelmi korszaknak. Ebben a korszakban már a regionalizmus eszmeisége és a regionális tervezés intézményesítése a környezeti fenntarthatóságot teszi a gazdasági fejlődés vezérfonalává. A folyamatban lévő korszakváltás elvi irányzatát a gépközpontú gazdasági rendnek élet-központúvá alakítása meglehetősen egyértelműen és általánosan jellemzi. A megvalósítás programjainak elsődleges törekvései viszont országonként és tájanként sokféleképpen változtak. Franciaországban, a regionalista mozgalom úttörőjében a túlzott centralizmus elleni tiltakozás volt a mozgalom elsődleges mozgatója. Dániában a népi hagyományok felkarolása, valamint a népfőiskolák és a szövetkezeti rendszer kiépítése került s kezdeményezések előterébe. A Habsburg birodalom országaiban a regionalista törekvések a nemzeti önállósodás reformjai és szabadságharcai útján keresték a kibontakozást. A regionalizmus, mint a természeti adottságok és a társadalmi törekvések együttes érvényesülésének intézményi kerete ma is a társadalom politika időszerű és ígéretes törekvése. A természeti folyamatoknak az 1. ábra szerinti vízközpontú vázlata ma is a gazdasági világrend környezeti fenntarthatóságának alapja. 4. Regionális tervezés és a fenntartható gazdasági világrend A regionális tervezés a hosszabb időtávlatú gazdaság-irányítás által válhat a piacgazdálkodás fenntarthatóságának eszközévé. Ennek a szerepnek a betöltéséhez az alkalmazások során a regionális tervezésnek az alábbi főbb sajátosságait és lehetőségeit célszerű előtérbe állítani: (a) A gazdálkodási tevékenységek externális hatásainak internalizálása A regionális tervezés területi rendszerét úgy kell kialakítani, hogy lehetőség nyíljon a légkörzéshez, a vízkörforgáshoz és a biokémiai ciklusokhoz kapcsolódó externális hatások „internalizálására"; (b) A természeti ciklusok elsődleges volta A Föld életterét fenntartó fenti három körforgási ciklushogy az államhatárok és a piaci érdekterületek önmagukban nem alkalmasak a gazdálkodás externális hatásainak csökkentésére és internelizálására; © A terület és vízhasználatok externalitásainak ökológiai meghatározottsága A növénytermesztés, a városiasodás, a műút hálózat és más terület és víz használatok a sugárzási hőháztartási és vízháztartási folyamatokon keresztül módosítják a helyi éghajlat, talaj és növényzet ökológiai egyensúlyát s az emberi tevékenységek által okozott externalitások legfőbb forrásai; (d) Externalitások és a fenntarthatóság A hosszabb időtávlatban is fenntartható (nyereséges) gazdálkodás előfeltétele, hogy az igény kielégítéssel elért társadalmi eredmény értéke nagyobb legyen az előállításához szükséges teljes ráfordításnál (beleértve az eredmény előállítója számára externális ráfordításokat is). A feltártság mai szintjén az externalitások érték tényezői általában kellő pontossággal ismertek, de érvényesítésükre a bővített (tehát egyensúly hiányos) újratermelési ciklusokon alapuló piac mechanizmus önmagában nem alkalmas; (e) Víz-központúság és a fenntarthatóság A Föld életterét kialakító és mintegy négy milliárd éven át fenntartó biokémiai folyamatok között a szárazföldek bőséges és folyamatos vízellátását biztosító vízkörforgási ciklusoknak rendszert-formáló (hatás közvetítő és integráló) szerepük van). Ennek a rendszer formáló szerepnek a gazdálkodási tevékenységek tervezésében történő érvényre juttatása támpont és irányító lehet a mai gazdasági világrend externalitásainak és más belső ellentmondásainak felszámolásában. Irodalom Geddes, P. 1915 - Cities in evolution, London (Idézi és ismerteti Mumford 1970) László Ervin 2009 - Új világkép, Nyitott könyvműhely, Budapest Me Kibben 2010 - Breaking the growth habit, Scientific American, April 2010 Mumford , L.1961 - The city in history, Harbinger Books, New York Mumford, L. 1970 - The Culture of Cities, Harvest Book, New York Sachs, J.

2008 - Common Wealth, The Penguin Press, New York A kézirat beérkezett: 2011. november 16-án. nak az 1. ábrán vázolt kapcsolati rendjéből következik, SZESZTAY KAROLY a műszaki tudomány doktora, gyémántdiplomás mérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság Vásárhelyi Pál díjjal kitüntetett tiszteleti tagja, c. egyetemi tanár, az ENSZ vízgazdálkodási osztályának 1971-1977. között tanácsadója. Regional planning based on the water - as a indicator of the preservation Szesztay. K. Klossy Irén alkotása