Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.
71 szerint mértük. A mintákat a biomassza adatok alapján Cluster analízissel csoportosítottam. Az analízis alapja a teljes lánc módszer, vagy a legtávolabbi szomszéd módszere volt. Az alkalmazott program a fajok relatív abundancia adataiból az Euklideszi távolság függvénnyel számol. A fitoplankton együttesek sokféleségét Shannon diverzitás értékükkel jellemeztem. Fitoplankton vizsgálatok a Balaton és Velencei-tó jéggel borított vizéből Takács Erzsébet Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 8000. Székesfehérvár, Balatoni u. 6. Kivonat: Ritka alkalom a téli, jég alóli vízmintázás, még a kiemelten kutatott, két legnagyobb sekély tavunk, a Balaton és Velencei-tó esetében is. 2011. január 5-én egymással párhuzamosan mintáztuk mindkét befagyott tavat, több vízrétegből is. A fitoplankton összetétele a tavakban főképp nyáron tér el egymástól, télen pedig hasonlóbb. A lebegő algák mennyiségi (egyedszám, biomassza, klorofill-a) és minőségi (domináns íajok, fajszám, algataxonok megoszlása, diverzitás, Cluster elemzés) értékelése számos megegyező és eltérő jelleget tárt fel a két tó esetében. A Balaton vize oligotróf-mezotróf, a Velencei-tóé oligotróf-eutróf sávban mozgott az klorofill-a koncentrációk alapján. A Balaton algafajokban gazdagabb volt, mint a Velencei-tó. A fajok taxonok szerinti eloszlása viszont közel egyformán alakult. A két tó fitoplanktonjának Shannon diverzitása nem tért el jelentősen, de egyenletességük mértéke már különbözött. A téli algaplankton jellegzetes parányi ostorosai , úgymint a Chrysoflagellata spp., Rhodomonas minuta,.mindkét tóban dominánsak voltak. Az alga biomassza döntő hányadát a Siófoki medencében elsősorban Cyclotella spp. kovaalgák, a Velencei-tóban a Cryptomonas spp., ésvagy Chlamydomonas spp. alkották. A planktonikus algák mennyiségének vertikális megoszlása a Velencei-tóban tért cl kifejezettebben. A Cluster elemzés szerint két külön csoportba kerültek a Balaton és a Velencei-tó minták. A Balatonban a nyáron jellemző és elszaporodó nitrogénkötő cianobaktériumok áttelelő fonalai bukkantak fel. Kulcsszavak: fitoplankton, Balaton, Velencei-tó, jéggel borított tavak. Bevezetés A fotoszintetizáló algák mennyiségét, aktivitását a jég minősége befolyásolja: a vastagabb jég, a torlódott, gyűrött jégtakaró, a jégbe ágyazódott hó szintén csökkenti a bejutó fény mennyiségét, sőt, a hóval borított jég alatt meg is állhat a fotoszintézis. Ha viszont a jég tiszta, sima akár 0 2-nel túltelítődhet a víz az algák intenzív fotoszintézise miatt (Felfóldy,1981, Padisák, 2005). A jég alól vett minták elemzésével az alábbi kérdésekre kerestem a választ: A) Hosszabb időtávon a 2010-11 év fitoplankton vizsgálatok ereményeivel össszevetve, hogyan változtak meg a kedvezőbb nyári időszakhoz képes a téli jég alatti fitoplankton mennyiségi-minőségi viszonyai? B) Menynyire hasonlított a Balaton (Siófoki medence) és Velencei-tó (Agárd és Fürdető) jég alatti fiotplanktonja a 2011. jan.5-én? C) Hogyan változik, változik -e a különböző vízrétegekben a fitoplankton szerkezete, mennyisége? Anyag és módszer A Balaton Siófoki medencéjében Siófok-Alsóörs vonalában a jég felmérése a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság, Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatórium, KÖDU-KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség együttműködésével valósult meg. Az expedíció keretén belül három helyen történt vízmintavétel: a déli part és az északi part közelében, valamint tóközépen (l.ábra). A jégtáblán jégfúróval készítettek lékeket, és csőmintavevővel, a jég illetve az üledékfelszín közeléből vettek pontonként l-l mintát. A jég vastagsága tóközépen 14 cm, a partok közelében 13 cm volt. A Velenceitavon jég alól Agárdon, valamint a Fürdető tórészen a parttól néhány száz méterre a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hidrológiaia és Hidroökológiai Osztályának Laboratóriuma gyűjtött vízmintát (1. ábra).A. lékeket baltával és fűrésszel vágtuk ki. Meyer- palackkal három rétegből merítettünk vizet: felszínről, kb. 1 m-es mélységből és a vízfenék felett. A jég vastagsága Agárdon és Fürdetőnél kb. 10 cm volt. A jég felszíne valamennyi balatoni és velencei-tavi mintavételi ponton sima volt, hó nem borította. Mindezeket összevetve a jégviszonyok a két tavon közel egyformák voltak A Velencei-tónál a merített mintákból a helyszínen fiziko-kémiai paramétereket mértünk. Mindkét tó mintáiból a laboratóriumba szállítás után további kémiai vizsgálatok történtek. A fitoplankon vizsgálatokhoz a mintákat Lugol- oldattal rögzítettük. Az algavizsgálatok fordított mikroszkóppal Utermöhl (1958) módszer szerinti statisztikai előírásoknak megfelelően (Lund et al., 1958) történtek. Az egyedszámok mellett a biomassza értékeket is kiszámoltam (Német&Vörös, 1984, Német, 1998). A klorofill-a koncentrcációt az MSZ ISO 10260 szabvány 1. ábra. Mintavételi helyek Eredmények és értékelésük A fitoplankton hosszabb távú (2010-11) és jég alatti mennyiségi-minőségi jellemzőit összevetve a következő megállapítások tehetőek: A Siófoki medencében és a Velencei-tóban mikroszkopikus lebegő algák mennyisége 2011 január 5én a téli időszaknak megszokottan kevesebb volt mint a nyári planktoné. (1. és 2. ábra). A Siófoki medencében a jég alóli mintákban az algák egyedszáma a késő őszi-tavaszi egyedszámokat elérte- meghaladta a Chrysoflagellata spp. és a kisméretű egysejtű Chrococales cianobaktériumok magas számának köszönhetően (1. táblázat). A késő őszi és tavaszi valamint a jég alatti algaközösségek összetétele és mennyisége különbözött legkevésbé mindkét tóban: az apró ostorosok heterogén csoportja, valamint a kisméretű egysejtű Chroococcales cianobaktériumok nagy számban voltak jelen mindkét tóban. Siófoki medencében 2010-ben az algák mintánkénti átlagos fajszáma duplája, mint a jéggel borított vízben. A diverzitás azonban nem sokkal kevesebb, mert a fitoplankton együttesek egyenletessége a jégalóli mintákban magasabb. (2. táblázat) hipprtró f Klorofill-a (mg/m 3) mai ii»i tol. Ll oligotróf 2010-2011" "" 2 . ábra. A Siófoki medence trofitásának alakulása Ha a két befagyott tavat hasonlítjuk össze akkor látható, hogy a Velencei- tó tápanyagban jobban ellátott volt, mint a Siófoki medence. Mindkét tó vize az algák számára P limitált volt (Redfield arány). A Siófoki medencében a törmelékes vize miatt a lebegőanyag tartalom nagyobb. (3. és 7. táblázat.)
