Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

39 oldott oxigén koncentráció a kimutatási határ alá csökken, míg a klorofill-a koncentráció maximumot ér el. Ebben a zónában megfigyelhető egy zöld réteg is 3 méter környé­kén. A sótartalom, illetve az ammónium-, a foszfát-, a szul­fát-, és a szulfidion koncentrációjának hirtelen változása is alátámasztja a kemoklin meglétét e vízrétegben. - - - - PAR (Mmol/s/m'. x 100) Hőmérséklet ("0. x 2) DO(rntfO-) cm ingíL. x 10) sotalaiom {g/l k 25) • - * - ammónium (mcyL. x 5Í — - - foszfát (mg/L, x 2) szul'lt (fng'L, X 200) szulíd [ma/L X 25} 2. ábra. A 2009. 11. 28-i minta fiziko-kémiaijellemzői (M mintavételi pont) A molekuláris vizsgálatok során jelentős tér- és időbeli heterogenitást tapasztaltunk (3. ábra), különösen a Bacteria csoport esetén. Más mintázatot kaptunk a felső édesvíz, a zöld váltóréteg és az alsó sós vízrétegek esetében. Emellett eltért a téli, a tavaszi és nyári minták alapján kapott közös­ségi mintázat is. Ez a változatosság az alsóbb rétegeket ke­vésbé érintette, feltehetően az ott jellemző állandóbb körül­mények miatt (Máthé és mtsai, 2009). A 2010. júliusi min­tákban a reggeli és az esti mintázat is különbözött. Ennek lehetséges oka, hogy a közösségi összetételt módosította a napközbeni fürdőzés (keverő hatás, mikrobák bekerülése a bőrről stb.), ugyanis a tó nyáron közkedvelt fürdőzőhely. Az Archaea közösség esetében pedig azt tapasztaltuk, hogy a felszínhez képest a mélyebb rétegekben több genotí­pus található. Ezek a szervezetek ugyanis jellemzően szél­sőséges környezetek lakói, számos extrém halofil képvise­lővel (Madigan és mtsai, 2009). Azonos időpontban (2010. 06. 18.) a tó különböző pont­jain a zöld rétegből vett minták esetén viszonylag egységes közösségi szerkezetet kapunk (3. ábra). Ez alól az A pont kivételt jelent. Ennek lehetséges magyarázata, hogy az em­lített mintavételi hely közelében található egy vízbefolyás a szomszédos Zöld-tóból (1. ábra). A zöld rétegből két domináns fototróf szervezetet azono­sítottunk: (1) a Prosthecochloris vibrioformis zöld kénbak­tériumot, amely anoxikus körülmények között, fény jelenlé­tében szulfidot vagy elemi ként képes oxidálni (Imhoff, 2003) és (2) az apró, 2 pm átmérőjű Picochlorum oklaho­mensis zöldalgát, amely jellemzően sós vizekben fordul elő (Henley és mtsai, 2004). Az oxigént termelő alga és az an­dulása jelzi, hogy a zöld váltóréteg bizonyos mértékig szin­tén strukturált. Ez a rétegzettség egyes esetekben a mintavé­telezés során is megfigyelhető volt két eltérő árnyalatú, csu­pán néhány cm vastag zöld sávként (ld. klorofill-a görbe két maximum értéke, 2. ábra). Megállapítható, hogy a különböző vízrétegek fiziko-ké­miai paraméterei meghatározzák az ott található mikroba­közösségeket. Mivel más fizikai és kémiai viszonyok ural­kodnak az egyes rétegekben, illetve az év különböző idő­pontjaiban az azonos rétegekben (vő. Máthé és mtsai, 2009), ezért nem meglepő, hogy a Medve-tó mikroba-kö­zösségei nagy heterogenitást mutatnak. Köszönetnyilvánítás Köszönet Kéki Zsuzsának és Homonnay Zalán Gábornak a minták szűrése során nyújtott segítségéért. Irodalom Alexe, M., Serban, G., Fülöp-Nagy, J. (2006). Lacurile särate de la Sovata. ­Editura Cosa Cárfii de $tiin(á, Cluj-Napoca. Altschul, S.F., Madden, T.L., Schäffer, A.A., Zhang, J., Zhang, Z., Miller, W. Lipman, D.J. (1997) Gapped BLAST and PSI-BLAST: a new generati­on of protein database search programs.-Wuc/e/c Acid Res. 25: 3389­APHA-AWWA-WEF. (2006) Standard methods for the examination of water and wastewater. - 21st Edition, American Public Health Association. Baker, G.C., Smith, J.J., Cowan, D.A., (2003) Review and re-analysis of do­main-specific 16S primers. - J. Microbiol. Meth. 55: 541-555. Bulgäreanu, V. A. C., Ionescu-feculescu, V., Hannich, D., Demeter, F. (1978) Date noi privind hidrológia, limnogeologia $i hidrobotanica lacu­lui helioterm $i pelogen Ursu (Sovata). - Acta Botanica Horti Bucuresti­ensis: 89-113. Chun, J., Lee, J-H., Jung, Y„ Kim, M„ Kim, S„ Kim, B.K., Lim, Y. W. (2007) EzTaxon: a web based tool for the identification of prokaryotes based on 16S ribosomal RNA gene sequences. - Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 57:2259-2261. Diez, B , Pedrós-Alió, C, Marsh, T.L., Massana, R. (2001) Application of denaturing gradient gel electrophoresis (DGGE) to study the diversity of marine picoeukaryotic assemblages and comparison of DGGE with o­thcr molccular techniques - Appl. Environ. Microbiol. 67: 2942-2951. Henley, W.J., Hironaka, J.L., Guillou, L., Bucheim, M.A., Bucheim, J.A., Fawlwy, M. W., Fawley, K.P. (2004) Phylogenetic analysis of the 'Nann­ochloris-like ' algae and diagnoses of Picochlorum oklahomensis gen. et sp. nov. (Trebouxiophyceae, Chlorophyta). - Phycologia 43: 641 -652. Imhoff, J.F. (2003) Phylogenetic taxonomy of the family Chlorobiacea on the basis os 16S rRNS and fmo (Fenna-Matthews-Olson protein) gene sequences. — Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 53: 941-951. Ionescu, V., Nästäsescu, M., Spiridon, L., Bulgäreanu, V.A.C. (1998) The biota of Romanian saline lakes on rock salt bodies: A review. - Int. J. Salt Lake Res. 7:45-80. Kalecsinszky, S. (1901) I. A szovátai meleg és forró konyhasóstavakról, mint természetes hőaccumulatorokról. II. Meleg sóstavak és hőaccumu­latorok előállításáról. - Földtani Közlöny 31:329-353. Lengyel, B. (1898) A szovátai I!lyés-(Medve)-tó-FöWía«i Közi. 28: 229­Madigan, M. T„ Martinko, J. M„ Parker, J. (2009) Brock Biology of Mic­roorganisms. - 12th Edition, Pearson. Máthé, I, Borsodi, A., Barkács, K., Felföldi, T„ Jurecska, L„ Tóth, E. M„ Elekes, E., Kelemen, Zs., Márialigeti, K. (2009) A fiziko-kémiai para­méterek és a mikrobiális közösségek vízmélység szerinti változása a szovátai Medve-tóban.-/! Vízmikrobiológusok VIII. Orsz. Konf., Bpest. Moon-van der Staay, S.Y., Van der Staay, G.W.M., Guillou, L., Vaulot, D., Claustre, H., Medlin, L. K. (2000) Abundance and diversity of prymne­siophytes in the picoplankton community from the equatorial Pacific O­cean inferred from 18S rDNA sequences.-Ii'mno/. Oceanogr. 45: 98­Niibel, U„ Engelen, B., Felske, A., Snaidr, J., Wieshuber, A., Amann, R.I., Ludwig, W., Backhaus, H. (1996) Sequence heterogeneities of genes en­coding 16S rRNAs in Paenibacillus polymyxa detected by temperature gradient gel electrophoresis. - J. Bacteriol. 178: 5636-5643. oxikus környezetet kedvelő kénbaktérium együttes előfor­Molecular biological investigations on the microbial communities in Lake Ursu Hegyi, A., Felföldi, T., Máthé, I., Palatinszky, M., Jurecska, L., Barkács, K., Márialigeti, K. Abstract: Lake Ursu (Sovata) is one of the biggest saline lakes in Romania. This lake has a special characteristic called heliothermy: the covering upper freshwater la­yer lets the sunlight through, hence the deeper salt water layer becomes heated and an inverse thermal stratification evolves in the lake. Due to the layers with dif­ferent salinity, there were dramatic changes in the physico-chemical parameters at the depth of 2.5-3 m, and in this zone a "green layer" with phototrophic micro­organisms was observable. The aim of our study was the comparison of the spatial and temporal patterns of the microbial communities (Bacteria, Archaea and Eu­karya) inhabiting the lake with special emphasis on the green layer. Following the amplification of the gene encoding the small subunit ribosomal RNA, a denatu­ring gradient gel electrophoresis (DGGE) analysis was applied. Dominant genotypes from excised DGGE gel bands were identified with nucleotide sequence ana­lysis. Significant spatial and temporal heterogeneity was observed, especially in the case of the Bacteria community. Picochlorum oklahomensis (green alga) and Prosthecochloris vibrioformis (green sulfur bacterium) were identified as dominant phototrophic microorganisms in the green layer. Keywords: Lake Ursu, phototrophic microorganisms, 16S and 18S ribosomal DNA, DGGE.

Next

/
Thumbnails
Contents