Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. günk nagy, a 95 %-ban külföldi eredetű készletek miatt veszélyeztetésünk jelentős. A mezőgazdaság vízigénye meghatározó, 1 kg. gabona előállításához 1500 liter vizet igényel. Az ország több mint 20 %-a különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt áll, melynek döntő többsége vizes élőhely. Jelentős vízkészleteket jelent az ökológiai vízigények kielégítése. Hazai sajátosságként figyelembe kell venni az Európában egyedülálló hévíz-készlet mennyiségi és minőségi védelmét is, és ennek tükrében kell az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célokat teljesíteni. A felszíni és felszín alatti vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a készletekkel történő gazdálkodás stratégiai kérdés. A vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek, készletgazdálkodás nélkül a fenntarthatóság veszélybe kerül. Rövid távú célok . Az új Alaptörvénnyel összhangban az alacsonyabb szintű jogszabályokban is dekralálni kell a felszíni és felszín alatti vizek egységes állami tulajdonát. Törvényi szabályozással kötelezővé kell tenni, hogy a vízügyi igazgatóság, mint az állami tulajdonban lévő stratégiai vízkészletek kezelője, az általa végzett állapotértékelés alapján, véleményt nyilváníthasson a vízhasználatok műszaki feltételeiről. A készletek védelme érdekében létre kell hozni az egységes, a mennyiséget és minőséget összehangoltan működtető vízügyi feladatellátást és az ezt rögzítő monitoringot. . A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás céljainak eléréséhez következetesen végre kell hajtani az ország Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben meghatározott intézkedési programokat. Érvényesíteni kell a teljes költség megtérülés elvét. Rendezni kell a befizetés rendszerét és a vízgazdálkodási nyilvántartást. Hosszú távú célok Az EU Viz Keretirányelv és a hazai vállalásoknak megfelelően el kell érni, hogy 2027-re vizeink jó állapotba kerüljenek, illetve jó állapotában fenntartott felszíni és felszín alatti vizekből társadalmi szinten a vízzel kapcsolatos igények kielégíthetők legyenek a fenntarthatóság elveinek állandó szem előtt tartása mellett. Ezzel mindenki számára biztosítottá válik az egészséges környezethez való jog egy fontos eleme. Feladatok Meg kell kezdeni az Alaptörvény jogszabályi lebontását a felszíni és felszín alatti vizek egységes állami tulajdonának biztosítása érdekében, A víz, mint állami tulajdon és stratégiai készlet kezelése érdekében létre kell hozni az egységes, a mennyiséget és minőséget összehangoltan működtető vízügyi feladat-ellátást, és az ezt rögzítő monitoringot, készleteink fokozottabb védelmét. A vízellátó rendszerek kihasználtsága érdekében meg kell tervezni, a vidékfejlesztési stratégiának megfelelő mezőgazdasági vízhasználatok igényszintjét és annak területi eloszlását. Tározás és vízszint-emelések lehetőségeinek vizsgálatával, bemutatásával, megvalósításával gondoskodni kell a vízhiányos területek ellátásáról (víz visszatartás, átvezetések). párhuzamosan a vízhiány elleni védekezés alapjainak megteremtésével, Folytatni kell a vízbázis-védelmi program végrehajtását, a vizek jó állapotba történő helyezésével kapcsolatos feladatokkal összhangban. Összefoglalás. Az ország vízkészleteinek védelme stratégiai jelentőségű. Alvízi jellegből fakadóan kitettségünk nagy, a külföldi eredetű készletek miatt veszélyeztetésünk jelentős. Az ország határain belül keletkező, hazai lefolyás alapján vízhiányos országnak számítunk. A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás céljainak eléréséhez átfogó, a teljes vízgyűjtőre kiteijedő ágazati és ágazaton kívüli intézkedések szükségesek, amelyekhez elengedhetetlen az egységes szervezet, a biztos finanszírozási háttér és az ezt támogató jogi és szabályozási rendszer. A Víz Keretirányelv ökológiai szemlélete új alapokra helyezte az európai és a hazai vízgazdálkodás egészét. Alapvető célkitűzés a vizek jó állapotának elérése, illetve megtartása, a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása, ami a műszaki és természettudományok művelőinek összefogását igényli. A hidrobiológia, a hidrobiológusok szerepe ennek megfelelően, mind a vízgazdálkodásban, mind pedig az egyes stratégiákban a jövőben egyre jobban felértékelődik. Kiossy Irén alkotása