Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. Rakamazi Holtmedrek összehasonlító Cladocera vizsgálata Gyulai István

1, Kundrát János Tamás

1, Balogh Zsuzsanna

1, Veres Zoltán

1, Tóth Albert

2 és Lakatos Gyula

1 1 Debreceni Egyetem, TTK, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2 Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. E-mail: istvan.gyulai@science.unideb.hu Kivonaz: Egy pilot vizsgálat keretében célul tüztük ki, hogy megmintázzuk a rakamazi Nagy-Morotva és a Tisza között elterülő holtmedreket. Azért esett a választásunk erre a területre, mert egy terepbejárás során azt tapasztaltuk, hogy a holtágak a vízmélységük és növényzettel való borítottságuk alapján teljesen más képet mutattak. Négy holtmedret mintáztunk meg, melyeknek vízmélysége 20 és 110 cm között változott, holtáganként 1-3 mintavételi hellyel dolgoztunk, a mintavételekre 2011 augusztusában került sor. Mindegyik mintavételi helyen 30 liter vizet szürtünk át Schindler-Patalas plankton szűrővel, a sekély vízterek esetében pedig merítéses módszert alkalmaztunk. Mértük a vízmélységeket és az átlátszóságokat valamint vizsgáltuk a mintavételi helyeken előforduló makrofita állományt. Az előzetes eredményeink alapján faj és egyedszám szegénységet tapasztaltunk és egyes holtágak szignifikánsan eltértek egymástól. Kulcsszavak: Cladocera, holtmeder, Rakamaz. Bevezetés Az utóbbi években a tavi paleoökológiai kutatás jelentős változáson ment keresztül. A tavakat ért antropogén hatások tanulmányozására új, hatékony mennyiségi és minőségi vizsgálati eljárások teijedtek el. A planktonikus és bentonikus Chydorida, Cladocera közösségek vizsgálatával új, a korábbi hagyományos módszerekkel meg nem szerezhető információkkal lát el bennünket a planktonfogyasztó halállomány változását, hínarasodás mértékét, a tavak produktivitását illetően (Frey, 1986). A Cladocera maradványok meghatározásával lehetőségünk van egy vízi ökösziszéma hajdani életét megismerni. Ezen maradványok segítségével rekonstruálni lehet egy holtág vagy tó vízszintingadozásait (Hofmann, 1998; Liisa et al., 2011). Jelen pilot vizsgálatunkkal az volt a célunk, hogy a rakamazi övzátonysoros területen elterülő holt-medrek recens állományit felmérve egy viszonyítási alapot kaphassunk a későbbi paleolimnológiai vizsgálatainkhoz. A mintavételi területünkön számos nem mentesített holtág található melyek ki vannak téve szélsőséges körülményeknek és jelentős vízszintingadozások jellemzik őket. Anyag és módszer Munkánk során négy a rakamazi övzátonysoros területen elterülő holtág Zooplankton mintavételét valósítottuk meg, ahol lehetőségünk volt rá ott megpróbáltunk az eltérő növényzetállományokból mintát venni (1. ábra). A mintákat 2011 augusztusában vettük Schindler-Patalas csapdával, a sekély vizek esetében pedig merítéses módszerrel. Mintavételi helyenként 30 liter vizet szürtünk át. Két holtág eseté1, táblázat. Az azonosított taxonok Rak 1/1 Rak 2/2 Rak 5 Rak 6 Rak 9/1 Rak 9/2 Rak 9/3 Nyíltvíz/ Érdes tócsagaz Zsióka Béka buzogány/ Súlyom Lándzsás nyílfű Nyíltvíz/ Érdes tócsagaz egyedszám (ind /1) Acroperus harpae (Baird) 6,25 0,24 0,36 1,67 Alona affinis (Leydig) 3,75 0,48 1,55 2,00 3,33 0,50 3,33 Bosmina coregoni (Baird) 18,33 0,67 53,33 Bosmina longirostris (O. F. Müller) 6,25 0,48 1,07 1,00 71,67 3,83 206,67 Chydorus sphaericus (O. F. Müller) 10,00 0,48 0,24 1,00 6,67 0,50 5,00 Leydigia leydigii (Schoedler) 2,50 0,24 0,24 0,67 3,33 3,33 Daphnia longispina (O. F. Müller) 0,36 Oxyurella tenuicaudis (Sars) 0,24 Moina micrura (Kurz) 0,24 15,00 0,50 18,33 ben több mintavételi helyet jelöltünk ki. A RAK 1 holtág esetében a RAK 1/1 egy nyíltvizes, érdes tócsagazos mintavételi hely, míg a RAK 1/2 egy zsiókás mintavételi hely volt. A RAK 9 holtág esetében a RAK 9/1 békabuzogányos, sulymos, a RAK 9/2 lándzsás nyílfüves míg a RAK 9/ 3 egy nyíltvizes, érdes tócsagazos mintavételi hely volt. A RAK 5 és RAK 6 holtágak esetében csak egy-egy mintavételi helyet tudtunk kijelölni a kis mértékű vízzel való borítottság miatt. A mintákat 70 %-os alkohollal tartósítottuk és safraninnal színeztük. A mikroszkóppal történő feldolgozás során mintavételi helyenként 100 egyedet számoltunk le. l.ábra. A mintavételi helyek Eredmények A vizsgálataink során négy holt-mederből és hét mintavételi helyről összesen 9 taxont azonosítottunk, az átlagos egyedszám pedig 65 egyed volt mintavételi helyenként. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a holtágaink faj és egyedszám szegények voltak. A faj és egyedszám szegénységre adhat okot, hogy az alzathoz kötötten előforduló Cladocerák mint például az Alona genus tagjai a szűrt mintákban csak kis valószínűséggel fordulnak elő. Korponai (2011) publikációja szerint az üledékcsapdákban sokkal nagyobb egyed és fajszámot lehet azonosítani, ez alapján a teljes fajlista megismeréséhez szükség van az üledékcsapdák feltárására is. A statisztikai elemzésekhez Past programot használtunk (Hammer et al., 2001). A Cluster analízis során egyértelművé vált, hogy a RAK 9 mintavételi hely elkülönül a másik három mintavételi helytől és hogy a RAK 5 és RAK 6 mintavételi helyek nagyon hasonlítanak egymásra (2. ábra).